Menu

Stray – Egy kis vörös, kóbor macska nagy posztapokaliptikus kalandja

TESZT – Minden ember eltűnt abból abból a világból, amelyben már csak a furcsa, monitorfejű robotmásolataikkal és a Half-Life apró szörnyeire emlékeztető, agresszív lényekkel találkozik a Stray főszereplője: egy társaitól elszakított, vörös kóbor macska. A volt Ubisoft Montreal alkalmazottakból alakult, francia BlueTwelve Studio játéka egy elképesztően magával ragadó, gyönyörűen kidolgozott cyberpunk világba kalauzol minket, ahol a négylábú főhőssel élünk át egyszerre izgalmas, vicces, és megható kalandokat.

 

 

A Stray az első pillanattól kezdve magával ragadott és azonnal tévé képernyője elé szögezett. Ráadásul nemcsak engem, hanem Alice nevű fiatal macskámat is, aki a felugrott a tévéhez és nemcsak egyszerűen lenyűgözte a nagy macskakaland, hanem azonnal kapcsolatba is szeretett volna lépni valahogyan képen látható cicákkal.

Ami engem illet: amint átvettem az irányítást a főszereplő vörös macska felett és összebújva játszottam a macska barátaimmal, máris totálisan beleéltem magam a játékba és azonosultam a négylábú főszereplővel. Ahogy felfedeztem a buja zöldövezetet és vándoroltam a régi csöveken egy csapat macskával, tudtam, hogy köztük a helyem. Aztán tragikus módon elszakadtam a csoportomtól, és teljesen idegen környezetben találtam magam. Zavarodottnak éreztem magam, mégis kíváncsi voltam, mibe keveredtem.

 

thegeek stray 6

 

Új környezet, új kalandok és egy új haver

 

Gyorsan megfeledkeztem eredeti célomról, hogy megtaláljam négylábú haverjaimat, miközben bejártam ezt az új területet. A tornyosuló épületek közötti szűk sikátorok megpróbáltak lelassítani, de a tökéletesen elhelyezett kukák és ablakpárkányok utat mutattak előre. Szintén elég gyorsan kiderült, hogy kalandjaim során nem leszek egyedül: egy furcsa kis lebegő drónnal találkoztam, aki egyébként kicsit hasonlított BD-1-re a Star Wars Jedi Fallon Orderből. Új barátunk nemcsak abban segített, hogy a kanyargós utcákon az épületek között az állványokon és a háztetőkön mászkálva megtaláljuk utunkat, hanem a kommunikációs korlátokat is vele sikerült legyőzni. Persze, nem teljesen önzetlenül: ennek a kis hátunkon lévő és a megfelelő pillanatokban előkerülő, egy mesterséges intelligencia által irányított drónnak szüksége volt valakire, aki kellően talpraesett és találékony – talán pont egy fiatal macskára -, hogy közös kalandjaikon rájöjjön, „ki” is ő valójában.

Új drón barátunk, B-12 ugyanis elvesztette emlékei nagy részét, és úgy tűnik, nem tud rájönni, hogy ki ő, és hogyan került ide. Így hát együtt utazunk, nyomokat keresve a világról és hogy megtaláljuk a kiutat. B-12 egyfajta tolmácsként is működik köztünk, és a furcsa, az embereket helyettesítő robotok között, és útmutatást ad azzal a kevés tudással, amivel rendelkezik a városról. Azzal is segít, hogy a rejtvények megoldásához és a célba jutáshoz szükséges tárgyak leltárát tartja. Valójában B-12 rögtön annyira segítőkész és kedves, hogy nem lehet nem kötődni hozzá, már csak azért is, mert ő az egyetlen igazi segítőtársunk és barátunk egy teljesen ismeretlen helyen.

 

thegeek stray 7

 

Macskaügyességgel elkészített cicaszimuláció

 

Egy kis vörös macskaként rohangálni egy apró dróntársával épp olyan aranyos és szórakoztató, mint amilyennek hangzik, és épületről épületre ugrálni és szűk helyeken átvergődni teljesen természetes és folyamatos tevékenység, hála a BlueTwelve Studio profi macskaszimulációjának. A Stray-jel a francia fejlesztők fantasztikus munkát végeztek: a játékos az első pillanattól kezdve azonnal macskának érzi magát. Méghozzá nemcsak a fizika, vagy a macska mozgásának profi kidolgozása terén, hanem a megfelelő méretek és távolságok alkalmazása révén is, melynek köszönhetően sohasem veszünk el abban, hogy a macska hogyan illeszkedik a körülötte lévő világba. A környezetek olykor olyan nagynak és a tárgyak elérhetetlennek tűnnek, amikor ilyen kis lényként bolyongunk.

