SOROZATKRITIKA – Miután az HBO Trónok harca és a History TV Vikingek című sorozatának zárásai óriási csalódást okoztak a nézőknek, a Netflix The Last Kingdomja volt az egyetlen maradék remény a sötét középkort bemutató történelmi sorozatok rajongóinak. A jó hír az, hogy a sorozat ötödik és egyben utolsó évada is beváltotta ígéretét, és minden idők egyik legjobb záró évadát mutatta be. És ezt nem csak e sorozat rajongójaként mondom, hanem a sötét középkori/dark fantasy, Shakespeare drámáit idéző filmek és sorozatok fanatikusaként is.

Miután nemes szász szüleit megölték a betörő vikingek, a fiatal Uhtredet (Tom Taylor) a vikingek fogadták be és nevelték fel. Felnőtt férfiként (Alexander Dreymon) Wessexben találja magát, ahol Nagy Alfréd király eddig sikeresen akadályozta meg, hogy a vikingek meghódítsák földjeit Bernard Cornwell regénysorozatának, az Angolszász históriáknak ebben az adaptációjában.

Vikingek rabszolgája, majd nevelt fia, akit az angol király pártfogásába vesz

A Netflix terjedelmes, lenyűgöző, öt évados történelmi sorozata, Az utolsó királyság a Vikingek után sikeresen bizonyította be, hogy többféle viking inváziónak is van helye a képernyőnkön. Az utolsó királyság vikingjei a szegény kilencedik századi Angliában garázdálkodnak, és többé-kevésbé büntetlenül portyáznak az ország széthulló királyságaiban.

Az első évadban Ragnar gróf (Peter Gantzler) vezette északi portyázó csapat foglyul ejti egy portyán apja birodalmában, a fiatal nemest, Uhtred of Bebbanburgot (gyerekként Tom Taylor, később Alexander Dreymon alakítja). Uhtredet fogvatartóik eleinte, még gyerekkorában rabszolgaként kezelik, de maga Ragnar nagyon megszereti és végül fiaként örökbe fogadja és felneveli.

Amikor felnőttként magára talál, Alfréd angol király (a későbbi Nagy Alfréd, David Dawson alakításában) szárnyai alá veszi és arra törekszik, hogy felhasználja a fiatal, büszke, mérhetetlenül arrogáns, de ugyanakkor rendkívül intelligens és elképesztően jó kardforgató Uhtrednek a viking társadalomról és taktikáról szerzett ismereteit, hogy kiűzze az északiakat, és egyesítse az összes angol királyságot egy (azaz Alfréd) uralma alatt.

Az angol történelem leggyilkosabb időszaka a sötét középkorban

Ami az Az utolsó királyság történelmi hűségét illeti: bár a sorozat körülbelül száz évvel azután játszódik, hogy a Vikingek sorozat vikingjei először portyáztak az angol partokon és itt két Ragnar van, egyik sem a Vikingek Ragnar Lothbrokja. Ugyanakkor ez eredeti Ragnar fiai is szerepelnek a sorozatban, hiszen Ubba az egyik fő karakter az első évadban, a „Csonttalan” Ivor is pedig említés szintjén kerül terítékre. Mindez így mondjuk nem igazán stimmel, de a Vikingekben is voltak pontatlanságok és végső soron azért fikció mindkét sorozat. Maga „Uthred fia, Uthred” kitalált karakter, mert bár Bernard Cornwell egy „Merész Uthred” nevű harcias, szász nemes leszármazottja volt, viszont ő nem azonos a regénysorozatának főszereplőjével.

Végül meg kell még említeni, hogy bár ez a zseniális sorozat sajnos az ötödik évaddal lezárult, a teljes történet Bernard Cornwellnek utolsó, 13. Angolszász históriák regénysorozatával zárul le, amely még folytatja az említett Netflixes záróévad eseményeit. Aki tehát végignézte a sorozatot, annak ajánlott, hogy a Magyarországon is kapható (vagy könyvtárból kivehető) regényekbe is belevesse magát, ha az igazi zárást meg akarja majd ismerni. Ugyanakkor lesz majd egy epilógusként szolgáló film is… de erről majd lejjebb olvashatsz.

Árnyaltabb történelmi ábrázolás

Az utolsó királyság egyik legnagyobb előnye a Vikingekkel szemben, hogy sokkal árnyaltabb a történelemábrázolása. A sorozat a viking hódítókat nem állítja be szimpatikusnak, de vérengző vadállatnak sem, ugyanakkor teljesen realistán mutatja be, ahogy erőszakoskodnak és fosztogatnak. Az utolsó királyság show runnerei (Gareth Neame és Nigel Marchant, akik a Downton Abbey-n is dolgoztak) a megszokott kliséktől elrugaszkodva, szabadon mutathatták be a brutális, nyers és kegyetlen északi népet, akik Bebbanburg kifosztása utáni a foglyokkal való bánásmódjukban nem finomkodtak senkivel, hanem különösen vérengző módon mészárolták le őket, ugyanakkor a legtöbbször tiszta és egyenes módon viselkednek egymással, egyfajta becsületkódexet követve, ami az angolokra messze nem jellemző. Árulások és intrikák persze az ő soraikban is akadnak bőven.

