TECH TESZT – A Lenovo legújabb kézi játékkonzolját, a Legion Go-t vettük górcső alá. Ez az eszköz a Steam Deck és az Asus ROG Ally után a legújabb belépő a növekvő kézi PC-játék piacra. Tesztünk során alaposan megvizsgáltuk a játékélményt, a kijelzőt, a teljesítményt, az akkumulátor élettartamát, és nem utolsósorban a dizájnt.

 

A Lenovo Legion Go kézi játékkonzol egy izgalmas újdonság a piacon, amely különleges jellemzőivel és teljesítményével próbálja meghódítani a felhasználókat. Az 8,8 hüvelykes, 144Hz-es IPS kijelzője lenyűgöző látványt nyújt, amely jól kiemeli a játékok részletgazdagságát és színeit. A nagy méret és a magas frissítési gyakoriság élményt ad a játékhoz, bár a kijelző nem OLED technológiájú, ami a kontraszt és színvibrálás tekintetében hátrányt jelenthet bizonyos versenytársakkal szemben – konkrétabban a régebbi Nintendo Switch OLED és az újabb Steam Deck OLED képében.

 

 

Húzd meg jobban, menjen a munka!

 

A teljesítmény szempontjából a Legion Go az AMD Ryzen Z1 Extreme processzorral, 16GB RAM-mal és 512, vagy 1TB tárhellyel rendelkezik, ami biztosítja a sima játékmenetet. Több játékot is kipróbáltunk, többek között a más platformokon problémás The Last of Us Part 1-et, az Xbox Game Pass-os Starfieldet, a Doom Eternalt, az Immortals of Aveumot, a Cyberpunk 2077-et és a Baldur’s Gate 3-at is. Ezek a Legion Go-n mindent kimaxolva lenyűgöző grafikával futottak, bár a magas felbontás és grafikai beállítások mellett a képkockasebesség csökkenése észrevehető volt. (Ezekről majd lejjebb, részletesen.) A felbontás csökkentésével és a beállítások optimalizálásával azonban jelentősen javult a teljesítmény, ami különösen a PC játékosok számára lehet vonzó.

Azt is hozzá kell tenni, hogy akkor is drasztikusan javult a framerate, amikor az akkumulátor USB-C-s töltőjét rácsatlakoztattam a handheldre, vagy amikor valahová útközben a buszon ülve elővettem Baseus 65 wattos Powerbank töltőjét és azzal töltöttem, folyamatosan, játék közben Lenovo Legion Gót. Ebben az esetben még a beállításokat kimaxolva is rendkívül jó teljesítményre tudtam bírni Legion Gót, miközben a QLED képernyőn gyönyörű képminőségben ragyogott például a Baldur’s Gate 3 és a Cyberpunk 2077 is. Nagyon javasolt tehát, hogy ha Legion Go vásárlására adjuk a fejünket, akkor szerezzünk be egy ilyen erős Powerbankot, hogy azt akár útközben is elővéve se csökkenjen az élmény és természetesen az akkumulátor élettartamát is alaposan meghosszabbítsuk.

 

 

Az igazi szuperhős: az FSR!

 

Ugyanakkor egy másik grafikai opció is sokat dobott a játékélményen, illetve a kritikus frame-rate/felbontás/képminőség szentháromságon. A QHD felbontású kijelző egy lépéssel a másik hasonló marokkonzol, a ROG Ally fölé helyezi, de vajon megéri-e a Legion Go maximális kihasználása? Hogy lássuk, mire képes, a maroknyi benchmarkolt játékon kívül néhány kiegészítő tesztet is beiktattam egy maroknyi további játék futtatásával – köztük a 2023-as év három legnépszerűbb PC-s szerepjátékát -, hogy jobban lássuk, mire képes a Legion.

Természetesen telepítenem kellett a Cyberpunk 2077-et a legújabb bővítményével, a Phantom Libertyvel. Először is, a Legion Go teljesítmény üzemmódját teljesen felhúztam, kihasználva az összes 30 W-os teljesítményt, a képkockasebességet feloldva hagytam, és a felbontást az 1600p-s maximumra állítottam. Az első teszt a Cyberpunk 2077 magas előbeállításait használta, bekapcsolt ray tracinggel, és ahogyan az várható volt, a képkockasebesség-felvevőn keresztül siralmas 13fps-es átlagot jelentett. Ugyanezt a felbontást megtartva kipróbáltuk a Steam Deck presetet, amely az alacsony, közepes és magas beállítások keverékét használja. A képkocka sebesség javult, átlagosan körülbelül 24fps. Ez nem igazán játszható, de lenyűgözött, hogy a játék egyáltalán futott. Érdekes módon a Low preset használata is 23fps körüli átlagot eredményezett. (Hozzá kell azonban tenni, hogy ezek mind a táp/Powerbank használata nélküli értékek, ahogy említettem: ezeket használva sokat javult a framerate.)

