TECH HÍREK – Ahhoz képest, hogy az Alphabet által támogatott technológiáról volt szó, a Google Stadia nagyon csekély piaci részesedést ért el.
Januárban bezárták a Google Stadia felhőalapú játékszolgáltatását. Habár a Google jól kezelte a folyamatot és igyekezett korrekt módon kárpótolni a felhasználókat, a lépés pontos okait máig nem ismerhettük. Az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyeleti Hatósága (CMA) azzal került a címlapokra, hogy kijelentette, ellenezni fogja a Microsoft által az Activision Blizzard tervezett felvásárlását. Ennek részeként különböző statisztikákat tett közzé a játékiparról. Köztük a felhőalapú játékok piacáról is. A legtöbb ágazati vállalat számára fájdalmas olvasmány, kivéve – vicces módon – a Microsoftot.
A CMA előzetes megállapításai tartalmaznak egy, a felhőalapú játékokra vonatkozó részt, amely statisztikákat közöl arról, hogy hányan használták a különböző felhőalapú játékszolgáltatásokat.
Pontos létszámadatokat nem közöl, de az egyes szolgáltatások piaci részesedését százalékos tartományban, a 2021-2022-es időszakra vonatkozóan, a havi aktív felhasználók alapján mutatja. A jelentés egyértelművé teszi, hogy ezek a számok közvetlenül az érintett vállalatok által szolgáltatott információkon alapulnak. Ezek a százalékos arányok a globális használatot is tükrözik, nem csak az Egyesült Királyság közönségét.
A bontás a következő. Az xCloud megnevezés magában foglalja a Microsoft különböző szolgáltatásait, leginkább a Game Pass-t, és valószínűleg ez áll az itt látható hihetetlen növekedés hátterében.
A felhőalapú játékok piaci részesedése 2021-ben:
- xCloud: 20-30%
- PlayStation Cloud Gaming: 30-40%
- Nvidia GFN: 20-30%
- Google Stadia 5-10%
A felhőalapú játékok piaci részesedése 2022-ben
- xCloud: 60-70%
- PlayStation Cloud Gaming: 10-20%
- NVIDIA GFN: 10-20%
- Google Stadia: 0-5%
- Amazon Luna: 0-5%
A Stadia annak idején egészen jól indult. Ám utána a felhasználói számok úgy tűnik, hogy összeomlottak. Figyelemre méltó, hogy a Stadia 2022-es adatai csak az adott év júliusáig tartanak. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás leállításának bejelentése (ami 2022 szeptemberében történt) nem volt hatással ezekre az adatokra. A 0-5% elég durva.
Az Nvidia és a PlayStation némileg jobb adatokat produkált, és bár mindkettő megtartja jelentős, 10-20%-os piaci részesedését, érthető, hogy a Microsoft növekedése itt miért keltette fel a CMA figyelmét: egy vállalat 60-70%-os részesedése egy még formálódó iparágban már monopolhelyzetnek tűnik.
A számadatok azonban érdemes fenntartással kezelni. Még akkor is, ha az érintett vállalatok adatain alapulnak. Az első az, hogy ezek a számok tartalmazzák a felhőalapú játékelemmel rendelkező szolgáltatásokat, mint például az Xbox Game Pass, de nem tükrözik, hogy az ilyen csomagok felhasználói használták-e a felhőalapú játékelemet. A CMA emellett úgy véli, hogy a Sony 2021-es és 2022-es piaci részesedését túlbecsülhette. Ugyanis kétszer számolta azokat az embereket, akik a PlayStation Plusra és a PlayStation Now-ra is előfizetettek.
A legfontosabb dolog azonban, amit a CMA az Activision Blizzard felvásárlása szempontjából relevánsnak tart, hogy a Stadia még a Google-lal a háta mögött sem tudott elég nagyot alkotni a felhőalapú játékpiacon ahhoz, hogy életképes maradjon.
Sőt, meglehetősen brutálisan meg is határozza, hogy miért, mondván, hogy a bizonyítékok arra utalnak, hogy a Google Stadia kudarcát „legalábbis részben a játéktartalom hiánya okozta, ami a Linux operációs rendszer használatához kapcsolódott”.
Ezek a számok megbízható helyről származnak. Azonban így sem árt az óvatosság. A CMA maga is hosszasan sorolja fenntartásait. Nehéz átlátni, hogy pontosan mit kínálnak az egyes szolgáltatások. Vagy, hogy a felhasználók mit fizetnek, vagy mit nem. Egy dolog azonban biztos. Még mindig a felhőalapú játékok hőskorában járunk. Ám Microsoft már most elég stabilan tartja első helyét.
Forrás: CMA
