FILMKRITIKA – Gerard Butler új filmje, a „Kandahár”, egy komplikált kémthriller az Afganisztánban zajló háborús helyzetről, de vajon sikerül-e a sztorinak megbirkózni a túlzottan sok szereplővel és cselekményszállal, vagy megint csak egy „B, mint Butlert” kaptunk?

A Kandahár, Ric Roman Waugh rendező legújabb filmje, egy ambiciózus kísérlet a modern akciófilmek és a geopolitikai drámák műfajainak összeházasítására. Gerard Butler játssza Tom Harrist, a CIA titkos ügynökét, aki a film során egy afgán tolmáccsal, Mo-val (Navid Negahban) szövetkezik. A film története különböző környezetekben és országokban játszódik, amelyek között a sivatagos tájak és az afgán városok egyaránt megtalálhatóak.

Ebben a filmen a rendező, Waugh, és a főszereplő, Butler, harmadszor dolgoztak együtt, a korábbi közös munkáik pedig olyan akciófilmek voltak, mint az „Angel Has Fallen” és a „Greenland”. Ebben a legújabb alkotásban azonban arra törekedtek, hogy egy komplexebb és gazdagabb történetet alkossanak, amelyben a szokásos akció jelenetek mellett a globális politikai események is szerepet kapnak.

Minden út Kandahárba vezet

Tom Harris, a CIA ügynöke, aki éppen egy afgán tolmáccsal szövetkezik, hogy eljusson Kandahárba, egy komplex világban találja magát. Az útjuk során számos különböző csoport üldözi őket, köztük az iráni főparancsnok küldötte, és egy ISIS-K ügynök, aki afgán tálibokkal dolgozik együtt, hogy elkapja és feketepiacon értékesítse őt. A film azonban gyakran elveszti a fókuszt a túl sok szereplő és a bonyolult háttértörténet miatt.

A Kandahár” egy ambiciózus, izgalmas film, amely a különböző nemzetközi feszültségeket és a geopolitikai komplexitást hozza a középpontba. Gerard Butler karaktere, Tom Harris, a CIA egyik titkos ügynöke, hatalmas kihívás előtt áll, amikor egy afgán tolmáccsal, Mo-val (Navid Negahban) kell együttműködnie. Az egyszerűnek tűnő feladat – eljutni Kandahárba – hamarosan sokkal bonyolultabbá válik, ahogy a film szerteágazó történetének különböző szálai kibontakoznak. A karaktereket és az eseményeket egyaránt befolyásolja a helyi geopolitikai környezet, ami nagyban hozzájárul a film általános hangulatához és feszültségéhez.

Kandahári sokszereplős embervadászat

Harris és Mo utazása során számos ellenfelet kell leküzdeniük, köztük egy iráni főparancsnok küldöttét és egy ISIS-K ügynököt, aki afgán tálibokkal dolgozik együtt. Ez a komplex hajszaszituáció számos fordulatot és izgalmas jelenetet eredményez, amelyek a nézőt az első perctől az utolsóig lekötik. A film azonban nem csak az egyszerre viszonylag realisztikus és aránylag jól kidolgozott akciójeleneteiről ismert. A történet kibontakozása során a szereplők motivációit és háttértörténeteit is megismerjük, amelyek hozzájárulnak a karakterfejlődéshez és a nézők érzelmi kötődésének növeléséhez.

Ugyanakkor, a „Kandahár” hatalmas terjedelmű, és a rendező, Ric Roman Waugh, valamint a forgatókönyvíró, Mitchell LaFortune, próbálkozása, hogy a filmbe számos különböző szereplőt és motivációt beillesztenek, időnként elvonja a figyelmet a fő történetről. A számtalan különböző karakter és háttértörténet összetetté és néha zavaróvá teszi a történetet, mivel a nézőnek nehéz nyomon követnie a sok részletet és szereplőt. Ennek ellenére, a „Kandahár” egy izgalmas és viszonylag érdekes film, amely a nézőt egy hajszára invitálja a geopolitikai konfliktusok és a személyes drámák világában.

