SOROZATKRITIKA – „Hitünk veszélyes embereket szül” – ez a Disney+ krimisorozatának, A mennyország zászlaja alatt (Under the Banner of Heaven) mottója, ami arra emlékeztet, hogy az összes szörnyű bűntény és embertelen cselekedet, amit e sorozatban látunk, egy dologra vezethető vissza: a vakbuzgó vallásra. Andrew Garfield és színésztársai lenyűgözőek ebben a mormon közösségben játszódó, valódi eseményeket feldolgozó, véres szektás gyilkosságot feldolgozó krimiben.
A 80-as évek Utah államában Jeb Pyre nyomozó (Andrew Garfield) egy mélyen hívő mormon családapa. Amikor nem dolgozik, akkor füvet nyír, ikerlányaival játszik, és beteg édesanyját ápolja. Amikor egy éjszaka egy kettős gyilkosság helyszínére hívják, egyértelmű, hogy Pyre még viszonylag új a bűnügyi nyomozás baljós világában, majdnem elájul és elhányja magát a helyszínen. A meggyilkoltak: Brenda Lafferty (Daisy Edgar-Jones) és tizenöt hónapos kisbabája, Erica. A legkézenfekvőbb gyanúsított, akit úgy tűnik, hogy a szó szoros értelmében tetten érnek, Brenda férje, Allen (Billy Howle). Ami egy szörnyen félresikerült családi vita nyomozásának tűnik, az aztán egy család hazugságok, visszaélések és bűncselekmények hálózatának kibogozásává válik – mindezt a mormon hit önigazoló és elvakult takarója alá rejtve.
Igaz történet az elvakult szektatudatról
A tragikus, sokszor megrázó és mélyen elgondolkoztató sorozat Jon Krakauer azonos című dokumentumregénye alapján készült, amely valódi eseményeket dolgoz fel és a mormon hagyományokkal szőtték át, hogy a nézőt bevonják abba a fojtogató, férfiak által uralt és klausztrofób környezetbe, amelyet ez a hithez sokszor köthető. Nem szabad inni, dohányozni vagy koffeint fogyasztani. A nőknek fenn kell tartaniuk a papságuk iránti odaadásukat, ami azt jelenti, hogy engedelmeskedniük kell mindannak, amit a férjük mond nekik. A mormon hitet kevéssé vagy egyáltalán nem ismerő modern közönség számára mindez hihetetlenül megdöbbentő tanulság – és egyben intő jel arra nézve, hogy hová vezet az elvakult szektatudat.
Visszatérve a cselekményre: Brenda és Erica meggyilkolása nyomán Pyre nyomozó és társa, Bill Taba (Gil Birmingham) megismeri a nagy és egykor sokra becsült Lafferty családot, amely hat fiúból áll – Ron (Sam Worthington), Dan (Wyatt Russell), Robin (Seth Numrich), Sam (Rory Culkin), Jacob (Taylor St. Pierre) és Allen -, és a sorozat időt szakít arra, hogy flashbackeken keresztül feltárja a hat testvér, szüleik és feleségeik közötti dinamikát. Az Edgar-Jones által alakított Brenda viszont egy sokkal progresszívebb és modernebb patriarchával rendelkező, hívő mormon családból származik, és inkább a jó karrierhez vezető iskolai végzettség megszerzésével foglalkozik – ami ellentétben áll Laffertyék értékrendjével, hiszen szerintük a nőknek a minél több gyermek nemzése kell, hogy a fő szempont legyen.
Megtudjuk, hogy Laffertyék kapcsolatban állnak adóellenes csoportokkal, fundamentalista mormonokkal (poligámia és hasonlók), és sokkal baljósabb törekvésekkel. Ezzel szemben Brenda a kívülálló; kíváncsi, független, és „mindent meg akar érteni”. A repedések azonban kezdenek kialakulni, és hamarosan kiderül, hogy a család szinte minden tagjának van indítéka Brenda meggyilkolására. De van még más is, mégpedig egy névsor formájában, amelyen azok a mormonok szerepelnek, akiknek „vérrel kell vezekelniük”, vagyis meg kell ölni őket az általuk elkövetett „bűnökért”. Amikor a nyomozók már azt hiszik, hogy közel járnak az áttöréshez az ügyben, egy újabb nyomasztó cselekménysor zavarja meg a dolgokat, ami oda vezet, hogy a valódi tettes még inkább kicsúszik a kezükből.
Egy igazi „slow burner”, múltba visszanyúló jelenetekkel
A sorozat tempója türelmetlenséghez vezethet azoknál, akik nem csípik a „slow burner”, tehát lassan építkező cselekménnyel bíró szériákat. Vannak jelenetek, amelyek egészen az 1800-as évekig nyúlnak vissza, és amelyekben Joseph Smith (a mormon vallás alapítója) szerepel, de ha belehajolunk a történet által megtett útba, a nézők jobban megértik, hogy ezek a szereplők miért hiszik, hogy amit tesznek, az elfogadható. Mindeközben A mennyország zászlaja alatt szövevényes és szerteágazó cselekménye egyfolytában új karaktereket és mellékszálakat mutat be, de a feszültség így is csak egyre fokozódik, egészen a nagy fináléig. E sorok írója nagyon nehezen állta meg egyébként, hogy ne „csaljon” és ne olvasson utána, hogy mi történt a valódi személyekkel – még a sorozat lezárása előtt.
