TESZT – A Telltale eredeti formájának megszűnése után nem volt mód arra, hogy az epizodikus formátumhoz hasonló stílusú és minőségű folytatás szülessen. Nem is jött össze a Gearbox Quebecnek, így nem túlzás talán azt sem mondani, hogy a New Tales From The Borderlands a franchise legrosszabb játéka lett, ami nem vet jó fényt sem rá, sem a Gearboxra.

Döntsd el az önzetlen tudós Anu, az ambiciózus, „utcai” bátyja, Octavio, és a vad, békaköpenyekkel hadonászó Fran sorsát. Karmolj és csalj át öt izgalmas fejezeten!

Anu

Az eredeti Tales from the Borderlands során Rhys és Fiona története önmagában is kerek és szórakoztató volt. Az összevetés vele minden téren jogos, hiszen franchise-on és stíluson belül van mind a kettő. Csakhogy (ahogy a játék neve is mondja) ÚJ mesékről van szó. Anu egy remek, de lelkileg elhanyagolt tudós, Octavio az örökbefogadott testvére, aki utcán ügyes, de nem valaami eszes, és ő a lebegő kerekesszékben ülő kiszámíthatatlan, őrült Frannek dolgozik. A karakterek egyediek, és közülük talán Anuval lehet a legjobban azonosulni, ugyanis Fran ööö.. hajlamos leszájalni mindenkit, míg Octavio is a végletekig elmegy. A szinergia bár jelen van, de valahogy erőltetettnek hat a három karakter együttműködése. A Tales from the Borderlandsben sokkal természetesebbnek hatott, ahogy a két főszereplő egymásnak segített. Legalább a történet erősen kezd, ugyanis egy invázió hozza össze a három hőst, akinek gyorsan megismerhetjük a háttértörténett is, majd után rögtön a fő célpontra, egy gyógypuskára koncentrálunk.

A három karakter felfedez egy új vegyelemet, ami bármilyen sebesülést (annak súlyosságától függetlenül) képes meggyógyítani, de ez persze konfliktusokhoz vezet. Bár ez kiindulásként jó, túlzottan vonszolja a lábát, mire eljut a végéig, és hiába a franchise-ra jellemző humor, ugyanis nem minden esetben ülnek a poénok, és nem egyszer volt arra példa, hogy egy megnyilvánulásra semmilyen reakció nincsen. A jelenetek sok esetben túlzottan hosszúaknak hatottak, és ez az akciós jelenetek esetében is percekig tarthat mind az öt fejezetben, amiből az első három felvonás erősnek érződött, de a negyedikben mintha felborult volna az egész, ugyanis meglepően unalmasnak és csalódást keltőnek tűnt. És nem, a QTE-k (hirtelen meg kell nyomni valamelyik gombot… ezt főleg a Resident Evil 4 terjesztette el 2005-ben) nem változtatnak ezen pozitv irányba. Ugyanezt el lehet mondani a gombnyomkodást erőltető beat’em up minijátékra (a Vaultlandersről van szó; egyszerűen nem javul), és a hackelős feladványok sem javítják a hangulatot. Olyan, mintha utólag lett volna ez belerakva a játékba, hogy ne legyen annyira rövid. Jobb lett volna ezek nélkül, vagy maximum egyszer a teljes játék során. Így viszont fárasztó.

Octavio

Szerencsére nem teljesen kilátástalan a helyzet (igaz, ez azért illik a franchise-hoz, hiszen nem éppen civilizált világról van szó), mert a karakterek mögött álló színészek és az ő teljesítményük nem volt annyira rossz. Sőt, talán el lehet azt is mondani, hogy ők mentették meg a New Tales From The Borderlandset egy 5/10-es értékeléstől. Egy másik pozitívumnak talán a Psychók más módon történő bemutatását lehetne mondani, ugyanis Anu akaratán kívül megment egyet. Az ő neve Stapleface, és talán többet kellett volna szerepelnie. Ugyanezt talán a Brock névre hallgató Tediore (ők indították a vállalati inváziót…) puskára is el lehet mondani, és ő lelkileg komolyan le van terhelve.

Valahogy itt is sikerült a Gearbox Quebecnek elbaltáznia ezt, ugyanis szinte minden esetben az van, hogy egy érzésekkel teli jelenetre valaki már-már embertelenül tapló módon humorosan reflektál. Még akkor is, ha valaki meghal. Jó, igaz, hogy a Borderlandsnek a halál is eleme (főleg az, hiszen a raklapnyi puska és a lootolás következtében ez is be kell, hogy következzen), de azért már-már ízléstelennek hatott ezt látni, hallani. Mintha a Gearbox minden áron a játékosok megröhögtetésre próbált koncentrálni, aminek a játékmenet, sőt, a hangulat is súlyosan fizette az árát, és pontosan ezért volt a karakterhalmaz legelején megemlítve, hogy talán a legrosszabb Borderlands játékról van szó.

Fran

…cba az egésszel, akár ez is lehetett volna a leadben. A New Tales From The Borderlands egy 6-ost kap, ugyanis a történet alapjai és a franchise-ra jellemző cel-shaded vizuális stílus megvan, de ezeket leszámítva mindenben hiányosságoktól vagy hibáktól sújtott, és emiatt az eredeti Tales From The Borderlands messze élvezetesebb lett. Disszonáns lett: a minijátékok szinte nem is illenek a játékba és talán a QTE-kből is túl sok volt. Emiatt ezt a játkot ajánlani sem tudom (PC-n főleg nem, mert a Gearbox Denuvót rakott ebbe.) Ha a történet jobban megragadóbb lett volna, és itt-ott a Borderlandsre jellemző őrültség képviseltette volna magát, akkor lazán elért volna egy 7-est, de így inkább az uninstallt kapja. A negyedik és még az ötödik epizódhoz is sok szerencsét, ugyanis azokon nehéz lesz átrágnia magát még egy Borderlands-rajongónak is.

-V-

Kiadó: 2K (Take-Two)

Fejlesztő: Gearbox Quebec

Stílus: Akció, kaland

Megjelenés: 2022. október 21.