Másrészről a sorozat – bár bizonyos tekintetben Anglia egyesítésének lelkesítő meséjének szánják – aligha nevezhető angol propagandának, hiszen a zseniális, de manipulatív Alfréd, majd később fia, Edward és alattvalói úgyszintén hajlamosak benne a szélsőséges kegyetlenségre és előítéletekre istenük nevében, arról nem is beszélve, hogy szinte nincs is az az uralkodó, vagy magasrangú nemes a sorozatban, aki időnként ne árulna el másokat a lehető legaljasabb módon, úgy, hogy akár meg is gyilkoltatja őket.

A csillagszemű juhász… helyett szász mesterharcos, aki lelkében igazi viking

A fiatal, karizmatikus német színész: Alexander Dreymon remek választásnak bizonyult Uhtred szerepére. Erős (sokszor vicces) német akcentusa is passzol a norvég harcosok között felnevelt szász ifjúhoz. A bátornak és harcban jártasnak, sokszor remek stratégának, de azért nem látnoknak ábrázolt, rendkívül jóvágású (a hölgyek számára igéző tekintetű) és fiúsan szakállas Uhtredből talán hiányzik a Vikingek Ragnarjának hátborzongató vonzereje, de az Utolsó királyság földhözragadtabb korszakának megfelelően Uhtred hőstettei kevésbé tűnnek egy korát megelőző legendás vezér cselekedeteinek. Ő inkább egy olyan ember, akinek lehetőségei alapvetően rendkívül korlátozottak, és aki állandóan improvizál, hogy életben maradjon.

Szerencséjére Uhtrednek van egy segítője, Brida (a zseniális Emily Cox), a gyerekkori barátja, aki buja szeretője lesz, ugyanakkor pragmatikus tanácsaival is segíti Uthredet az első évad első részeiben, hogy a szász ifjú harcos gyakran túl vakmerő ambíciói ne okozzák halálát. A nő félelmetes, gyakran halálos szövetségesnek bizonyul az első évadban, aztán a későbbiekben már másképpen alakul a kapcsolatuk… És emellett vicces is: Emily Cox földhözragadt stílusa adja a sorozat üdvözlendő humorának nagy részét. (Egy fogságban lévő agresszív viking jós megalázása különösen… ötletes. Én konkrétan könnyes szemmel röhögtem rajta.)

Mocskos és kegyetlen realizmus, vérprofi harci jelenetek és történetvezetés

Az elkerülhetetlen összehasonlítások a Vikingekkel szemléletesek, mivel Az utolsó királyság, bár ugyanolyan realistán mocskos és rengeteg, egyszerre vérprofi és realista harci jelenet található benne, ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozza az élet mindennapos kegyetlenségét a bebarangolt Angliában. Alfréd király, majd a fia: Edward (Timothy Innes) hatalomra jutásának és uralkodásának mesterkedései kevésbé epikusan vannak ábrázolva, mint a Vikingekben, (ahol Alfred szintén szerepel), de David Dawson zseniális alakítása a betegeskedő, de rendkívül ambiciózus királyként még felül is múlja a Vikingek Ferdia Walsh-Peelo játékát, lévén itt a történet sokkal inkább koncentrál a rendkívül manipulatív és kegyetlenül intelligens király karakterére.

A színészek egyébként mindegyik évadban elsőrangúak, legyen akár idősebb, fiatal, sőt, gyerekszínészről is szó. Az első évadban még Rutger Hauer is szerepelt (aki azóta sajnos elhunyt), mint az Uthredet felnevelő Ragnar vak, bölcs apja.

Véres, realista, magával ragadó

Az utolsó királyságban van egy olyan történelmi lendület, amely megköveteli, hogy szereplői – kultúrától és rangtól függetlenül – szilárdan megállják a helyüket a világának sáros talaján. A sorozat számos csatajelenete véres, sáros zűrzavarban játszódik le, amit ennek ellenére megbízhatóan tiszta történetvezetéssel adnak vissza, és bár Uhtred helyzete, mint két világ között megtépázott hős központi szerepet játszik, ez sincs túlságosan kiemelve annak a történetnek a tágabb kontextusa fölé, amit a sorozat olyan következetesen jól mesél el.

Külön ki kell még emelnem a sorozat fülbemászó vikinges soundtrackjét, amelyet egy Eivor nevű énekes hölgy előadásában hallhatunk és minden egyes rész elején akkora fergeteges hangulatot teremt, hogy egyszer sem léptem át az intrót, amelyben mindig hallható.

Az utolsó királyság mind az öt évadja egy egészen elképesztően lenyűgöző televíziós alkotás. Ha szereted az olyan sorozatokat, ahol a kegyetlen csatákat vértől és mocsoktól beborítva vívják meg, érdekes, hiteles, szerethető és gyűlölhető karakterekkel (sokszor részről-részre váltakozik, hogy miképpen viszonyulunk hozzájuk!), amelyek egy nagy történelmi eposzt alkotnak, akkor Az utolsó királyság messze az egyik legjobb választás.  A történet befejezéséhez már csak egy zárófilm van hátra, melynek címe: Seven Kings Must Die (Hét királynak meg kell halnia). Ha a tévésorozat rendkívül magas színvonalát sikerül megtartani, akkor izgalmas fináléra számíthatunk.

Hogy Uhtred fia, Uhtredet idézzük: „a végzet minden!”

-BadSector-