SOROZATKRITIKA – A Netflix legújabb sorozata, a Leszámolás Marseille-ben, egy sötét, izgalmas történetet tár elénk Marseille városából. A hatrészes sorozatban a rendőrök és francia gengszterek könyörtelen harcát látjuk, melyet Olivier Marchal, a híres francia rendező és színész hozott létre. A sorozat egyedülállóan festi le a francia város életét, ahol a tenger, a napfény és az utcák hangjai egyaránt részei a narratívának.

Olivier Marchal, aki már 30 éve tevékenykedik a filmiparban, és volt rendőrként is dolgozott, most egy vadonatúj, hat epizódból álló sorozattal rukkolt elő. Marseille-ben az elszánt rendőrök szinte megállíthatatlan helyi gengsztereket üldöznek. Mindannyian a szakadék szélén táncolnak, és saját démonjaikkal is harcot vívnak. A történet brutális és hatékony, ám egyúttal hiányzik belőle az újítás és a finomabb, összetettebb történetvezetés.

A déltengeri város hangulata életre kel a Leszámolás Marseille-ben

Magának a névnek is van valami mágikus ereje. A nevében hordozza az emberek és a természet közötti lángoló szenvedélyt. Az előadásban és a helyi nyelvben érezhető bőkezűség, a tengeri hajózás különleges hangulata. Az élet zajai veszik körül. Duda-, motor-, és madárhangok, sőt, néha káromkodások színesítik a párbeszédeket. Az utcák beszélnek, és a szél hordja magával a Földközi-tenger és Provence egyedi hangulatát. A hangok azoké, akik koccintanak, sétálnak, üzleteket kötnek, pletykálnak, alkotnak, ölelkeznek és néha bosszankodnak. A tenger ragyogóan kék, az Olympique de Marseille focicsapat mezének színei. A nap arany ragyogása, a pastis és a panisse sárgája pedig megkoronázza ezt a színpompás palettát.

De a halpikkelyek csillogó szürkéje és a hajógyárak fémjének hűvös szürkéje is része Marseille pezsgő, pulzáló és izgalmas életének. Magával ragad egy édes láz, amit mindenki megkaphat, miközben a Bonne Mère (Jó Anya – Marseille védőszentje) vigyáz a helyiekre fentről. Marseille az utazásra és a fantáziálásra  hív bennünket a Netflix sorozatának képein keresztül. Vannak, akik vágyódnak, hogy belemerüljenek a város sötét oldalába, ahol a kén szaga érezhető.

Ugyanakkor vannak, akik félnek lépést tenni, attól tartva, hogy egy tévedés miatt elveszíthetik életüket. Marseille, a rendőrség zűrzavaros városa, a vérszomjas gengszterek birodalma, a mohó korrupció központja – itt mindenki akar valamit és a legtöbbször mások kárára. A média és a fikció egyszerűsítő képeket teremtett, gyakran túlságosan is, az izgalmas és összetett dél-franciaországi városról, ami az emberek képzeletében mélyen rögzült mitológiát hozott létre.

Egy eltűnt bűnöző tűzzel-vassal irtva tér vissza, hogy leszámoljon mindenkivel

Olivier Marchal, az alkotó és rendező, aki maga is a versailles-i rendőrségnél szolgált, gyakran alkalmaz egy sötétebb és kevésbé finomított perspektívát munkáiban, legyen az Marseille-ben vagy máshol. Most ismét visszatér a Netflixre és Marseille-be – ahol korábban már láthattuk munkáját a 2020-ban megjelent Bronx után -, ezúttal a Leszámolás Marseille-ben című sorozattal. Egy titokzatos, kegyetlen és törvényen kívüli bűnöző zúzza szét Marseille városnegyedeit, tűzzel és vérrel, és droggal önti el őket, ezzel magára haragítva a már meglévő bűnszervezeteket.

Egy rendőrcsapat – habár kétes módszerekkel, de szorosan összetartva – azokat a gengsztereket üldözi, akiket semmi sem állíthat meg. Főnöküket gyakran hívják, de hamarosan már nem tud majd segíteni nekik. A vad gengsztert üldözve géppisztoly sortűzzel árasztja el az egész várost. Útjuk során szembesülnek múltbéli szellemekkel, kiűzendő démonokkal, jóváteendő hibákkal és vállalandó áthágásokkal.

