TESZT – A hazai NeocoreGames üdvöskéje, a hányattatott sorsú Warhammer 40,000: Inquisitor – Martyr legfrissebb DLC-je nagy fába vágta a fejszéjét, amikor a Wh40K univerzum az űrgárdisták (Space Marines) utáni második legikonikusabb emberi frakcióját helyezte rivaldafénybe. Lássuk, az Adepta Sororitas csatanővéréből inkvizítorrá avanzsált hősünk mennyire képes megbolygatni a galaxis állóvízét – illetve megpörkölni az Istencsászár ellenségeink üstökét!

A Warhammer 40,000: Inquisitor – Martyr egyike a franchise leginkább megosztó videójátékainak, ami nem kis eredmény olyan címek mellett, mint az Eternal Crusade vagy a Dawn of War III. 2018-as megjelenése idején ez a taktikai akció-RPG nagyon komoly – sok esetben sajnos teljesen jogos – kritikában részesült; mi sem voltunk elájulva tőle. Habár a tartalom, lore és a folyamatos karakterfejlődés terén jelentős potenciállal bírt, a monotonitás, a nehézkesség és (főleg) a kiforratlanságából fakadó töméntelen bug sokak számára teljesen élvezhetetlenné tette a játékot. Az utóbbi négy évben azonban a Neocore mindent megtett, hogy kiköszörülje a csorbát és végre egy igazán élvezetes játékká varázsolja a Martyrt – legutóbb éppen a Sororitas DLC-vel.

Talán a legkomolyabb lépésük ebbe az irányba a 2019 nyarán megjelent 2.0-ás javítás, illetve az ahhoz időzített első karakter-DLC, amely a Prophecy alcímet viselte, és a Tech-Adept hátterű inkvizítor hozzáadása mellett a játék kampányát is tovább vitte. Visszatekintve, még azt sem túlzás kijelenteni, hogy a Martyr a megjelenése utáni első egy évben inkább volt „Early Access” tesztverzió, mint befejezett játék; ma ismert formáját egyértelműen a Patch 2.0 után érte el. Azóta is ezt a változatot csiszolgatják, finomítgatják tovább a fejlesztők. Rendszeresen érkeznek az új Season-ök a játékhoz, különféle kihívásokkal és feladatokkal, új tárgyakat, enchantmenteket és egyéb apróságokat csempészve a játékba. Ugyanakkor a Prophecy óta nem kaptunk olyan méretű és komplexitású DLC-t, mint a Sororitas: nem csoda, hogy a tavaly novemberi (talán kicsit túl korai…) bejelentés óta már tűkön ülve várták a rajongók. Vajon sikerült felnőnie a hype-hoz?

„Burn the Heretic!”

Rögtön az elején érdemes leszögezni: a Sororitas nem egy önállóan játszható expanzió. Léptékében elmarad a Prophecy-től, így aki egy újabb teljes értékű kiegészítésre számított, csalódni fog. A „Class DLC” besorolás jól fedi, hogy mit kapunk: egy új karakterosztályt az összes hozzá kapcsolódó skillel, perkkel, tárggyal és néhány – a korábbiaktól jelentős mértékben eltérő, egyedi – játékmechanikával. Főhősünk egy olyan inkvizítor, aki az Adepta Sororitas, azon belül is annak fegyveres szárnya, a csatanővérek (Sisters of Battle) kötelékéből került ki.

Az Adepta Sororitas a 41. évezredben a Tejútrendszer nagy részére kiterjedő emberi Impérium egyik legérdekesebb szervezete. Az Ecclesiarchy (másnéven Adeptus Ministorum), a Császárt istenként tisztelő államvallás egyháza ugyanis egy múltbéli, hmm, ballépés (Age of Apostasy – érdemes utána olvasni a Lexicanumon vagy a Wh40k Wiki-n) következtében nem tarthat fenn férfiakból álló fegyveres erőket. Azonban a tiltás a nőkre nem terjed ki: ennek eredményeként született az Adepta Sororitas, amelynek ordói között ugyan tanítókat/tanácsadókat (Orders Famulous), gyógyítókat (Orders Hospitaller) sőt tolmácsokat (Orders Dialogus) is találunk, mégis a katonai rendekről (Orders Militant), vagyis a csatanővérekről a leghíresebb a szervezet.