A „Kandahár” próbálja a valóságot hitelesen ábrázolni a politikai és katonai manőverezéssel, az ISIS-K és tálibok közötti konfliktussal, és a 20 éves háború maradandó traumájával. De ez a törekvés gyakran ütközik a szokásos hollywoodi klisékkel, és a film alkotói gyakran hajlamosak a könnyebb utat választani, amikor a komplex történetet kellene kezelniük. A forgatókönyvíró és a rendező, Ric Roman Waugh és Mitchell LaFortune, a geopolitikai narratívát és az akciófilmes elemeket egyensúlyba próbálják hozni, de a film néha a megszokott akciófilm klisékbe esik.

Sivatagi száguldás

A „Kandahár” próbálja megemelni a lécet a tipikus Butler B-kategóriás filmekhez képest. Bár a film készítői próbálják a valóságtól elszakadni, és komplex geopolitikai narratívát építeni, néha nehéznek találják ezt a feladatot, és hajlamosak a megszokott hollywoodi klisékhez fordulni. Azonban öröm látni, hogy Butler a szokásosnál összetettebb sztoriban vesz részt, és egy tehetséges nemzetközi szereplőgárda mellett játssza ki sajátos képességeit. Emiatt a „Kandahár” mindenképpen megéri a nézők figyelmét.

Ez a történet azonban nem csak a politikai és katonai ütközetekről szól, hanem emberi életekről és sorsokról is. Tom Harris nem csak egy ügynök, aki különféle veszélyekkel szembenéz; ő egy odaadó apa is, aki lemarad a lánya végzős ünnepségéről, és ezzel a személyes vonulattal a film hozzáad egy mélyebb réteget a karakteréhez. Ezenkívül a tolmács, Muhammad, aki Harris mellett utazik, saját drámájával és tragédiájával bővíti a film emberi elemét. Kicsit klisések ezek a megszokott történeti elemek, de még az elviselhetőség határán belül.

Ugyanakkor, bár a „Kandahár” számos bonyolult történeti szálat és karaktert próbál bemutatni, a film nem mindig tudja fenntartani a fókuszt a fő történetvonalon, néha elvonva a figyelmet Tom és Muhammad veszélyes útjáról. Ezzel együtt a rendező és a forgatókönyvíró láthatóan megpróbáltak egy árnyalt képet festeni a helyzetről, nem kívántak vakon elítélni vagy átkozni egy egész népcsoportot, emiatt (is) viszont a történet kicsit néha zavarossá vált.

A „Kandahár” viszont vizuálisan lenyűgöző, a sivatagi tájat a „Lawrence of Arabia” és a „Mad Max” filmek stílusában ábrázolja. Az operatőr, MacGregor, mozgó kamerájával képes volt egy dinamikus, pörgős atmoszférát teremteni, amely fokozza a történet feszültségét.

Már nem csak „B, mint Butler”

Összességében a „Kandahár” egy nagy lépés előre a Butler-féle B-kategóriás filmekhez képest, amelyekhez már hozzászoktunk. Habár Waugh és LaFortune megpróbálták beilleszteni az akciósztárt ebbe a komplex geopolitikai narratívába, látható, hogy közben a realisztikus és a hollywoodi megközelítés közötti sziklák közé szorultak. Azonban Butler játéka a tehetséges nemzetközi színészgárda – köztük Fazal és Fimmel – mellett egész élvezetes, és a „Kandahár” komplexebb történetmesélése miatt is érdemes lehet megnézni a filmet.

Emellett a „Kandahár” egy bátor kísérlet is, hogy összekapcsolja az akciófilmek adrenalindús jeleneteit a geopolitikai kontextus valósághű ábrázolásával. Bár a film néha elveszti az irányítást a túl sok szereplő és cselekményszál miatt, a főszereplő, Gerard Butler, és a tehetséges nemzetközi szereplőgárda mégis érdekessé teszi a filmet. A „Kandahár” tehát egy izgalmas utazás, amelyet érdemes megtenni, még ha néha zavaros is a térkép.

-BadSector-