Itt jön az FSR, hogy megmentse a helyzetet. A Steam Deck preset használatával, az FSR 2.1 Ultra Performance-on engedélyezve a Go átlagosan 32fps-t ért el. Ez tulajdonképpen játszható, és a vizuális minőség is megmaradt. Összességében nem rossz így játszani a játékot, de tudom, hogy sokan inkább magasabb képkockasebességet szeretnének elérni – ezért folytattuk a tesztelést.

A felbontást 1280 x 800-ra csökkentve a Steam Deck előbeállítással és az FSR 2.1-et Ultra Performance-ra állítva 66fps-t mértünk. A hátránya? Elmosódottabb összkép, ami különösen a Cyberpunk felhasználói felületén tűnt fel, amely vazelinnel átkentnek tűnt. Talán játszhatóbb, de sokkal csúnyább. A középút, az 1200p jelentősen javította a képet, de átlagosan csak 48fps-t ért el. Összességében a teljes felbontás egy lehetőség, de ha nem zavar némi fps-csökkenés, akkor az 1200p opció tisztességes képkockasebességet és látványt nyújt. Összességében a Cyberpunk 2077 mindent összevetve elég jól fut a Go-n.

A következő játékunk természetesen a Baldur’s Gate 3, az év legnagyobb RPG-je. A teszteléshez ezúttal 60 Hz-re állítottam a képfrissítési frekvenciát, de az összes teljesítménynövelést megtartottam, mint korábban. Az első tesztben a játékot alacsony beállításokkal, teljes felbontáson futtattam, és az eredmények nem voltak túl meggyőzőek. A csúnya textúrák, különösen durva, amikor karaktereinket közelről néztük, miatt nem érte meg a teljes felbontás. A képkockasebesség szintén a 30fps-es tartomány felett és alatt is akadozott. Ahogy az várható volt, a felbontás csökkentése drasztikusan javította a képkocka sebességet: Az 1200p felhozta a képkockasebességet a 40-es tartományba, és sikerült tartani a 60fps-t, amikor a felbontást 1200×800-ra csökkentettük.

De ez még az FSR bekapcsolása előtt történt. A Baldur’s Gate 3 támogatja az FSR 2.2-t, amely jelentősen javítja a képminőséget, és komoly képkockasebesség-növekedést eredményez. Az FSR bekapcsolásával és az 1600p felbontással a képkockasebesség a 40fps-50fps tartományba ugrott. Természetesen az 1280 x 800-as felbontás elérte a 60fps-t, de még mindig kicsit csúnyán nézett ki. Kompromisszumkészen tehát úgy találtam, hogy az 1200p beállítás éppen megfelelő, jól néz ki és jól teljesít.

Mivel a Starfield Steam Decken rendkívül gyatra minőséget produkál, ezért ezt is muszáj volt kipróbálni a Legion Go-n. A játék mindent összevetve nem nézett ki rosszul, bár az biztos, hogy látszik, mikor lépett be a dinamikus felbontás. Bár a képkockasebesség hol 30fps felett, hol alatta pattogott, a játék működőképes volt, és mindenféleképpen játszható. (Xbox Series X-en is ugye csak 30 fps). Emellett a játékot Neon City-ben játszva, kimaxolt beállításokkal a Starfield egész egyszerűen gyönyörű a Lenovo Legion Go QLED kijelzőjén. Ha így játszunk vele, akkor viszont a tápcsatlakozó, vagy az említett Baseus Powebank használata kötelező, hogy ne essen le 30 fps alá a framerate.

Egyébként is fontos megjegyezni, hogy a három RPG közötti váltás keményen megterhelte a Go akkumulátorát, 100%-ról 7%-ra csökkentve azt mindössze másfél óra alatt, így érdemes a közelben tartani a töltőt. Természetesen a Lenovo valójában azt ajánlja, hogy a beállításokat 1200p és 60Hz-en tartsuk, a Thermal és OS Power üzemmódok teljesítménye mellett, de a beállítások keverése és egyeztetése állítólag akár három vagy több órát is kiszoríthat, attól függően, hogy mennyire intenzív a játék.

