TESZT – A Company of Heroes egy harmadik résszel tér vissza a valós idejű stratégiai játékok világába, amely az elmúlt években ritkaságszámba ment. Katonáid ismét a nyakukba kaphatják a tüzérségi lövedékek záporát, miközben a helyzethez igazodó taktikát kell alkalmaznod és te válladon nyugszik a torokszorítóan izgalmas döntéshozatal is olyan hadjáratokban, ahol minden erőforrásod számít. Üdv ismét a második világháború poklában, a Company of Heroes 3-ban!

Company of Heroes 3 fejlesztője ezúttal a Relic Entertainment: ugyanazok az emberek, akik olyan rangos sorozatok mögött állnak, mint a HomeWorld vagy a Warhammer 40k: Dawn of War, a Company of Heroes egy sikeres RTS-sorozat, amely először 2006-ban jelent meg PC-n. Az első játékot a kritikusok elismeréssel fogadták, és két önálló bővítmény követte. A 2006-os játék a D-Day, illetve a Market Garden hadművelet idején játszódik, és az amerikai és brit erők a Wehrmacht és a Panzer Elite ellen harcolnak.

A 2013-ban megjelent Company of Heroes 2 Európa másik oldalára utazott egy szovjet kampánnyal, amelyben Sztálingrád ostromától Berlin elfoglalásáig kellett szétzúznunk a Wehrmachtot, majd 2014-ben az Ardennek erdeibe tértünk vissza az Ardennes Assault DLC-vel, amelyben az amerikai csapatok és az OberKommando West az év elején megjelent DLC-ben szerepelnek. Végül egy utolsó, 2015-ben megjelent DLC a Brit Birodalom csapataival egészítette ki a játékot, így a játékban egymással szemben álló frakciók száma ötre emelkedett.

Míg a Company of Heroes lefektette a franchise szilárd alapjait a mai formájában, a Company of Heroes 2 a „True Sight” rendszerrel – amely az egységeink valós látóterét reprodukálja -, az Ardennes Assault dinamikus kampányrendszerrel, valamint az ultraversenyképes és dinamikus többjátékos móddal továbbfejlesztette azt.

Bár mindkét játékkal még mindig játszanak a rajongók, sokan kérték a franchise új részét. Így hát itt a Company of Heroes 3, amely a szkriptelt, választási és irányítási lehetőségeket kínáló kampányokra helyezi a hangsúlyt. Szóval pattanjatok be a dzsipbe, és vegyetek sisakot, mert ezúttal Olaszországba megyünk!

Járt utat a járatlanért el ne hagyj!

Ha már játszottál Company of Heroes-játékkal, ne aggódj, nem fog sokkolni az újdonságok tömkelege. Ugyanúgy megtalálod a klasszikus kampánymódokat, a többjátékos módokat 1v1, 2v2, 3v3, 4v4, pozícióvezérléssel vagy megsemmisítéssel játékosok ellen játékosok vagy AI ellen különböző pályákon (a többiek frissítésekkel és DLC-kkel, vagy közvetlenül a közösségtől a Steam Workshopon keresztül fognak megjelenni).

Ha már a pályákról beszélünk, azok továbbra is több stratégiai pontból állnak, amelyeket el kell foglalni, hogy lőszert és üzemanyagot szerezzünk. Ezeket össze kell kötni a bázisoddal, és lehetővé teszik, hogy használd a parancsnoki előnyeidet vagy erősebb egységeket vezess. Továbbra is felépíted a bázisodat, csapatokat telepítesz, és mindet a halálba küldöd!

A cover systemben s  incsenek változások. A kurzor színe a védelem minőségétől függően változik, így az egységeid jobban vagy kevésbé ellenállnak az ellenséges tűznek attól függően, hogy egy kőfal mögött vagy gyümölcsként egy körút közepén vannak. A csapatokat továbbra is vissza lehet vonulni vészhelyzetben a külön erre a célra szolgáló gombon vagy parancsikonon keresztül a legközelebbi egészségügyi állomásra, ahol ellátják és megerősítik őket, így megtartva felszerelésüket és veteránszintjüket, valamint az ezek által biztosított összes előnyt.

