SOROZATKRITIKA – Jennifer Coolidge, Bobby Cannavale, Naomi Watts és Mia Farrow fenomenálisak a Netflix legújabb igaz krimisorozatában. De semmi sem mentheti meg attól, hogy teljesen felejthető legyen. Mindenesetre azt megtudhatjuk belőle, hogy miért kellene a valós postára is spamszűrő.
Ryan Murphy karrierjének ezen szakaszában kétféle sebességgel cirkál: valós életből vett történetekkel (Feud, Halston, American Crime Story, Dahmer – Szörnyeteg: The Jeffrey Dahmer Story) és a horror (Ratched, American Horror Story). El lehet tehát képzelni, milyen abszolút örömöt érezhetett, amikor először olvasta Reeves Wiedeman 2018-as New York Magazine The Watcher című cikkét, amely az angolul azonos című A megfigyelő sorozatot ihlette.
A cikk a Broaddus család történetét mesélte el, akik miután megvásárolták álmaik otthonát a New Jersey állambeli Westfieldben, egy ismeretlen levelezőtől (akinek a hátborzongató álneve, ugye kitalálták: A megfigyelő) kapott baljós levelek gyötrik őket, akik arról tájékoztatták a családot, hogy minden lépésüket megfigyelik. A szándékosan nyugtalanító részekkel teli levelek („Én vagyok a 657 Boulevard. Nem én vagyok a felelős. Én elhárítom a rossz dolgait, és várom, hogy újra jó legyen. Nem fog megbüntetni engem. Újra fel fogok támadni”) úgy tűnt, hogy a családot megpróbálják rémületbe ejteni, hogy elhagyják a házat.
A történetből már készült egy film, amelynek szintén The Watcher volt a címe és 2016-ban került a mozikba, de az is gyorsan feledésbe merült.
Középkategória
Ami e sorozat minőségét illeti, azt valahol Ryan Murphy munkásságának felső-középső kategóriájába sorolnám. Végig érződik, hogy Murphy és munkatársai tudják, mennyire ostoba a forrásanyag. Bár sosem süllyednek teljesen a paródiába, vannak olyan pillanatok, amelyek (remélem, szándékosan) Mel Brooks határát súrolják.
Ez tipikusan az a fajta sorozat, amelynek készítői tényleg azt szeretnék, ha tudnánk, hogy bárki állhat a rémisztő „sorozatlevélírás” mögött és ezt úgy érik el, hogy a mellékszereplőket karikatúraszerűen ábrázolják, mint például a furcsa, egyformán öltözött szomszédok, az egyszerre rémisztő és röhejes helytörténész pár (egyiküket Mia Farrow alakítja), akik állandóan beleszólnak a házzal kapcsolatos felújításokba.
Nem egy csodaház
Az is valahol vicces, hogy Broaddusék háza semmiképpen sem vonzó ház – legalább is nem akkora csoda, mint amennyire mindenki el van ájulva tőle. Kívülről úgy néz ki, mint Tony Soprano McMansionje, belülről pedig tele van titkos szobákkal, rejtett alagutakkal, zongorákkal, amelyek látszólag maguktól játszanak, és egy szellemi fogyatékos figurával, aki a Mia Farrow által alakított női helytörténész fia. Minden értelmes család kevesebb mint egy mikroszekundumot töltene ott, mielőtt megijedne és elmenekülne.
Legalábbis a szereplők teljesen őrültek. Itt a Broaddus családot Bobby Cannavale, Naomi Watts és fotogén kisgyerekeik alkotják. A szomszédokat Margot Martindale, Richard Kind és az említett Mia Farrow alakítják, Noma Dumezweni pedig egy elég rejtélyes és különleges magánnyomozót. Jennifer Coolidge egy ingatlanügynök. És kivétel nélkül mindannyian lehetőséget kapnak arra, hogy pontosan azt csinálják, amiben a legjobbak. Farrow kísérteties és hátborzongató, Watts törékeny és paranoiás, Coolidge pedig mintha véletlenül úgy sétált volna be a forgatásra, hogy egy teljesen más sorozatra készült, mint mindenki más. Mindennél jobban összetartja A megfigyelőt ez a szereplőgárda.
Nem túl figyelemre méltó
Igazság szerint azonban érthető, miért a Lifetime ugrott rá először a történetre. Ha a fenomenális színészi alakításokat leszámítjuk, illetve s a forrásanyag feldobására hozott néhány kreatív döntéseket is, akkor marad egy hétórás krimi egy írógépről. Cannavale majdnem egy teljes munkanapon keresztül őrjöng a borítékok miatt.
A megfigyelő nagyon távol áll azoktól a merész, úttörő eredeti sorozattípustól, amelyeket a Netflix korábban látszólag a semmiből varázsolt elő. Időnként olyan szerencsétlen hangulata van, mint egy gagyi kilencvenes évekbeli ITV-drámának, amely a háttérben megy a tévében egy lepukkant szórakozóhelyen. Ha igényes és enyhén hátborzongató thrillerre vágysz, akkor inkább kereüld el, épp elég gazdag a streaming-választék a Netflixen.
-BadSector-
A megfigyelő
Rendezés - 4.8
Színészek - 8.2
Történet - 2.8
Látvány/”para-méter” - 2.4
Hangulat - 5.2
4.7
KÖZEPES
A megfigyelő nagyon távol áll azoktól a merész, úttörő eredeti sorozattípustól, amelyeket a Netflix korábban látszólag a semmiből varázsolt elő. Időnként olyan szerencsétlen hangulata van, mint egy gagyi kilencvenes évekbeli ITV-drámának, amely a háttérben megy a tévében egy lepukkant szórakozóhelyen. Ha igényes és enyhén hátborzongató thrillerre vágysz, akkor inkább kereüld el, épp elég gazdag a streaming-választék a Netflixen.