A két utolsó kiegészítő tesztet a Rocket League-ben és a Horizon Zero Dawn: Complete Editionnel futtattam. Először is, a Rocket League-et 144fps sebességgel akartam futtatni, remélve, hogy kihasználhatom a Go 144Hz-es frissítési frekvenciáját. De még azután is, hogy a felbontást 1280 x 800-ra állítottam, a renderelési minőséget High Performance-ra állítottam, minden speciális beállítást kikapcsoltam, és a Texture Detail, World Detail és Particle Detail értékeket Performance-ra állítottam, a Go csak akkor érte el a 144fps-t, amikor a játék menüiben voltam. Kiábrándító eredmények, de jó eséllyel, ha nem vagy az a típus, aki a képkocka sebesség miatt aggódik, valószínűleg nem is aggódsz túlságosan a 144 Hz-es határ elérése miatt.

Végezetül a további tesztelésemet a Horizonnal: Zero Dawnnal koronáztam meg, és az teljesen lenyűgözött. A játék még a Go kisebb képernyőjén is gyönyörű marad, és nem kellett sokat áldoznom a vizuális tisztaságból a tisztességes teljesítményért. 1200p felbontásnál, a beállítások Performance előbeállításával és az FSR 1.0 engedélyezésével stabilan 60fps-t tudtam tartani, miközben némi VRAM-felesleggel rendelkeztem. A teljes felbontás elérésével azonban a képkockasebesség a 40-es tartományba esett vissza, de ha annyira nem fontos a 60 fps és inkább a kimaxolt látvány számít, akkor nem fogsz csalódni a Go teljesítményében.

 

 

Ezeket az ablakokat bizony fárasztó kinyitni

 

A Legion Go szoftveres felülete, a Windows 11, sokoldalúságot kínál, lehetővé téve számos alkalmazás és program futtatását. A Legion Space indítóprogram elvileg segítené a játékok gyors elérését és a beállítások egyszerű kezelését. A felhasználói felület ugyanakkor nem miden esetben intuitív, vagy jól átlátható és kezelhető, illetve a Windows 11 nem mindig barátságos a kontroller-alapú navigációval, ami néha kihívást jelenthet, sőt, egy idő után rendkívül fárasztó.

A Legion Go-n lévő játékok kezeléséhez a Lenovo létrehozta a Legion Space-t, egy olyan eszközt, amely egyesíti a különböző játékindító programokat és kezeli a készülék beállításait. Hasonló az Asus Armoury Crate-hez, de szinte minden szempontból bonyolultabb, körülményesebb, átláthatatlanabb. Kezdetnek a Legion Space minden alkalommal megnyílik, amikor bekapcsolod a rendszert. Az ablakot a bal oldali vezérlőn található Legion Space gomb megnyomásával minimalizálhatjuk, de a programot csak a tálcáról zárhatjuk be. Ez invazív, és ami még rosszabb, hogy nem lehet csak úgy a Windows beállításaiban leállítani az automatikus megnyílását, hanem be kell lépni az MSCONFIG eszközbe, és manuálisan meg kell állítani a program indításkor történő megnyílását.

Ettől a furcsaságtól is eltekintve az alkalmazás egész egyszerűen csúnya. A könyvtárban a címeket kitöltő miniatűrök gyakran pixelesek, a parancsikonok pedig csak harmadik féltől származó weboldalakra vezetnek. A „Cloud Game” gombra kattintva csak az Xbox kezdőlapjára jutunk, a Game Store megnyomása a Gamesplanet.com-ra vezet, az Android Game pedig csak az Amazon App Store letöltésére szólít fel.

A nyűgöket félretéve, a Legion Space elég sok beállítással rendelkezik, amelyeket a saját ízlésedre szabhatsz, beleértve az RGB-t a vezérlőpálcák körül és a konzol billentyűk hozzárendelését – ez tartalmazza az eszköz teljesítményét és az akkumulátor állapotát is. A jobb oldali vezérlőn lévő beállítások gomb megnyomásával egy gyorsbeállítási ablak is megjelenik, amely olyan, mint a Legion Space rövidített változata, amely lehetővé teszi a játékok gyors elindítását, a frissítési sebesség és a felbontás cseréjét három előre beállított érték között (1280 x 800, 1920 x 1200 és 2560 x 1600), valamint a négy hőfokszabályozási mód és két operációs rendszer energiaellátási mód közötti váltást.