Közben árulások, halálesetek, korrupt ügyvédek… tehát a megszokott krimisémákat találjuk itt is. És akciófilmes francia film noiros recept is a megszokott a francia filmkészítés volt zsarujától: tesztoszteronnal teli akció, feszült narratíva, elcseszett, drogos, reménytelen életek. Aki beszél franciául, franciául nézi a sorozatot és ismeri a francia argót, annak az feltűnhet, hogy néha kicsit archaikus, elavult kifejezéseket használnak a szereplők, mint például a „poulets” (zsernyákok).

Aki magyar szinkronnal nézi a sorozatot, annak persze mindegy, hogy kicsit francia módra „OK boomer” ez a nyelvezet, lényeg, hogy a szereplőgárda meggyőző és lendületes, és teljesen hiteles. A főhős Lyès Benamar szerepében Tewfik Jallab például igen meggyőző a végletekig macho, önfejű és irányíthatatlan csapatvezető zsaru szerepében, aki valahogy mégis mindig intelligens és kompromisszumkész, amikor a helyzet úgy hozza és erre van szükség. Közel sem „patyolattiszta” karakter, a „város érdekében” szükséges korrupció az munkáját is beárnyékolja. Jeanne Goursaud pedig az új rendőrlány, akinek igazi szándékait senki sem látja át. Idir Azougli játsza a helyi fiatal drogbárót és maffiafőnököt, Olivier Barthelemy a kicsit mafla, de szimpatikus közrendőrt testesíti meg, az egzotikus szépségű Lani Sogoyou pedig a belevaló helyi női zsaru, a főhős volt szeretője és jó barátja szerepében tündököl. Az egyik legeltaláltabb karakter, az egyszerre kemény, durva és dörzsölt Tarek Hamadi, vagy más néven az „Indián”: Moussa Maaskri karaktere pedig igazi nehézfiú, aki a legváratlanabb pillanatokban durvul be, vagy ugatja le akár a legprosztóbb módon a női karaktereket is, máskor pedig puszta jelenlétével kelt félelmet mindenkiben. Végül a „visszatért”, halottnak hitt bűnöző: Franck Murillo (Nicolas Duvauchelle) pedig mélyen megrajzolt karakterét hozza, akit vak bosszú hajt, és rendkívül vonzó jelenléttel bír. Ők mind emlékezetes és lendületes szereplők az Olivier Marchal sorozatában.

Az elfeledett „karakter”

A sorozatban tehát számos izgalmas és érdekes karakter szerepel, azonban a Leszámolás Marseille-ben egyik gyenge pontja az, hogy mégsem képes kellőképpen előtérbe helyezni a „címszereplőt”, tehát magát a várost: Marseille-t, noha „ő” lenne az, akinek meg kellene hódítania a nézőket. A város olykor elvész a karakterek közötti drámai viszonyok és az ellenséges testvérek közötti konfliktusok hátterében. Az utcák üreseknek tűnnek, és csupán az indulatos és zabolátlan, véres összecsapásoknak adnak teret, amelyeket időnként némileg eltúloznak.

Mert hát az marseille-i utcákat hamarosan vér borítja lesz, legyen az akár egy férfi halála, akinek túl sok az ellensége, egy fiatal srác, akit kínzással szóra bírnak, majd kegyetlenül meggyilkolnak, vagy egy olyan kiskorú gyermek, akinek még perverzebb borzalmakat kell átélnie. Valójában senki sem vágyik erre a „békére” Massiliában (Marseille-ben). A sorozat pedig paradox módon nem mutat be eleget sem a karakterek jelleméből, sem a város díszleteiből. Marseille itt csupán egy „képeslap”, amit a külföldi nézőközönség meghódítására használnak.

Persze ez a kemény krimisorozat így is működik: a Leszámolás Marseille-ben, néhány túlzott fordulat ellenére, igazi brutális akciót, izgalmakat és remek szórakozást nyújt, ami sok örömöt szerezhet a műfaj rajongóinak.

–Herpai Gergely (BadSector)-