ELŐZETES – A Christopher Nolan által írt és rendezett Oppenheimer teljes egészében IMAX formátumban forgatott nagyszabású thriller. Berepíti a nézőt abba az izgalmas paradoxonba, amit az a rejtélyes férfi élt át, aki megkockáztatta, hogy elpusztítja a világot annak érdekében, hogy megmentse.

Christopher Nolan mindig arra törekedett filmjeivel, hogy minél messzebb tolja a történetmesélés határait. Nagyszabású történeteket álmodott vászonra elképesztő hősökről és vakmerő tervekről, a hétköznapokon messze túlnövő vállalkozások szükségességét, erkölcsi kérdéseit és istenkísértő aspektusait vizsgálva. A nézőt intenzív gondolkodásra késztető Eredet az álmodó elme legrejtettebb zugaiba vezet, látványos űrodüsszeáia, a Csillagok között a galaxison kívüli idő- és térörvényekbe repít. A Dunkirkben Nolan több perspektívából ábrázolja a túlélésért küzdő katonák borzalmas tapasztalatait az embertelen háború poklában, a Tenet című metafizikai thrillerben pedig, amelyben a jelent támadás éri a jövőből, a nézőpontokkal és az idősíkokkal játszva vet fel merész gondolatokat. Minden alkotását áthatja a klasszikus filmkészítési technikák iránt érzett csillapíthatatlan szenvedély, miközben új eszközökkel is kísérletezik, leginkább IMAX®-kamerákkal, hogy újraálmodja a mozi művészetét.

Az Oscar®-jelölt forgatókönyvíró-rendező most eddigi legnagyobb igényű és legaktuálisabb művével jelentkezik. Magával ragadó, hatalmas léptékű thrillere egy zseniális amerikai elme lélektanát térképezi fel: azt a briliáns tudóst ismerteti meg a nézőkkel, akinek világraszóló találmánya összefoglalása mindannak, amit az emberiség kreativitása létrehozni képes, fordulatot jelent a civilizáció történetében, de egyben az emberiség pusztulását is elhozhatja. Az Oppenheimer című film Kai Bird és Martin J. Sherwin American Prometheus című Pulitzer-díjas könyve alapján készült, és Robert J. Oppenheimer, az atombomba atyja életét és örökségét mutatja be.

„Meg akartam ismertetni a nézőket egy olyan ember gondolatvilágával, aki a szó szoros értelmében a dolgok kellős közepéről vezényelte a történelem legnagyobb fordulatát – magyarázza Nolan. – Tetszik vagy sem, Robert J. Oppenheimer a legfontosabb ember, aki valaha is élt. Ő tette olyanná a világunkat, amilyen, gondoljunk bármit erről. És már csak ezért is látnunk kell a történetét ahhoz, hogy elhiggyük.”

Eljutnyi a gombnyomásig

Az atombomba megalkotása az emberi zsenialitás diadala volt, a történelmi siker a tudomány és a technológia számtalan területén területén felhalmozott tudásnak volt köszönhető. Ám szédítően költséges fegyverkezési versenyt is eredményezett, földrengésszerű pusztító hatást gyakorolva az egész világra: súlyos sebet ejtett az emberiség globális tudatán, új, mindent átható egzisztenciális rettegés formájában, amely tartósan befészkelte magát az emberek gondolkodásába.

Miért határozta el Nolan, hogy elkészíti az Oppenheimert? Felkeltette érdeklődését a Manhattan terv tudósainak félelme: a maghasadáson alapuló bomba titkainak fürkészése közben felmerült bennük, ahogyan Oppenheimer nevezte, a „szörnyű lehetőség”.