A hátránya, hogy a Legion Space felülete egész egyszerűen bugos. Néha a gyorsbillentyűk nem működnek, vagy a mellékelt képkocka sebesség monitor nem érzékeli a játékot, amivel éppen játszom. Máskor pedig a felbontást vagy a frissítési frekvenciát váltom, és egy pillanatra elveszítem az irányítást a játék felett. Ezek az apró hibák egy idő után összeadódnak, és hátráltatják az általános felhasználói élményt.

A Legion Space-t leszámítva a Legion Go teljes Windows 11-et futtat, és úgy működik, mint bármely más számítógép. Ez azt jelenti, hogy letölthetsz alkalmazásokat, böngészhetsz weboldalakat, hallgathatsz zenét, írhatsz a Microsoft Wordben – bármit is csinálsz a személyi számítógépeden vagy laptopodon, itt is megteheted. Az egyetlen különbség az, hogy a kényes érintőképernyős vezérlőkkel és a virtuális billentyűzetekkel kell megküzdenie, amelyek még mindig ugyanolyan következetlenek, mint az Ally-nál voltak. A nagyobb felbontású, nagyon szép QLED képernyő és a nagyobb felépítés ellenére a Legion Go navigálása időnként rendkívül frusztráló.

 

 

FPS mód, ahogy még nem tapasztaltad? Jó és rossz értelemben egyaránt…

 

A készülék egyik legérdekesebb jellemzője és extrája a lecsatolható kontrollerek. Ezek a kontrollerek kényelmes fogást biztosítanak, és extra gombokkal rendelkeznek, amelyek további funkciókat kínálnak, mint például a jobb kontroller egérként való használata FPS módban. Ez azonban a tesztek során nem bizonyult mindig hatékonynak, és néha furcsa érzetet keltett a használata, azonkívül a különféle játékbeli funkciók és a gombkiosztás megtalálása is körülményes lehet.

Mivel a „varázslós FPS”, az Immortals of Aveum PC-s, EA appos verzióját (amit a játék forgalmazójától, az ALSO Kft.-től kaptunk) Steam Decken valamiért az istennek sem sikerült működésre bírni, gondoltam (ha már nemrég kapott FSR 3 támogatást), kipróbálom a lecsatolt módban. A játék egyébként – az FSR 3-nak is hála – gyönyörűen fut és néz ki a QLED képernyőn, méghozzá az aksit folyamatosan töltve még mindent kimaxolva is remek teljesítménnyel. Ugyanakkor az FPS módban használt gombkiosztás iszonyúan béna volt a játékon belül és egy félórás küszködéssel sem sikerült minden funkciót megtalálni, vagy a megfelelő helyre rakni.

Másrészről, amikor a mellékelt kontrollertalpra helyeztem a kontrollert, hogy „ál-egérként” használjam, a játékélmény (a mozgás, irányítás és célzás) egyébként is bőven hagyott kívánnivalót maga után. A Lenovo szerint a kontroller alján található optikai szem nagyobb pontosságot és irányítást biztosít. A gyakorlatban kevésbé éreztem kontroll alatt, mivel a mozdulatokat túl érzékenynek érzem és ez a kontrollertalpas csúszkálás is inkább volt béna, mint intuitív, hiába „menő” kívülről nézve. Ha pedig már egy asztal előtt ülök, akkor már sokkal több értelme van és hatványozottan intuitívabb egész egyszerűen egy USB-s egeret rácsatlakoztatni a Góra.

Összességében, amekkora királyságnak hangzik a Legion Go „FPS módja”, akkora nagy parasztvakítás és „gimmick”.

 

 

Adj neki folyton „enni”, mert hamar ki fog dőlni…

 

Az akkumulátor élettartam terén a Legion Go nem teljesít olyan jól, mint néhány versenytársa – különösen a nemrég megjelent és ezen a téren alaposan feltuningolt Steam Deck OLED. A tesztek során a készülék csupán körülbelül 1 óra 50 percig bíírta az akkumulátort intenzív használat mellett, ami jelentősen elmarad a versenytársaktól, mint az említett Steam Deck OLED (vagy akár az eredeti LCD-s verzió) vagy az Asus ROG Ally. Ez különösen fontos tényező lehet azok számára, akik hosszabb ideig szeretnének játszani anélkül, hogy folyamatosan tölteniük kellene a készüléket. Persze – mint már említettem és nem győzőm hangsúlyozni – otthon elve töltőről érdemes játszani, ha pedig úton vagyunk, akkor az említett Powerbank rendkívüli módon megkönnyíti az életünket.

