FILMKRITIKA – Jennifer Lopez, aki a popzene és a romantikus vígjátékok mellett időnként akciófilmekben is megmutatja magát, most egy olyan szerepet vállalt el, amelyben egy volt bérgyilkos anyát alakít, aki az alaszkai vadonban bujkál, de elő kell jönnie rejtekhelyéről, hogy megmentse a lányát, akit évekkel ezelőtt örökbe adott. Az „Anya” című film a Netflix legújabb akcióthrillere, amely Niki Caro rendezésében és Andrea Berloff forgatókönyvével készült. A film azonban nem tudja kihasználni Lopez karizmáját és tehetségét, és egy unalmas, klisés és hiteltelen történetet tár elénk.

A Netflix újabb próbálkozása, hogy meglovagolja a női akciófilmek hullámát, sajnos nem sikerült túl jól. Az „Anya” egy sablonos és unalmas thriller, amelyben Jennifer Lopez egy olyan karaktert alakít, aki semmi mást nem csinál, mint lövöldözik, autózik és verekedik. A film nem tudja eldönteni, hogy komolyan vegye-e magát vagy sem, és így egyik műfajban sem tud kitűnni. A történet tele van logikai bukfencekkel, fárasztó klisékkel, és szájbarágós, hiteltelen dialógusokkal, a színészek pedig mintha csak alibiből lennének jelen. Az „Anya” egy olyan film, amelyik, ha tényleg egy igazi anya lenne, már kamaszkorunkban is lelépnénk tőle.

Anya csak egy van

Az „Anya” címszereplője egy titokzatos nő (Jennifer Lopez), aki egykoron különleges erőknél szolgált, majd átállt a sötét oldalra és fegyver- és emberkereskedelemben vett részt. Egy rosszul sikerült akció után azonban megszülte lányát (Zoe), akit kénytelen volt átadni az FBI-nak cserébe azért, hogy új életet kezdhet Alaszkában. Tizenkét évvel később azonban felbukkan régi szeretője (és Zoe apja), Adrian (Joseph Fiennes), aki bosszút akar állni rajta és lányán. Az Anya ezért újra előveszi harci képességeit és mindent megtesz, hogy megvédje gyermekét.

A film legnagyobb problémája az Anya karaktere, aki egyszerűen nem hiteles. Jennifer Lopez ugyan próbál keménynek és vagánynak tűnni, de nem tudja elhitetni velünk, hogy ő egy profi gyilkos. A film sem ad neki semmilyen mélységet vagy motivációt, csak azt mutatja, hogy milyen jól bánik a fegyverekkel és a harcművészetekkel. Az Anya nem egy érdekes vagy szimpatikus figura, hanem csak egy sablonos akcióhős.

Apa meg jobb, ha nincs

A film másik főszereplője Adrian (Joseph Fiennes), az Anya volt szeretője és Zoe apja. Ő egy gonosz fegyverkereskedő és bérgyilkos, aki valamiért nagyon haragszik az Anyára és lányára. A film azonban A film azonban nem magyarázza meg, hogy miért akarja megölni őket, vagy hogy miért nem tette meg ezt már korábban. Adrian egy olyan ellenség, aki semmi fenyegetést nem jelent, csak egy unalmas akadály az Anya útjában. Joseph Fiennes pedig mintha csak alibiből játszana a szerepben, semmi szenvedélyt vagy karizmát nem mutat, a karaktere egy tizenkettő, egy tucat szintű rosszfiú.

A film harmadik fontos szereplője Zoe (Lucy Fry), az Anya és Adrian lánya. Ő egy ártatlan és naiv tinédzser, aki nem tudja, hogy kik az igazi szülei, bár már gyanakszik, hogy nem azok, akik felnevelték. Hogy mondjuk mi alapján, azt a film elfelejtette megmutatni. Amikor azonban elrabolják őt, rájön, hogy az Anya valójában egy szuperképességekkel rendelkező harcosnő, aki mindent megtesz érte.

A film próbálja bemutatni Zoe és az Anya kapcsolatát, de ez nem igazán sikerül. Zoe nem tudja, hogyan viszonyuljon az Anyához, aki hirtelen felbukkan az életében. Eleinte haragszik rá és csalódott benne, hogy elhagyta őt. Próbál elmenekülni tőle, de rájön, hogy nincs más választása, mint vele maradni. Fokozatosan megismeri az Anyát és elkezdi megszeretni őt. De ez a kapcsolat nem jön létre természetesen vagy hitelesen, hanem csak a forgatókönyv kényszere és kliséi miatt. Zoe és az Anya kapcsolata nem érzelmes vagy megható, hanem csak felületes és erőltetett.

Az akció nem rossz, de a mennyisége „akciós”

Az „Anya” alapvetően egy akcióthriller, amelynek legnagyobb erőssége az akciójelenetek. A film tele van lövöldözéssel, autós üldözéssel és kézitusával, amelyek jól vannak megrendezve és koreografálva. Jennifer Lopez is megmutatja, hogy milyen jól bánik a fegyverekkel és a harcművészetekkel, és hitelesen alakítja a kemény női akcióhőst.

Azonban ezek az akciójelenetek nem elégítik ki a nézőt, mert túl kevés van belőlük. A film kétórás időtartama alatt csak néhány alkalommal láthatjuk az Anyát harcban, a többi időben pedig csak unalmas párbeszédeket és kliséket hallgatunk. A film ezért nem tudja megtartani a néző figyelmét és izgalmát, mert akciófilmhez mérten túl sok a rizsa, az unalmas töltelékjelenetek és kevés benne az egyébként korrekt tűzharc, a kézitusa és az üldözés.

Lopez csak egy van

Az „Anya” színészi játéka nem nyújt semmi maradandót vagy lenyűgözőt. Jennifer Lopez egy olyan szerepet vállal, amely nem felel meg a tehetségének vagy a karizmájának. Az Anya egy olyan karakter, aki nem mutat semmilyen érzelmeket vagy konfliktusokat, csak akcióhős képességeket. A kislány (Lucy Fry), aki Zoet alakítja, elég sápadt és jellegtelen, és nem tudja meggyőzni a nézőt, hogy ő az Anya lánya. Ralph Fiennes alakítása pedig ripacskodó és béna (de nem feltétlen ő tehet róla, gyenge a forgatókönyv stb.). Emellett a többi mellékszereplő sem hoz semmi izgalmasat vagy emlékezeteset a filmbe, az ostoba forgatókönyv miatt tényleg csak töltelékként szolgálnak, pedig amúgy tehetséges színészek játsszák ezeket a karaktereket is.

A film tehát nem ad teret a színészeknek, hogy kibontakoztassák a tehetségüket vagy a karizmájukat. A forgatókönyv sablonos és lapos, a párbeszédek pedig unalmasak és erőltetettek. A színészek mintha csak alibiből lennének jelen, és nem élvezik a játékot, a színészek elvesznek a sablonok között.

Rossz anya

Az „Anya” egy olyan film, amely nem tudja eldönteni, hogy milyen akar lenni. Egy komoly dráma az anyaságról és a bűnösségről? Egy vicces akciókomédia egy nőről, aki visszatér a harcmezőre? Egy izgalmas thriller egy nőről, aki megvédi lányát a gonosztevőktől? A film mindegyiket próbálja megvalósítani, de egyikben sem sikerül. A film sablonos és unalmas, a színészek sokszor lusták és közömbösek (bár ez esélyes, hogy a rossz rendezői instrukciók miatt van így) és a korrekt akciójeleneteket leszámítva (amelyekből viszont sajnos kevés van) a legtöbbször szétunjuk rajta az agyunkat.

-BadSector-