Emellett a mozgások is gyorsak és gördülékenyek, ahogy manőverezünk az akadályok között és mászunk felfelé a magasban. Hasonlóképpen, a futás és ugrás közbeni animációk is valósághűnek tűnnek, és hozzájárulnak a teljes beleéléshez. Hasonló jókat mondhatunk el a környezeti tárgyak és azok fizikájának kidolgozásáról, amelyek szintén természetesen reagálnak a velük interakcióba lépő macskára. A professzionálisan kidolgozott fizika, animáció és szimuláció kéz-a-kézben járnak; üdítő megtapasztalni egy ilyen jól kivitelezett méretarányérzetet.

 

thegeek stray 8

 

Igazi „macskaland”

 

A Stray abszolút eltalálta, hogyan illeszkedik a főszereplője a nagyobb világba, de maga a játékmenet is lenyűgöző – annak ellenére, hogy technikailag relatíve egyszerű, mégis teljesen magával ragadó. Alapvetően egy igazi kalandjátékkal van dolgunk, ahol a környezet felfedezése és különféle logikai feladványok révén tudunk előre haladni. Bár a puzzle feladatok relatíve egyszerűek, ugyanakkor figyelni kell, hogy például merre kell menni, milyen karaktereket kell megkeresni és milyen tárgyakat kell megszerezni a továbbjutáshoz. Ha odafigyelsz és feladatokra és környezetedre, akkor meg fogod találni az utadat, de itt nyilak, kiszínezett útvonaljelzők nincsenek, itt nem fognak kézen (vagy mancson) fogva vezetni a fejlesztők.

A szinteket vizuálisan is érdekes átjárni. A világ, amelyen keresztül mozogsz, olyan aprólékosan megtervezett és jól átgondolt, hogy bőven van időd arra is, hogy az igazán ütős, a PlayStation 5 képességeit maximálisan kihasználó grafikában gyönyörködj. A környezeti elemeken keresztüli történetmesélés egyben óriási szerepet játszik abban is, hogy kihámozzuk az igazságot e furcsa társadalom mögött, illetve azt, hogy mi történt az emberiséggel. Mivel csak a kis drónoddal, a B-12-vel utazol, mégis találkozol más „élettel” ebben a kietlen városban. Látszólag az élet utolsó megmaradt formái a világon: a humanoid robotok segítenek neked az utadon. Persze, mind ehhez rengeteget kell bolyongani és felfedezni, kihasználva veleszületett ügyességedet, hogy felkapaszkodj a párkányokra, hogy elérd a tetőket, vagy átcsússz a kis réseken.

 

thegeek stray 9

 

Azért macskaügyességre is szükség van

 

A játék nem túl hosszú: nekem kb. nyolc óráig tartott, amíg a három nagyobb területet felfedeztem, több küldetéssel és mellékküldetéssel – utóbbiakat nem kell teljesíteni a továbbjutáshoz. A felfedezős, mászkálós, kalandjátékos játékmenetet üldözéses jelenetek és lopakodós részek is tarkítják, szóval reflexeinket is igénybe veszi a játék. Meghalni akkor fogunk, ha túl sok harapást kapunk a játék bizonyos részein élő, lárvaszerű lényektől, vagy a rendőrrobotok lézerlövéseitől. Ha valahonnan leesünk, attól nagyobb bajunk nem lesz – de hát egy macskától ennyit el is várhat az ember. Igaz, nem kilenc életünk van, csak egy…

Rengeteg szöveget is kell olvasni (mivel nincs magyar felirat, angolul, vagy más idegen nyelven jól kell tudni), mivel az összes robot a saját nyelvén beszél, de a vizuális történetmesélés kiváló, a szomorúság vagy az öröm pillanatait inkább tettekkel, mint szavakkal közvetíti.

 

thegeek stray 10

 

PlayStation 5-ön és egy jobb PC-n egyaránt gyönyörű

 

Ami a grafikát illeti: a BlueTwelve olyan látványvilágot hozott létre, ami a The Last of Us Part II-nek is megállja a helyét. Dank csatornák húzódnak a távolban, a cyberpunk városok pedig részletgazdagon kidolgozottak. A világítás és a tükröződések a PS5-ön abszolút gyönyörűek, és sok időt töltöttem azzal, hogy elmerüljek a csodálatos látványban. Az elektronikus muzsika és a hangok is magával ragadók: a feszültebb helyzetek pörgős, adrenalinpumpáló ritmusait váltogatják a vidám dallamok, a sötét, vészjósló, vagy szomorkás zenei részek.