A „True Sight” rendszer továbbra is játékban van, ami egy fejlettebb stratégiai dimenziót tesz lehetővé. Az egységek látómezeje a környezet által befolyásolt, ahelyett, hogy egy kúp lenne körülöttük, amely eltávolítja a háború ködét, csak azt látják, ami a közvetlen látómezőjükben van. Ez azt jelenti, hogy ha a Panzergrenadérok egy négyemeletes épülettel vagy egy két méter magas fallal állnak szemben, nem látják a mögötte megbújó aknavetős állást.

Mi újság a mediterrán nap alatt?

A fentiek már ismertek voltak. A játékmenetet tekintve azonban több szép újítás is van, például az, hogy az egységek automatikusan áthaladnak a falakon és akadályokon, így nem kell egérkattintással parancsot adni, mint a Company of Heroes 2-ben. További újítás, hogy az épületeket már nem a mérnökök vagy az úttörők építik, hanem közvetlenül a főhadiszállásodba integrálódnak, így nem lógnak többé a bázison feleslegesen Pop-Cap-et fogyasztó építőegységek. Ezek mostantól csak a stratégiai pontok megerősítésére, védművek felállítására és egyéb csapdák felállítására szolgálnak a terepen.

Ráadásul a fejlesztőknek az a nagyszerű ötletük támadt, hogy lehetővé teszik szeretett egységeink visszavonulását közvetlenül egy épületből. Nem kell manuálisan kivinni őket, és elszenvedni, hogy a mikro-menedzsment hiánya miatt úgy döntenek, hogy a bejárati ajtón keresztül kimennek az ellenséges tűznek teszik ki magukat. Ez talán jelentéktelennek tűnik, de most ez egy olyan apró funkció, amit nagyon hiányolok más Company of Heroes játékokból. Hasonlóképpen, mostantól lehetőség van arra, hogy egy egységet az épületből anélkül mozdítsunk ki, hogy az erre szolgáló gombra kattintanánk, hanem közvetlenül az új pozíciójába.

Egyes amerikai csapatoknak van egy „Breaching” képessége is, amely lehetővé teszi számukra, hogy megtisztítsanak egy épületet a benne állomásozó ellenséges csapatoktól, és elfoglalják azt, ami meglehetősen szép jutalom, ha egy épületben elrejtett MG42-es oldalszárnyat vesznek.

A taktikai szünet hozzáadása a szólójátékban további stratégiai dimenziót kínál. Ez a szünet ugyanis lehetővé teszi a támadások jobb megtervezését és a különböző típusú egységek hatékony használatát összehangolt oldalazó manőverek végrehajtására, ami valós időben kissé összetettebb lehet. És nem is csak erre. A taktikai szünet hatalmas eladási érv a normál valós idejű stratégiai irányítástól megfélemlített, de a játék iránt mégis vonzódó játékosok számára. Többjátékos módban persze nem fogjuk élvezni, de ha egyedül szeretnénk nyugodtan játszani, a Company of Heroes 3 most a legkönnyebben elérhető játék a maga nemében, anélkül, hogy elveszítené a lényegét.

Kidolgozott pusztításmodell és két kampány

A Relic Entertainment felülmúlta önmagát a környezet pusztításával a Company of Heroes 3-ban. Míg a korábbi játékokban már lehetővé tették a játékosok számára, hogy egy vidéki falut és környékét holdbéli tájjá változtassák, ez a legújabb rész a következő szintre lép. Minden aknavető, géppuska, bomba vagy gránát nyomot hagy a tájban, krátereket, lyukakat hagyva az épületeken, és még a géppuskatűz apró nyomait is. Az épületek azonban megtévesztőek lehetnek, mivel hamis biztonságérzetet nyújtanak a katonáknak, amíg nem válnak egy rakétacsapás vagy bombázás célpontjává. A robbanások olyan erősek, hogy a robbanás sugarán belül minden elporlad, és finom ködöt hagy maga után a földön. A hátrahagyott káosz és törmelék hatással van a játékmenetre, mivel a füst elzárhatja a látást, és a fedezékbe vonulás egyre nehezebbé válik.

A Company of Heroes 3-ban a járművek sérülése is továbbfejlesztésre került, a sebhelyek a javítás után is láthatóak maradnak. A különbség egy vadonatúj tank és egy olyan tank között, amely a küldetés kezdete óta a terepen van, szembetűnő.