Ezek a harcos apácák tűzzel, karddal és bolterrel irtják az Istencsászár ellenségeit, az Impérium egyik legkiválóbban felszerelt fegyveres testületeként. (Az űrgárdisták mellett egyedül ők használnak széles körben Power Armour-t, igaz, egy kevésbé szofisztikált változatot.) Ám legfontosabb fegyverük a Hit (Faith), amely nem csupán megingathatatlan moráljukért felelős, de már-már mágikus képességekkel is felruházza őket: a Császár pszichikus hatalmának kivetüléseként a szó szoros értelmében „csodákra” képesek.

Mindez a játék nyelvére lefordítva: a Sororitas egy hibrid osztály, amely tankként éppen olyan jól működhet, mint support vagy caster szerepkörben, annak függvényében, milyen irányban fejlesztjük. A három kezdő alosztály (Sister Dominion, Sister Celestian, Sister Seraphim) nagyjából ezeknek a specializációknak feleltethető meg, azonban – szokás szerint – semmi nem tart vissza, hogy bármelyiket a saját szájízünk szerint alakíthassuk. Ebben pedig néhány igazán hasznos új eszköz és játékmechanizmus is segítségünkre lesz.

„Kill the Mutant!”

Az Adepta Sororitas rendjeiből verbuvált ügynökök többnyire az Inkvizíciónak a lázadók, eretnekek és mutánsok levadászására szakosodott szárnyába, az Ordo Hereticusba tartoznak – akik maguk is gyakran „veszik kölcsön” a csatanővéreket különösen veszélyes küldetésekre. Karakterünk fegyvertárában az „égető” sebzéstípusra alapozó gyilkoló eszközök (Flamer, Melta, Plasma Gun stb.) dominálnak, illetve a Sisters of Battle számára is ikonikus Bolter, amelynek létezik egy, külön a számukra tervezett altípusa is. Emellett a közelharci fegyvereket sem vetik meg: a hatalmas (energia-)buzogányok és alabárdok mellett ne feledkezzünk meg az üdítően brutális kétkezes lánckardról, az Evisceratorról sem, amely pillanatok alatt képes véres masszává alakítani a hitetlenek tömegeit.

Új kategóriaként jelennek meg az úgynevezett „combo” fegyverek, amelyek két egykezes eszköz párosításaként működnek. Lehetőségünk persze eddig is volt mondjuk egy energiakardot és egy plazmapisztolyt együtt forgatni. Ám mivel a hatékony karakterfejlődés általában az egy bizonyos fegyvertípus irányába terelte a játékost, nem igazán lehetett ütőképes közelharci-távolsági harci hibrid buildet létrehozni. A Sororitas esetében azonban, hála a közösen fejleszthető fegyverkombóknak, végre adott a szinergia, hogy egy jellegzetesen „warhammeres” játékstílust sajátíthassunk el. A kombinációk gyakorta egy lő- és egy közelharci fegyvert jelentenek, azonban több olyat is találunk, amelyek a különleges képességeink, az úgynevezett „Acts of Faith”-ek szélesebb körű használatát segítik.

„Purge the Unclean!”

Karakterspecifikus erőforrásként a már említett Faith-et találjuk, amely bár hasonló a többi osztály számára elérhető resource-okhoz, mégis egyedi módon használható; illetve többféleképpen is utántölthető. Az „Acts of Faith” képességeink lényegében spellek, amiket úgy használhatunk, mint a Psyker a psy-képességeit, csak éppen szimpla cooldown-értékkel bírnak. Egyes tárgyak, pl. a belt itemként használható Holy Censer vagy bizonyos kombófegyverek biztosítanak plusz slotokat számukra, így egyszerre akár 3–4 is lehet az arzenálunkban. Védekező/boostoló és az ellenség gyengítésére, sebzésére szolgáló Act of Faith-eket is bevethetünk, ahogy fejlődik a karakterünk.

