TESZT – Egy kamerás horrorjáték, amire lehetne mondani, hogy Outlast, de szerintem a Madison közel nincs ahhoz a szinthez, ugyanis eltérései ellenére is maximum átlagosnak tudnám nevezni.

 

 

Ez már messze nem a Nowhere, a Silent Hill első részének utolsó lokációja.

 

 

Lencsén innen

 

Luca, karakterünk egy elhagyatott házban van. Itt korábban nagyszülei éltek, és gyorsan rájön arra, hogy bizony a helyzet nem a legjobb. A pszichológiai horror tényezője nagyon rövid időn belül beüt, és itt olyasmire gondolok, hogy hirtelen zajok, máshová átrakott bútorzat, és persze a stílusra még mindig jellemző ijesztgetések, angolul jumpscare-ek történnek. A környezet a hátunk mögött változik, vagy talán inkább torzul, és mindezért egy démont nevezhetünk meg felelősnek, ugyanis Luca családjához kapcsolódik. Meg is próbálja megszállni karakterünket, és az egész az évekkel korábban elhunyt, rituálékra építő sorozatgyilkoshoz, Madison Hale-hez is kapcsolódik. Ezzel a játék címe is meg lett magyarázva, de az nem, hogy Luca nagyszülei mit is gondoltak, amikor egyfajta puzzle-házat építettek fel, ugyanis a zárt ajtókat még meg tudom érteni, de a széfek kombinációi, a rejtett naplók, továbbá a lezárt WC-ülőke számomra már a megmagyarázhatatlan kategóriába esik.

Nagymami fehér szemei ellen a tömkeleg orvosság sem segített, nagypapa pedig az átok levételére törekedett, és ez mind csak az egész felszínének tűnik. A történetmesélés mellé legalább egy korrektebb vizuális dizájn jár, ugyanis ebben (és itt a monstrékra is gondolok) a játék megfelelő szintet mutat fel, és nem túlzás, ha azt mondom, hogy az egyszerű, de ennek ellenére hatásos történet mellé a Bloodious Games több esetben is jól kidolgozott, tetszetős feladványokat hozott össze. Azért nem rossz ötlet valamilyen vázlatokat írni, akár csak a fejünkben is, ugyanis a ház folyamatosan változik, így az útvonalak is módosulni fognak. Ez már messze nem a Nowhere, a Silent Hill első részének utolsó lokációja. Eleinte ez nem lesz zavaró, ám idővel súlyos lesz. Több út nyílik meg előttünk, de sokszor azon találhatjuk magunkat, hogy nem vesszük észre, hogy pontosan melyik bútorelem, melyik ajtó releváns jelenleg számunkra. Ja, és mindehhez még hozzájárul a Resident Evil főleg első három részében látott, és ott is eléggé korlátozó inventory rendszer, azaz nem lesz mindig elegendő helyünk eltenni mindent, így oda-vissza kell futkározni a helyszínek és a ládák között. Nos, és a kamerához még annyit, hogy gyakran fotót kell lőnünk bizonyos helyszínen az előrehaladáshoz. Normal szinten a játék ki is fogja jelölni a fontos objektumokat.

 

 

Lencsén túl

 

A legrosszabb esetben is kb. 5 óra alatt végigjátszható, a Madison hangdizájnja szerintem csapnivaló. A háttérzajok nagyon gyakran ismétlődnek, továbbá Luca kommentárja sem érződik jól előadottnak. Nem tűnik úgy, mintha a saját bőrét féltenek, inkább úgy hatott, mintha egy 7-8 éves kissrác morogna egy felnőtt testben. Aztán a jumpscare-ek, komolyan, ezek a hirtelen felbukkanó és eltűnő dolgok révén nem nagyon merném a Madisont pszichológiai horrornak nevezni, mert túlzottan erre az ijesztgetésre támaszkodik.

Meg ugye az első oldalon már említettem, hogy könnyen el lehet tévedni, és nem nagyon van számunkra segítség, hogy hol is vagyunk. Jó, a játékmenetben fontos a kamera (pl. egy gyertyákkal körül rakott székre kattintással egy addig zárt ajtó kinyílik), de talán anélkül sem lett volna sokkal jobb a játékmenet, aminek hangulatát sem tudnám kellőképpen erősnek nevezni, ugyanis a műfajban elengedhetetlen, hogy korrekt hangzás legyen. Ha az nincs, akkor egészen egyszerűen bukik minden és a végeredmény sem lesz kellően jó. Ez van amúgy itt is, és a természetfelettiség egyszerűen nem húzza feljebb egy átlagos szintről a Madisont, mert érződik, hogy valami hiányzik belőle.

 

 

Kamerát le

 

Szóval, a több részből álló puzzle-k tetszetősek, de ez nem menti meg a Madisont attól, hogy egy hatfelessel végezze. Ha legalább az audióra rágyúrtak volna, akkor azt mondom, hogy oké, ez így nem is olyan rossz, és úgy bőven adtam volna rá egy hetest. Így viszont csak azt tudom mondani, hogy maximum erősen leárazva ajánlom, mert a játék maga is eléggé rövid: nem véletlenül emeltem ki, hogy még eltévedésekkel is esélyes, hogy öt óra alatt megvan, és ezt az időt másodszorra már be is lehet felezni, ami eléggé súlyos, látván, hogy Steamen jelenleg 35 euró a játék. 14 ezer forint. Ennyit nem ér meg, és itt nem is a zuhanórepülést felmutató fosrint (direkt!) miatt mondom ezt, hanem inkább amiatt, hogy az elképzelés jó, de a kivitelezésen a BLOODIOUS GAMES elhasalt a MADiSON-nal. Konzolon is erősen ajánlom, hogy akciósan esetleg, de nem lepődnék meg, ha a PlayStation Plus kínálatának része lesz fél éven belül.

-V-

---

Kiadó: Bloodious Games

Fejlesztő: Bloodious Games

Stílus: pszichológiai horror

Megjelenés: 2022. július 8.