Ez a legújabb játék két kampányt tartalmaz, az első Észak-Afrikában játszódik, és a játékosok Rommel Afrika Korpsának parancsnokai lesznek. A tíz szkriptelt küldetés körülbelül 4-5 órát vesz igénybe, hasonlóan ahhoz, mintha Bengáziból Tobrukba vezetnénk. A második, érdekesebb kampány Olaszország felszabadítása. A játékosok a szövetséges csapatokat irányítják egy dinamikus, szabadon alakítható kampányban egy nagy Total War-stílusú térképen. A játék elsődleges módja fordulóalapú, a játékosok tengerparti városokat, repülőtereket és más helyszíneket foglalnak el, hogy kialakítsák a frontvonalat és az utánpótlási útvonalakat. A történelmi küldetések, mint például a salernói partraszállás vagy Monte Cassino elfoglalása, kontextust biztosítanak, míg a másodlagos küldetések az elsődleges célokat teszik kezelhetőbbé.

A part menti városok és repülőterek lehetővé teszik a játékosok számára, hogy szárazföldi csapatokat toborozzanak, és tengeri vagy légi támogatást kérjenek mind a stratégiai térképen, mind a valós idejű küldetések során. A repülőterek segítségével felderítő repülőgépeket lehet küldeni, olasz városokat bombázni, csapatokat ejtőernyővel az ellenséges vonalak mögé juttatni, valamint a katonák akciópontjait gyógyítani és feltölteni.

Az, hogy hogyan reagálsz az egyes frakciók elvárásaira (brit, amerikai, olasz), befolyásolja az affinitásodat és a különböző egységekhez való hozzáférésedet. A történelmet is képes leszel némileg megváltoztatni a tetteiddel. A narratíva azonban mellékes marad; a kampányt elsősorban azért fogod újrajátszani, hogy elsajátítsd a játékmenetet, nem pedig azért, hogy egy másik kalandot élj át.

Multplayer: emberi hadvezérek egymás között

A Company of Heroes 3 többjátékos módjában a játékosok 1v1 vagy akár 4v4 mérkőzésen is megküzdhetnek egymással. Sajnos nincs kooperatív kampány, de a játékosok a barátaikkal összecsaphatnak az AI ellenfelek ellen a skirmish módban, hogy csiszolják a képességeiket.

A sorozat klasszikus játékmódjai mind jelen vannak, beleértve az Annihilationt, ahol az ellenség bázisának elpusztítása a cél, és a Victory Pointot, ahol a térkép bizonyos területeinek ellenőrzése kritikus az ellenfél pontjainak csökkentésében.

A játékosok bármelyik frakciót kiválaszthatják, hogy egymás ellen küzdjenek, vagyis nem csak a szövetségesek és a tengelyhatalmak ellen. A brit hadseregedet szembeállíthatod a barátod Wehrmachtjával, vagy akár egy testvéri amerikai kontra amerikai összecsapást is rendezhetsz. Mind a négy frakció kiegyensúlyozottnak tűnik, mindegyiknek megvan a maga egyedi doktrínája, amit a játékosok felfedezhetnek (én személy szerint az amerikai ejtőernyősökkel szeretek játszani!).

Míg a grafikus motor kivételes munkát végez a játékosok II. világháborús korszakba való elmerülésében, a játékmenet nem vállal sok kockázatot. A finomítások elégségesek ahhoz, hogy a veterán játékosok kedvében járjanak, míg az új játékosok könnyedén belevághatnak a műfajba. Mégis, itt nincs túl sok újdonság a nap alatt, és még az olasz haderők is ismerősnek tűnnek a műfajban.

RTS-fanoknak kötelező

A Company of Heroes 3 egy kiváló stratégiai játék, amely biztos, hogy mind a szóló, mind a multiplayer-rajongóknak tetszeni fog. Míg az észak-afrikai kampány hagyományos lehet, az olasz kampány kiváló újrajátszhatóságot és hosszú életet kínál, még akkor is, ha a frakciók léte nem jelentős tényező. A többjátékos mód már jól kiegyensúlyozott, és őrült csatákat ígér mind az AI, mind az emberi ellenfelek ellen. A Relic várhatóan kéznél lesz, hogy az esetlegesen felmerülő problémákat megoldja, a modder közösség pedig biztosan frissen és izgalmasan tartja majd a játékot.

-BadSector-

Kiadó: Sega

Fejlesztő: Relic Entertainment

Stílus: Valós idejű stratégia

Megjelenés: 2023. február 23.