Faith-pontjainkat úgynevezett „Sacred Rites” kereteiben tölthetjük újra. A parancsnoki hídon találjuk az új oltárunkat, ahol kiválaszthatjuk, hogy milyen rítus szerint kapjuk vissza a Faith-pontjainkat, amikor küldetésen vagyunk. Misszió közben, miután elértük a maximum értéket, lehetőséget kapunk rá, hogy bevessük a Sororitas-csodafegyvert: az „Embodied Saint Form-ot”. Ez is egy a Wh40K Sisters of Battle lore-ból átemelt elem, ám szerencsére a játékban nem kell meghalni hozzá, hogy karakterünk „Élő Szent” alakban feltámadjon. Egyszerűen aktiváljuk az X megnyomásával, és voilà, átalakulunk egy csapkodó szárnyú, szinte legyőzhetetlen angyal-figurává! Az Embodied Saint-alakhoz külön fegyverarzenált rakhatunk össze (szintén az oltárunkon) mindenféle pusztítót képességekből. Habár az átalakulás csak időleges (perkekkel és skillekkel az időtartam kitolható), a bossharcokat így is rendkívüli módon megkönnyíti ez a képesség.

Érdemes még megemlíteni a Holy Censer melletti másik osztály-specifikus belt item csoportot, a Bannerekét. Ha aktiváljuk, vagyis kihelyezzük őket, egyfajta aurát hoznak létre maguk körül, amelyek aztán vagy a játékos(ok)at támogatják, vagy az ellenséget gyengítik. A kiegészítőben kapunk továbbá három egyedi Skill Tree-t az új passzív képességekhez, egy rakás perket, item enchantmentet és achievementet is.

„The Emperor Protects!”

Negatívumként szerencsére nem sok mindent említhetünk. Az új szinkronhang minősége mintha kicsit gyengébb lenne, mint a korábbiak – nem is a színészi teljesítmény, inkább a felvétel, keverés terén. (Vagy az is lehet, hogy a karakter szándékosan beszél halkabban, mint a többiek…) Rögtön a megjelenés után lehetett olvasni apróbb bugokról, de a fejlesztők szinte azonnal kihoztak egy gyorsjavítást. Biztos lesznek, akik OP-nek találják az új osztályt. A magam részéről én nem éreztem, hogy a játék kevesebb kihívást tartogatna. A Martyr éppen azon ARPG-k csoportjába tartozik, amelyekben bármelyik karaktertípus lehengerlően pusztító lehet szinte az első pillanattól, amennyiben kellően okosan fejlesztjük. Kritikaként egyedül azt róhatjuk még fel, hogy sokan örültek volna, ha – a Prophecyhez hasonlóan – kap legalább egy önálló (mini)kampányt a Sororitas osztály, mert ennyit minimum megérdemelt volna, már csak az egyedi háttér miatt is. Talán egy következő DLC-ben… cserében viszont az expanzió árát is sikerült alacsonyabban tartani.

Mindent összevetve, ha eddig nem szeretted a Warhammer 40,000: Inquisitor – Martyr-t, a Sororitas Class DLC sem fogja megszerettetni veled. Apróbb hiányosságai ellenére ugyanakkor tartogat annyi újdonságot mind a játékmenet, mind a dizájn és koncepció terén, amiért kijelenthetjük, hogy teljes mértékben megéri beruházni rá. Az új karakterosztályt pedig azoknak is érdemes kipróbálniuk, akik korábban nem rajongtak az Adepta Sororitas csatanővéreiért: úgy kínál újszerű játékélményt, hogy közben több más osztály sajátosságait egyesíti magában. Azt kell mondjam, a NeocoreGames a Warhammer-játékok oltárán bemutatott legfrissebb áldozatával méltó maradt az Istencsászár kegyelmére.

-ROD-

Kiadó: NeocoreGames

Fejlesztő: NeocoreGames

Stílus: ARPG

Megjelenés: 2022. november 28.