TESZT – Valamiért az utóbbi egy évben gyakori, hogy egy narratívára építő játék elfogadható minőségű, és a tengerhez kötődik. Ilyen volt például a Dredge is, ami mellé oda lehet tenni a Parallel Studio játékát is, ami a mélységet inkább más, pszichológiai aspektusból igyekszik megvizsgálni; az eredmény nem rossz, de nem nevezhető annyira jónak sem.

Stan, a hivatásos búvár az Északi-tengeren küzd, hogy túljusson egy életét megváltoztató veszteségen egy hosszabb víz alatti küldetés során. Önmagára kényszerített magányában rekedve különös események kezdik el érni, és élete legjelentősebb döntését kell meghoznia…

UniTrench

Ennél a fúrással foglalkozó cégnél dolgozik Stan, aki mentálisan a padlón van, mert a családjából elveszített valakit. Emiatt a munkába merül nyakig (ilyesmivel nincs egyedül), de nem egy egyszerű feladatot vállalt magára, ugyanis a narratíva kitér Stan gyászolására is, miközben az olajóriás is fontosabb szerepet kap a sztoriban. Az a furcsa helyzet áll fenn, hogy a világ felépítése, illetve a történet elmesélése jó, miközben a játékmenetre a „nehézkes” lehet talán a legmegfelelőbb kifejezés. Tetszetős, ahogy a mélységben rejtőző veszélyek, illetve a tenger természetessége ábrázolva van, de nem egy erős pszichológiai horror szintre törekszik a Parallel Studio játéka, viszont ennek ellenére is feszültséget képes okozni a sötétebb, klausztrofóbiába hajló pillanataiban. Kérdéses, hogy mennyire képes elnyerni a játékos tetszését a kameramozgás, ugyanis aki tengeribetegségre hajlamos, nem kizárt, hogy rövid idő után szünetet kell, hogy tartson, mert elég erősen dülöngél a kamera. (És talán pontosan emiatt kell már megint két értékelést adni a játéknak…?)

Látványra nem rossz az Under The Waves, sőt, audiovizuálisan is jó eredményt ér el, ugyanis a Nicolas Bredintől származó soundtrack passzol a pillanat hangulatához. A játék rendelkezik egy kisebb természetvédelmi gondolattal is, ami a Surfrider Foundation jelenléte miatt nem meglepő, és talán emiatt kapott a UniTrench egy eléggé retrofuturisztikus dizájnt: rejtélyes, gyanús, arctalan cég, ami meg nem bízhatóvá teszi, és ma is vannak ilyenek (elég például a Shellre gondolni; Shell, go to hell). De valahogy maga a történetre való koncentrálásban is érzékelni furcsaságokat. Például azt, hogy Stan saját magának elmagyarázza, hogy mit csinál. Nem biztos, hogy erre szükség lett volna, de ha ezzel akarták érzékeltetni, hogy mentálisan szét van csúszva a karakter, akkor ez nem jött össze a fejlesztőknek, akik legalább a végén hatásosan hozták össze a finálét, emiatt pedig érdemes végigjátszani a játékot (de azért itt is fel kell vetni a hosszt: kb. 5,5 óra alatt végig lehet jutni rajta, és az újrajátszhatóságra nem nagyon látni lehetőséget).

Stan

A szinkron többnyire jó, szóval erre nincs panasz, de a játéknak vannak problémái. Például fel lehet hozni, hogy a kezelhetőség nehézkes. Mélyen a víz alatt ez még érthető is lenne, de talán túlzásba vitték a fejlesztők. Oké, a nyílt világban a küldetések napokra vannak felbontva, de a kraftolás már-már az Under The Waves-re erőltetettnek hatott. Ha nem kötelező ezzel foglalkozni, talán sokan nem is fognak többször ránézni erre a mechanizmusra. Az viszont már sokkal zavaróbb tud lenni, ahogy Stan az úszás, illetve a sétálás közötti animációi között néha vált. Pontatlannak hatott az irányítás, mert nem egyszer kissé mellé pottyant Stan, mint ahová kellett volna.

A küldetést jelző pontok között többször is volt olyan, hogy rossz irányba mutatott, ami miatt el lehet tévedni, plusz ez időpazarlást is jelent, ebből fakadóan pedig puritán frusztráció lehet az eredmény. De ezt ki lehet kapcsolni, így a kezelőfelületet eltüntethetjük. Talán ez javasolt is, mert így sokkal inkább el lehet merülni az Északi-tengerben. Nem kell attól tartani, hogy olyan glitches az Under The Waves, hogy végigjátszhatatlan, de ezek a kicsi, idegesítő hibák egymásra rakódnak, ami az értékelésen is képviselteti magát. Néhol a sztori lehetett volna kissé finomabb is (a háttérben maradhatott volna), de legalább a történetben rejlő üzenet és a benne rejlő környezet kellőképp hatásos és emlékezetes tud lenni. Talán azt is meg kellene még említeni, hogy a játék nagyon ügyesen kombinálja a lineáris történetmesélést a szabadabb felfedezéssel. Ilyesmit ritkán látni, és emiatt mindenféleképpen elismerés illeti a Parallel Studiot.

Lassan épül fel…

…és ezért kell óvatosan bánni az Under The Waves értékelésével is. Aki tengeribetegségre hajlamos, javasolt rákeresni egy videóra, nézzen bele az első félórába teljes képernyőn, hogy lássa, mennyire fekszi meg a gyomrát. Ha hányás az eredmény, akkor nem javasolt (és 5,5-es lenne), ha pedig nincs erre probléma, akkor a játék egy hatfelest érdemel, ugyanis nem rossz, de technikailag kissé buta. Nem véletlen, hogy a már a kínai NetEase-hez tartozó Quantic Dream (David Cage-éktől elég a Heavy Raint példaként felhozni…) adta ki a játékot: hasonló az élmény, csak kissé gyengébb technikai kivitelezésben.

-V-

Kiadó: Quantic Dream

Fejlesztő: Parallel Studio

Stílus: búvár

Megjelenés: 2023. augusztus 29.