A Legion Go hőmérséklete a tesztek során jelentősen megnőtt játék közben, bár a kéz nem érintkezik közvetlenül a melegedő részekkel, így ez általában nem jelent problémát. Azonban a hosszabb játékszakaszok során a melegedés észrevehető lehet, ami befolyásolhatja a kényelmet.

 

 

Kicsit „súlyos” élmény, de a fogás miatt nincs nyafogás

 

Végül muszáj még pár szót ejteni a designról is. A Lenovo Legion Go méretei körülbelül 13,11 cm x 29,72 cm x 4,06 cm (magasság x szélesség x mélység), és a súlya körülbelül 816 gramm. Ez jelentősen nehezebbé teszi, mint a korábban említett három gépet. Valójában a Go minden tekintetben nagyobb, a háztól a kontrollerig, de mégis kényelmesen illeszkedik a kézbe, különösen a nagyobb kezekbe. Azonban hiányzik róla az a kis ívelés a gép szélein, ami a Steam Deck-et és az Ally-t könnyebben foghatóvá teszi.

A gép legtöbb portja a készülék tetején található, beleértve a fejhallgató-csatlakozót, a microSD kártyaolvasót és egy USB4 portot. Ez az USB-C csatlakozás 40 Gbps adatátvitelt, Power Delivery 3.0-t és DisplayPort 1.4-et támogat külső kijelző csatlakoztatásához. Az alján található még egy USB4 port. Beépített két darab 2 wattos (2W) hangszóróval rendelkezik, és a készülék 802.11ax Wi-Fi-t és Bluetooth 5.1-et használ.

A Lenovo két különböző Legion Go modellt árul, de azok csak az SSD méretében különböznek. Belsőleg megtalálható 16 GB LPDDR5X RAM, vagy 512 GB, vagy 1 TB tárhely, valamint az AMD Ryzen Z1 Extreme processzor. Az AMD Zen 4 architektúráján és 4 nm-es folyamatán alapuló AMD Ryzen Z1 Extreme RDNA3 grafikát használ, a cég legújabb GPU architektúráját.

Az Asus nagy lépéseket tett a rendszer hűtésének megfelelő kialakításában, az „anti-gravitációs hőcsövek” használatával, amelyek különböző szögekből hűtik az ROG Ally-t, halkan és hűvösen tartva a rendszert 25W-ig terjedő hőtervezési teljesítménnyel (TDP), köszönhetően a felső, hátsó és előoldali szellőzőknek.

A Lenovo más megközelítést alkalmaz, hűvös levegőt vonzva a bőségesen perforált horganyzott acél hátlapján keresztül, és kifújva azt a négy felső szellőzőn keresztül, támogatva akár 30W TDP-t. Az eredmény sokkal hangosabb, mint az Ally, amikor a gép teljes teljesítményét használják, egy állandó légáramlással a készülék tetején, mint egy játéklaptopon. Teljesítménymódban a Legion Go konkrétan úgy fújtat, mint egy gőzmozdony, pedig ugye, ez nem a Steam Deck… A csendes előbeállításon a kézi eszköz ventilátorai halkan tartják a zajszintet.

 

 

Remek opció, de nem a legjobb választás

 

Összességében a Lenovo Legion Go egy érdekes és innovatív hozzáadás a kézi PC játékkonzolok piacához. A nagy kijelző, a lecsatolható kontrollerek és a magas teljesítmény mind vonzó jellemzők, amelyek megkülönböztetik a készüléket a versenytársaktól. Azonban az akkumulátor élettartamának korlátozottsága, a melegedés és a néhány kevésbé hatékony funkció azt jelenti, hogy a Legion Go nem feltétlenül a legjobb választás minden felhasználó számára.

A Steam Deck és az Asus ROG Ally továbbra is erős versenytársak ezen a területen, különösen azok számára, akik egy zökkenőmentesebb és hosszabb játékélményt keresnek. A Lenovo Legion Go azonban egy jó választás lehet azok számára, akik a Windows 11 sokoldalúságát és a nagy kijelző előnyeit értékelik. Azok, akik hajlandóak kompromisszumokat kötni az akkumulátor élettartama és a hőmérséklet kezelése terén, valamint készek kihasználni a rendszer testreszabási lehetőségeit, talán megtalálják a tökéletes partnerüket a Legion Go-ban.

-Herpai Gergely (BadSector)-

---

---

 

Gyártó:  Lenovo

Termék:  Hordozható kézikonzol

Piacra kerülés:  2023. október 20.