TESZT – A sötétebb, északi mitológiai ihletésű világ trollkodik, de nem az internetes értelemben véve, hanem szó szerint rendelkezik ilyen karakterekkel is. A skandináv folklór önmagában is fel tudja kelteni a figyelmet, de a horrorba hajló, sötétségbe forduló történetnek ezúttal is van egy olyan hibája, ami mellett lehetetlen szó nélkül elmenni, pedig Olle sem gyengélkedik.

A Bramble The Mountain King egy komor kalandjáték, amely egy sötét, skandináv mesék által inspirált világban játszódik. Fedezd fel Bramble gyönyörű, ám veszélyes és csavaros vidékét, miközben megpróbálod megmenteni a húgodat. Járd be a csodás tájat, és élj túl halálos találkozásokat Bramble számos ocsmány lényével.

Olle

…a neve a fiatal fiúnak, akit irányítani fogunk a Bramble: The Mountain Kingben (a túl hosszú cím miatt a végéig BTMK-ra rövidítve). Rájön, hogy a húga, Lillemor nincs az ágyában, az ablak nyitva, az ágynemű pedig kötélként van alkalmazva. A fiú útnak ered, így egy fantasztikusan látványos világban találja magát (azért a karakterek kinézete esetében ezt nem nagyon lehet elmondani). Valamiért nyugtató hangulatot kelt, ám a közéletben is gyakran felbukkanó fals remény itt is dugába dől, ugyanis mielőtt a minden szép és jó történet véget érne, jön a fordulat, és Lillemort egy troll elrabolja. Ezzel egyidőben a környezet is teljesen kifordul önmagából és olyan sötétté válik, amit ritkán látni, ugyanis maga a környezet is hajlamos feszültséget kelteni. Ahogy haladunk előre, a sztori darabjai idővel összeállnak, de eközben nem jövünk rá arra, hogy mi magunk vagyunk a szereplői, vagy ha igen, akkor már túl késő lesz, mivel a groteszkebbnél groteszkebb lényekre fogunk inkább koncentrálni. Minél kevesebbet látnak, annál jobb, és annál könnyebb elmenekülni.

Ijesztő az élmény, ez kétségtelen, viszont milyen lenne a BTMK, ha kimaradtak volna belőle a bossfightok? Ezeket egy ügyesebb kombinációval kell legyőzni: rejtőzködjünk a fedezék mögé, amikor nem támadhatunk, amikor pedig igen, elő a fénykővel és vágjuk hozzájuk. Ahogy az elvárható, egyetlen támadással el tudnak söpörni minket, ha nem vagyunk kellőképpen óvatosak. A kő idővel fejlődik, és a környezetet is érdemes felmérni, mert azzal is számolni kell eközben. A küzdelmeken kívül pedig nagyobb szakadékokat kell átugrani, falakat kell megmászni, és a kissé klisés egyensúlyozásos A-ból B pontba jutás sem maradt ki a játékból. A kamera kicsit filmszerű stílusú, és mindig mutatja, hogy merre kell menni, így sajnos el kell mondani a BTMK-ról, hogy talán túlzottan is lineáris lett. Felfedezésre nem nagyon van mód, Olle pedig néha csigalassú módon közlekedik, de legalább nem kell attól tartani, hogy ha benézzük a platformer szegmenseket, akkor fél órát újra kell játszani, mert a checkpointokból nincs hiány. Puzzle-k? Vagy tárgyakat igényelnek, vagy a környezetet kell használni a folytatáshoz. Átlagos e téren.

Lillemor

Korábban már szó volt arról, hogy a játék látványa többnyire remekel, de ezt ki is kell egy kicsit fejteni. Részletes, és mindig igyekszik kicsit újítani. Remekül alkalmazza a mélységélességet is (depth of field), így tényleg filmesebb stílusú a BTMK. Ennek viszont negatívuma is van. Néhol emiatt nem nagyon látni, hogy pontosan mi is történik, vagy néhol takarásban vagyunk, emiatt pedig valamelyest esetlennek hatott pár ponton. Eközben legalább odafigyelhetünk az audióra is, ami nagyon jó lett. Nem olyan disszonáns mint mondjuk a Deitch-Snyder féle Tom & Jerry rajzfilmek, hanem inkább rémisztően hat, de pozitív értelemben.

A hanghatások folyton a fülünkbe másznak, ám később, nyugalmasabb pillanatokban a népi zene dobja fel a hangulatot és az élményt, így nem mindig a sötét, kilátástalan stílusra kell felkészülni, mert lesznek kicsapongások az ellentétes irányba is (de azért hozzá kell tenni, hogy kissé melankóliába hajlik a soundtrack, ami egyrészt találó, mert testvérkeresésről van szó, másrészt pedig ez még inkább „le tud ülni”, emiatt pedig ügyes lépésnek tekinthetjük a Dimfrost Studio elképzelését). De nem is emiatt nem kapott olyan magas pontszámot a BTMK, hanem itt is az a helyzet, hogy rövid lett. Három és fél óra alatt végig lehet menni rajta, és ezen még lehet gyorsítani is. Mivel lineáris a játék és nincsen újrajátszhatósága, ez bizony egyetlen délután alatt jön, lát, és távozik is. De mivel maga a játék sem tökéletes a rendelkezésére álló idő alatt, hiába vannak jó elemei (pl. a kreatúrák nem rosszak, hozzák a kellően gusztust nélkülöző színvonalat), nem fog emiatt kilencest, sőt, nyolcast sem kapni.

Eltrollta

A Bramble: The Mountain King a hossza miatt kap egy hetest. Hiába szép sötétségében is, Olle mozgása nehézkes és lassú, néhol kicsit ügyetlen, és tényleg véget is ér, mielőtt elkezdenénk belelendülni. Emiatt pedig csak olcsóbban javasolt a megvétele, mert ezt maximum két-három évente fogjuk elővenni, vagy talán még akkor sem. Ez biztosan nem lesz olyan, amit tradicionálisan előveszünk, hogy például az ünnepek alatt kikapcsolódjunk.

-V-

Kiadó: Rockfish Games

Fejlesztő: Merge Games

Stílus: horror akció-kaland

Megjelenés: 2023. április 27.