A történet előrehaladtával egyre több karakter kerül bemutatásra, és azon kaptam magam, hogy még jobban beleszerettem a kóbormacskába. A BlueTwelve tökéletesen megragadta, hogy milyen egy macskának lenni, hiszen olyan dolgokat is művelhetünk, amit négylábú házikedvenceinktől is láthatunk: például kaparhatjuk a kanapét, a szőnyeget, az ajtót, és persze nyávoghatunk is, ahogy a torkunkon kifér. Ha százat nyávogunk, még egy trófeát is kapunk érte. Emellett a főszereplő négylábúnk hátrafelé ugrik és sziszeg, amikor valami váratlan történik, és a mancsunk kell használni, hogy ravaszul lelökjünk egy tárgyat egy párkányról. Ez is ismerős, ugye, macskagazdik?

A játékban a DualSense eddigi legjobb felhasználása is megtalálható: összekuporodhatsz egy kis alvásra, és amikor ezt megteszed, a DualSense úgy dorombol, mint egy meleg, szőrös cica a kezedben. Ez több mint imádnivaló!

 

 

Egy-két macskajaj, de az összkép vérprofi

 

A fő kritikám mindössze annyi, hogy néhány küldetés megoldása meglehetősen véletlenszerű, és inkább botladozol a megoldásba, mint hogy logikus legyen. A térkép hiánya is kissé megnehezíti a dolgokat – bár vannak a boltoknak jelzőtáblái, de néha csak arra kérnek a különféle karakterek, hogy keress meg egy karaktert, nem pedig egy helyszínt.

De ezek csak apró negatívumok amellett, hogy a Stray mennyi örömet okozott a színtiszta, profi játékélmény mellett. Manapság ritkán találni igazán egyedi játékot, de a Stray pont ilyen. Macskafanként kihagyhatatlan élmény volt a Stray-el játszani: én imádtam ezt a nagy macskalandot, és a macskám is.

-BadSector-

Pro:

+ Egyedi, eredeti macskás kaland és szimuláció
+ Fantasztikus látvány
+ Jól kidolgozott játékmenet

Kontra:

– A rejtvény logikája időnként kicsit furcsa
– Kicsit rövid
– Az egyik helyszínen csúnyán beszaggatott PS5-ön a játék


Kiadó: Annapurna

Fejlesztő: BlueTwelve Studio

Stílus: Ügyességi, akció-kalandjáték

Megjelenés: 2022. július 19.

TESZT – Minden ember eltűnt abból abból a világból, amelyben már csak a furcsa, monitorfejű robotmásolataikkal és a Half-Life apró szörnyeire emlékeztető, agresszív lényekkel találkozik a Stray főszereplője: egy társaitól elszakított, vörös kóbor macska. A volt Ubisoft Montreal alkalmazottakból alakult, francia BlueTwelve Studio játéka egy elképesztően magával ragadó, gyönyörűen kidolgozott cyberpunk világba kalauzol minket, ahol a négylábú főhőssel élünk át egyszerre izgalmas, vicces, és megható kalandokat.     A Stray az első pillanattól kezdve magával ragadott és azonnal tévé képernyője elé szögezett. Ráadásul nemcsak engem, hanem Alice nevű fiatal macskámat is, aki a felugrott a tévéhez és nemcsak egyszerűen lenyűgözte…
A fő kritikám mindössze annyi, hogy néhány küldetés megoldása meglehetősen véletlenszerű, és inkább botladozol a megoldásba, mint hogy logikus legyen. A térkép hiánya is kissé megnehezíti a dolgokat - vannak boltok jelzőtáblái, de néha csak arra kérnek, hogy keress meg egy karaktert, nem pedig egy helyszínt.De ezek csak apró negatívumok amellett, hogy a Stray mennyi örömet okozott a színtiszta, profi játékélmény mellett. Manapság ritkán találni igazán egyedi játékot, de a Stray pont ilyen. Macskafanként kihagyhatatlan élmény volt a Stray-el játszani: én imádtam ezt a nagy macskalandot, és a macskám is.

Stray

Játékmenet - 9.2
Grafika - 9.4
Történet - 8.8
Zene/hangok - 9.5
Hangulat - 9.6

9.3

SZÉDÜLETES

A fő kritikám mindössze annyi, hogy néhány küldetés megoldása meglehetősen véletlenszerű, és inkább botladozol a megoldásba, mint hogy logikus legyen. A térkép hiánya is kissé megnehezíti a dolgokat - vannak boltok jelzőtáblái, de néha csak arra kérnek, hogy keress meg egy karaktert, nem pedig egy helyszínt.De ezek csak apró negatívumok amellett, hogy a Stray mennyi örömet okozott a színtiszta, profi játékélmény mellett. Manapság ritkán találni igazán egyedi játékot, de a Stray pont ilyen. Macskafanként kihagyhatatlan élmény volt a Stray-el játszani: én imádtam ezt a nagy macskalandot, és a macskám is.

User Rating: Be the first one !

Spread the love

theGeek TV

https://smallseotools.com/

Kiemelt partnerünk: www.konzolkirály.hu