„A Trinityhez (az első, kísérleti atombomba felrobbantása 1945. július 16-án az új-mexikói sivatagban, az atomkorszak jelképes kezdete – a ford.) vezető gondolkodási folyamat során azt a lehetőséget latolgatták – habár minimális volt a valószínűsége –, hogy miután megnyomták a gombot és felrobbant az első bomba, begyulladhat a Föld légköre és elpusztul az egész bolygó – magyarázza Nolan. – Nem volt matematikai vagy elméleti alap ahhoz, hogy teljesen kizárják ezt a lehetőséget, lett légyen mégoly csekély is. Mégis megnyomták a gombot. Rendkívüli pillanat volt az emberiség történetében. El akartam vinni a közönséget abba a terembe, hogy tanúja lehessen a beszélgetésnek és láthassa, amint megnyomják a gombot. Ez a leghihetetlenebb pillanat a legelképesztőbb kockázattal, gondoljunk csak bele. A tudomány, az elmélet, az intellektus – vagyis az általunk elképzelt dolgok – kapcsolata áll itt szemben azzal, hogy ezeket az elvont eszméket hirtelen átültették a létező világba, konkrét valóságként kezelve őket, vállalva ennek összes következményét.” (Azt, hogy Nolant mennyire foglalkoztatja a „szörnyű lehetőség”, jól bizonyítja, hogy a fenti történetre már előző filmjében, a Tenetben is hivatkozik.)

„Oppenheimer története tele van paradoxonokkal és erkölcsi dilemmákkal, és engem mindig is az efféle dolgok érdekeltek – mondja Nolan. – A film megpróbál segíteni a nézőknek abban, hogy megértsék, mit miért tettek a hősök, ugyanakkor felteszi azt a kérdést is, hogy valóban így kellett-e tenniük. Különböző pontokon megpróbáltuk beleásni magunkat Oppenheimer lelkébe, hogy érzelmi utazásra vigyük a közönséget. Ez jelentette számunkra a kihívást: el akartuk mesélni egy olyan ember történetét, aki társaival felmérhetetlen pusztulást okozó eseményeket indított el, de a közönséget mindvégig bevonva azt is meg akartuk mutatni az ő szempontjából, hogy mindezt jogosan, nemes célok érdekében tette.”

Oppenheimer munkásságának Manhattan terv utáni története külső nézőpontokat is kínál, és megismerhetjük azon emberek motivációit és személyiségét, akik döntő befolyással voltak életére. Az elbeszélés középpontjában Lewis Strauss áll, aki szintén Amerika háború utáni politikájának egyik kulcsfigurája volt. 1959-ben Eisenhower elnök gazdasági miniszternek nevezte ki.

Nolan általában nem sokat aggódik amiatt, hogy a forgatókönyv nem eléggé egyértelmű a munkatársai számára. Ám most szükségét érezte annak, hogy feketén-fehéren leírja, milyen vizuális stratégiával szeretné elmesélni az összetett történetet, ahol a perspektíva folyamatosan váltakozik a szubjektív és objektív tapasztalatok között, továbbá két különböző pert folytatnak le különböző időpontokban.

Nolan úgy döntött, hogy az Oppenheimer szemszögéből elmesélt jelenetek színesek lesznek (és egyes szám első személyben írta őket, ami szokatlan megoldás egy forgatókönyv esetében), s e jeleneteket szürreális vágóképek tarkítják, amelyek a főhős belső világát hivatottak ábrázolni. A Strausszal kapcsolatos jelenetek fekete-fehérek lettek. „Ez furcsa dolog – magyarázza Nolan. – De világossá teszi mindenki számára, hogy mi, a közönség Oppenheimerrel veszünk részt ezen az utazáson. Az ő válla fölött kukucskálunk át, még a fejébe is beférkőzünk, mindenhová vele megyünk.”

Nolan 2021. nyarán írta meg a forgatókönyvet, és azonnal zöld utat adott a produkciónak a Universal Studios, amely először dolgozott Nolannel.

A karakterek

Az Oppenheimer nagy léptékű és összetett története népes és válogatott szereplőgárda után kiáltott, hiszen a karakterek mindegyike különleges a maga nemében, mivel jelentős részük volt a huszadik század történelme alakításában. A karakterek feszesen vágott jelenetekben bukkannak fel és tűnnek el, vagy okoznak meglepetést pompás kameókkal, ezért a rendező arra törekedett, hogy mindegyikük emlékezetessé váljon a közönség számára.

„Az Oppenheimert játszó Cillian Murphy áll a film középpontjában – mondja Nolan. – Rendkívüli szereplőgárdát épített köré John Papsidera kasztingrendező, úgyhogy ez lett a film egyik nagy vonzereje. Mindegyik színész a karakterére vonatkozó specifikus ismeretekkel felvértezve érkezett a forgatásra, így ők külön-külön többet tudtak az adott jelenetről, mint én, s nekem rendezőként pont erre volt szükségem.”

Forrás: UIP