A sorozat egyik kiemelkedő eleme kétségtelenül a színészi játék. Andrew Garfield, az egykori Pókember-színész egyszerűen lenyűgöző Jeb, a mormon nyomozó szerepében, akinek nem csekély kognitív disszanciát és iszonyatos belső feszültséget kell megélnie, ahogy az egyre borzalmasabba váló ügy kapcsán egyre jobban kénytelen bigott hitének alapjait is, ő maga is megkérdőjelezni. Az eleinte vakbuzgó, majd a vallásos hit dogmáit fokozatosan megkérdőjelező, megkínzott lelkű karakter egyébként nem idegen a színész számára, hiszen a Némaság című filmben is hasonló karakter alakított. Jeb, amikor a vallását védi, eleinte sértett, dühös és szenteskedő, de amikor megtudja, hogy Laffertyék hite milyen messzire sodorta őket, látjuk, ahogy a kétség egyre inkább felüti a fejét nála.
A sorozat szíve pedig kétségtelenül a tragikus sorsú anyát alakító Daisy Edgar-Jones. Az ő erős akaratú, ártalmatlan és kíváncsi Brendája teszi tragikussá ezt a történetet. Látni, ahogy szerelembe esik, és megpróbálja a legjobbat kihozni magából, miközben valahol tudja, érzi, hogy végül mindez hogyan végződhet számára. Daisy Edgar-Jones szintén elbűvölő alakítása nyomán a véres bűntények még torokszorítóbbá válnak.
A vakbuzgó szektatudat pontos diagnózisa: a Lafferty-család gyilkosai
A háttérben ott van a Lafferty család. Szinte hátborzongató, hogy Dan Russell mennyire jól érzi magát egy ilyen borzalmas karakter alakítása közben, aki hitének állítólagos „erkölcsei” mögé bújva a legerkölcstelenebb figurája a sorozatnak. Billy Howle is kiváló az eleinte a család szigorú hitének megfelelni vágyása miatt vakbuzgó, ám egyre Jobhoz hasonlóan vallásában szintén egyre inkább meghasonlott Allen szerepében. Allen alakítása eleinte kicsit irritáló, ahogy figurája folyton okoskodik, de ahogy egyre jobban megértjük, hogy mi motiválja, fokozatosan szimpatikussá válik. Egyre inkább világossá válik, hogy talán csak a jó mag volt egy nagyon rossz virágágyásban, a felesége és a gyereke pedig csak járulékos veszteség volt.
Kétségtelenül a legkellemesebb meglepetés Gil Birmingham volt, aki egy rendkívül pragmatikus és intelligens, ateista indián nyomozót, Tabát alakítja, aki valahol a néző álláspontját is képviseli és az ő szemszögén keresztül kerülünk be ebbe a bigott vallásos világba. Ő a kívülálló, akit folyamatosan meghökkent a mormon hit és az általuk helyesnek tartott végtelen ostobaságok. Az ő felháborodása a mormonokon, amikor azok a bűnügyeket a saját kezükbe veszik, és emlékezteti Pyre-t, hogy a vallásnak nincs helye egy bűnügyi helyszínen, az a jól megérdemelt és földhözragadt perspektíva, amire a néző számára szimpatikus, és Birmingham odaadással és bájjal is vállalja ezt a feladatot. Ő az a cinikus szkeptikus, akire a történetnek is szüksége van, hogy kontrasztot állítson a szélsőséges vallásossággal.
Amikor a mormonizmus magyarázatával és a gyanúsítottjaik megértésével kapcsolatos kérdésekről van szó, Pyre tűnik a domináns nyomozónak – de amikor a hátborzongató és erőszakosabb részletekbe kell belemenniük, és nem emberként, hanem zsaruként kell vizsgálniuk a nyomozást, Taba az, aki átveszi a tekintélyt a helyzetben. Ez egy csodálatos átvétele a két, egymással szöges ellentétben álló nyomozópartner jól ismert sztorijának; mindkettőjüknek megvannak az erősségei, és ezeket a kölcsönös előnyükre és a nyomozásuk segítésére használják, nem pedig arra, hogy a másikat a helyére tegyék.
Nem fogja a szádba rágni a saját igazságát
A mennyország zászlaja alatt a hit és az erkölcs lassú, lebilincselő ütköztetéseként, nem azt kérdezi a nézőktől, hogy mi a helyes és mi a helytelen, hanem azt mutatja be, hogy az erkölcs végül hogyan torzulhat el olyan emberek szemében, akik a bigott vallásukat az emberségük elé helyezik, és ennek elkerülhetetlenül tragikus következményei lesznek. Egyben a hétrészes sorozat egy lebilincselő detektívdráma, jól adagolt feszültséggel és izgalommal, remek alakításokkal és elgondolkoztató kérdésekkel.
-BadSector-
A mennyország zászlaja alatt
Rendezés - 9.2
Színészek - 9.1
Sztori - 9.4
Látvány/zene/hangok - 8.8
Hangulat - 9.4
9.2
SZÉDÜLETES
A mennyország zászlaja alatt a hit és az erkölcs lassú, lebilincselő ütköztetéseként, nem azt kérdezi a nézőktől, hogy mi a helyes és mi a helytelen, hanem azt mutatja be, hogy az erkölcs végül hogyan torzulhat el olyan emberek szemében, akik a bigott vallásukat az emberségük elé helyezik, és ennek elkerülhetetlenül tragikus következményei lesznek. Egyben a hétrészes sorozat egy lebilincselő detektívdráma, jól adagolt feszültséggel és izgalommal, remek alakításokkal és elgondolkoztató kérdésekkel.