Persze, persze: inkább úgy tűnik, hogy ahol pénzt szagolnak a nagyobb kiadók vezetői, arra ráugranak. (Lásd Square Enix és a blockchain esete.)
Yves Guillemot, a Ubisoft vezérigazgatója a Gamesindustry-nak adott interjújában elmondta, hogy a cég megnézi a Web3-as összes lehetőséget, hogy valóban lépést tudjanak tartani a játékosok igényeivel, mielőtt kettőzött erővel állnának ki mellettük. Ez pedig merőben más hangnem mint amit tavaly láttunk a franciáktól: akkor még a cégen belül is tiltakoztak a play-to-earn játékok fejlesztése mellett (ezek a blockchaint használják), de végül létrejött a Ubisoft Quartz, ahol a Ghost Recon-karakterünkhöz vehettünk NFT-ket, ami egyedi fejvédőt biztosított. Ez áprilisban végül le lett állítva.
Úgy tűnik, hogy nincsen csendes többség, ami a mesterséges készlethiány mellett kiáll. Alig egy éve volt, hogy Nicolas Pouard, a Ubisoft alelnöke azt mondta, hogy a játékosok pusztán nem fogják fel, hogy miket biztosíthatnak nekik az NFT-k, mire most Guillemot szerint egyszerűen nem voltak jók abban, hogy kimondják, mi iránt is kutatnak, és azt kellett volna tenniük, hogy elmondják, hogy dolgoznak rajta, majd akkor hozzák el azt, amikor valóban kedvező tud lenni. Kellett nekik egy kis idő, hogy felfogják, hogy a környezetre is káros hatással levő blockchain technológia nem mindenki szíve csücske.
És Guillemot az Axiosnak elmondta, hogy a novemberben érkező (és a PlayStation 4/Xbox One párost kihagyó) Skull & Bones nem véletlenül lesz 70 dollár/euró (28 ezer forint), ugyanis ez lesz a norma a nagyobb, PlayStation 5-re és Xbox Seriesre tervezett címeknél. Így a 2020 augusztusában elindított lavina (Take-Two, NBA 2K21) magával sodorta azóta az Activision Blizzardot, a Sony-t, az Electronic Artsot és a Square Enixet (ami ráadásul PC-n is felemelte az árakat).
Vajon a Microsoft mikor fog árat emelni? A Nintendo esetében nem tudni, hogy mi lehet a jövő, mert a japán cég merőben más irányt tűzött ki a két (igen, ugyanis a PlayStation is inkább amerikai brand lett!) nyugati riválishoz képest.