TESZT – A Blackbird Interactive játéka majdnem két évet töltött el a korai hozzáféréses állapotban, mielőtt kilépett volna a szimuláció abból a Steamen.

 

 

Aki esetleg mindig is arról álmodott volna, hogy a magára hagyott űrhajókból nyerne ki használható dolgot, örülhet.

 

 

Lynx Corporation

 

Az élet rossz a Földön, és sokan inkább a világűrbe menekülnek az imént említett cégnek dolgozva, és bizony az egész az amerikai oktatási vagy egészségügyi rendszernek mintapéldája: a jelentkezésünkkor egy tonna adósságot veszünk a nyakunkba, és miközben a Lynx termékeit fogyasztva próbálunk túlélni, a munkánk segítségével kell ledolgoznunk mindent, miközben a cégnek az eszközökért, a lakhatásért, a halálunkból adódó klónozásért is fizetni kell. A kapitalizmus utolsó fázisát felvázoló játék belső nézetből adja nekünk a feladatot, hogy kapjuk szét a hajókat, és ehhez dörzsölten kell hozzáállnunk. Az alumínium elemek a kemencébe, a nanoszén a processzorba, a használható dolgok pedig az uszályba mennek. Ha mindent a jó helyre pottyantunk, pénzt kapunk, ha elbaltázzuk, büntetést fizetünk, így sosem a játékos nyer, hanem az Atari handheld konzolja után elnevezett gigavállalat.

A legfontosabb eszközeink közé a vágó és a felszedő, mozgató izé (jó, nem pörög az agyam, leírom angolul, Cutter meg Grappler) tartoznak, de sok anyagot nem lehet elvágnunk, így szkennelni kell a megfelelő pontokat a nyesésre, és azt se felejtsük, hogy például az elektromos eszközök és a tartályok nem bomlanak le veszélytelenül, így azokat lézerezni nem épp egészséges. A Grappler meg nem mindent tud mozgatni a tömeg miatt, így a méretekre is figyelni kell, és hiába van az, hogy gyorsan meg lehet szokni az alapokat, idővel egyre bonyolultabb feladatot szabnak ránk, és az összetettebb feladatok során lesznek nyomás alatt álló szekciók is, így az atmoszféráért felelős eszköz is kelleni fog, vagy a dekompresszió eredményeként egy nagy bumm lesz a jutalmunk. A hiba pedig elég súlyos következményekkel járhat, és nem lesz szokatlan az sem, ha a hajó ripityára esik össze a balfékség következtében.

Nos, és mivel mindössze tizenöt percünk lesz műszakonként, az oxigén sem lesz elhanyagolandó, és így késztet minket a játék arra, hogy minél hatékonyabban és gyorsan teljesítsük a kitűzött feladatokat, és itt, az első oldal (hallelujah) végén egy angol mémmel lehetne zárni az itteni gondolatmenetet, mert tényleg passzol: git gud. Jónak kell lenni, de oda egy hosszabb út vezet.

 

 

90%…

 

…fölé ritkán jutunk és a jutalmak nem is nagyon mennek efölé, és a tanulás alatt ne felejtsük el, hogy bár lesznek fix elemek a hajókon az adott osztályokban (a nagyobb struktúrák és azok vágási pontjai), minden más elhelyezése lényegében véletlenszerűen generált lesz. Lassan elkezdenek csordogálni a Lynx tokenek, amik azokhoz kellenek, hogy a felszerelésünket erősítsük, de ez olyan átlagos, semmilyen kivitelezésű lett, de például a tetherek (huh, talán pányva, kötőfék magyar a neve?) újratöltésének költsége mindig ugyanannyi, fix 18 ezer dollár… viszont ha húsz helyett negyvennek van hely a fejlesztés révén, gazdaságosabb lesz hosszabb távon.

Szintén hasznos a páncélzatunk HP-jának megnövelése, illetve a sebződés ellenállásának javítása. Ezek kelleni is fognak a jó 25 órányi végigjátszás során (valószínűleg ennél ez több volt), és ha ez nem lenne elég, lehet szabadon is játszani a sztorin kívül, és a versenyre hajlamosak a Cutter Race-szel ugyanazt a hajót kapják feladatként. A sztorimódot nemzetközi ranglétráal is megfejelték, és ez a nehézségi szinttől függően van szétbontva. Ja igen, a standardban műszakok vannak respawn korlát nélkül, míg a legnehezebb szinten összesen egyetlen életünk van… tehát ez lényegében a permadeath megfelelője. Na azon a szinten már tuti fejből ismerjük a hajók négy osztályát és azok összes alfaját, és ezen bizony a véletlenszerűség tényezője sem fog segíteni, így mondhatni izommemóriából fog menni, hogy mit kell tennünk. Szóval vannak azért hiányosságok, ezt ne is tagadjuk.

 

 

V+II+I/II

 

Azért hétfeles a Hardspace: Shipbreaker, mert a vizualitás nem ment túlzottan a részletekbe, és inkább letisztult, sci-fi könyves stílus követett, így ebből adódóan jó ránézni. A stúdió (amitől például a Homeworld: Deserts of Kharakot ismerhetjük) nyilvánvalóan a Homeworld stílusát is bepakolta ebbe a játékba, ami gyors körökre is megfelel két írói roham között, hiszen a tizenöt perces műszakokkal nem kell órákra a monitor elé ragadnunk, de talán remélni azt még lehet, hogy mivel egy pont nullás lett a játék verziószáma, esetleg tartalmilag még bővülni fog, hogy esetleg összetettebb rendszerekkel tudjon támasztani nagyobb kihívásokat a profibb játékosok elé. A probléma (és a nyolcas értékelésről való lezuhanás, holott talán azt is kiérdemelhetné) viszont ettől függetlenül a repetitív játékmenetben, és a történet leülésében keresendő.

-V-

---

Kiadó: Focus Entertainment

Fejlesztő: Blackbird Interactive

Stílus: szimuláció

Megjelenés: 2022. május 24.