A Plague Tale: Requiem – A „patkánykirály” kissrác és a nővére ismét a középkor véres forgatagában [PS Plus]

TESZT – 1348-at írunk. Hat hónap telt el azóta, hogy az Inkvizíciót megtörték, és hőseink, Amicia és Hugo de Rune végre megérdemelt gyermekkorukat élvezhetik. Eltűntek azok a patkányok, melyek a A Plague Tale: Innocence-ban fenyegették őket, minden normálisnak és kellemesnek tűnik. De minden hamar borzalmasan rosszra fordul, újabb, kétségbeesett utazásra indítva őket a A Plague Tale: Requiemvilágában. A játék 2024 januári PS Plus-szal indul, így górcső alá vettük az Asabo lopakodós, taktikai horror elemekkel fűszerezett, középkori akció-kaland franchise-ának 2022-es második részét.

 

 

A játék egy lopakodást bemutató tutoriallal kezdődik, mely egy bújócskás játék formájában tárul elénk Lucas, az alkimista barátunkkal. Úgy tűnik, Hugo legyőzte az első játékban kapott vérbetegséget, és néhány békés hónapot élvezhetett, mint egy normális gyerek.

 

 

A testvéri kötelék szorosabb mindennél

 

Habár tíz év választja el őket, Amicia és ötéves öccse, Hugo közötti kötelék oly erős, hogy szinte megfogható. A két testvér és barátjuk, Lucas iránti szeretetük azonnal látható és rendíthetetlen, és ez a játék során végig megmarad. Még ha nem is játszottad az első részt, azonnal kötődni fogsz a főszereplőkhöz.

Ez a játék nem pusztán egy ártatlan bújócska a kisebbik testvérrel. Játékos kedvük hamar veszélyes fordulatot vesz, amikor egy dühös gazda és annak fenyegető fejszéje célkeresztjébe kerülnek. Egyik félreértés a másik után következik, és Amicia újra kénytelen életet ölni, hogy megóvja magát és öccsét. A stressz túlságosan nagy terhet ró Hugóra, betegsége – és a vele járó káosz, vagyis a rengeteg patkány – ismét felüti a fejét.

Azután kezdődik egy varázslatos és megható utazás a testvérek számára, amely során Hugo álmai egy olyan szigetre vezetik őket, mely gyógyírt ígér a fiú betegségére és nővére nehézségeire is. Ez a kaland Hugo számára egy fizikai út a világban, a gyógyulás reményében, melyről folytonosan álmodik. Amicia számára ez az út lelki próbatétel is, hiszen gyakran kényszerül életek kioltására, és ezt a nehéz terhet össze kell egyeztetnie a lelkében dúló belső küzdelmekkel és a PTSD-vel.

 

 

A patkányok hadserege visszatér

 

Az első játékból ismert szaladgáló kis démonok visszatértek, városokat pusztítanak el és lakóikat élve eszik meg. Mindeközben Amiciának, Hugónak és Lucasnak el kell kerülniük, hogy ők is élve felfalják őket, miközben lopakodva kerülik el a számtalan ellenséget, akik nem hajlandóak megbocsátani a betolakodásukat.

Mechanikailag ez nagyon hasonló az első játékhoz. Lopakodj, ha tudsz, de ölj, ha muszáj. A kis démonok utálják a fényt, de a fény felfedi a pozíciód az ellenség számára, így kiváló patkány-egér játékot eredményezve. Hogy ebben az elcsépelt analógiában macska vagy-e, a játékstílusodtól függ.

Parittyával felszerelve Amicia vagy emberi ellenségeit Dávid és Góliát módjára teheti el láb alól, vagy patkányokat küldhet rájuk a sötétségbe taszítva őket, ezzel eltávolítva egyetlen védelmüket a lábuknál csoszogó végzet ellen. Rendelkezik egy új számszeríjjal is, ami bővíti a lehetőségeit. Minden ölés hatással van a karakterekre, kommentálva a választásaidat, miközben mindent megtesznek az igazolásáért, hogy miért kell tenniük, amit kell.

Mivel a 14. században vagyunk, minden fény vagy a napfénytől, vagy lángoktól származik. A lángokat alkimista lőszerrel olthatják el vagy gyújthatják meg újra – az Igniferrel gyújtanak tüzet, az Extinguis-el oltják el. Ezeket kombinálhatják parittyával, edénnyel (gránátszerű fegyverként) vagy számszeríj nyíllal egy gyors készítési menün keresztül, számos megoldást nyitva meg a világ előtt.

 

 

Nagyon azért nem kell megerőltetni az agyadat

 

Természetesen nem minden a lopakodó harc; az első játékból ismert fejtörők visszatérnek, bár ezek legfeljebb egyszerűek. Az egyszerűség mellett az Asobo és a Focus Entertainment csapata lenyűgöző játékot alkotott, ami kihívást jelentő és magával ragadó. Hangulatában zseniális; grafikailag lenyűgöző (bár a fotómódban a kartonpapír-szerű madarakra közelítve nagyon szórakoztat); és narratívájában a játék mestermű. Igazán megszerettem a de Rune családot, és örömmel segítek nekik abban, hogy megkapják azt a pihenést, amit oly nyilvánvalóan megérdemelnek és szükségük van rá.

A fotómód áldás is, átok is. Nagyszerű szórakozás a körülötted lévő világ vizsgálata, de hamar nyilvánvalóvá válik, hogy nagyon könnyen visszaélhető. A játék első részében még nem tudod érzékelni a közelben lévő ellenségeket, de a Fotómód véletlen erejével rendelkezel. Sokszor, amikor a katonákat akartam megszámolni vagy egy fejtörő megoldását keresni, megállítottam a játékot, fotómódba váltottam és ‘Isten-mód’-ban átvizsgáltam a szobát, mivel át tudsz menni falakon és padlókon, és elég messzire el lehet menni Amiciától a folyamat során. Ez teljesen kisimítja a feszültséget, de túl hasznos ahhoz, hogy ne éljünk vissza vele.

 

 

Elképesztő látvány és DualSense támogatás

 

A A Plague Tale: Requiema PlayStation 5 konzolon nyújtott grafikai élménye igazán lenyűgöző. A játék 1440p felbontásban fut mind a PS5-ön, mind az Xbox Series X-en, biztosítva ezzel a kimagasló képminőséget mindkét platformon. A játékban megjelenített részletek és a középkori Franciaország atmoszférája hűen és lenyűgözően életre kel, ami a játékosok számára valódi csemege.

A PS5 különleges képességei, mint a DualSense támogatás, tovább növelik a játékélményt. A DualSense kontroller adaptív triggerei és a haptikus visszajelzések még mélyebb beleélést tesznek lehetővé a játék világába. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a játék PS5-ös változata néhány teljesítménybeli problémát tapasztalhat, különösen a nagyobb nyílt területeken, ahol sok patkány van jelen. Ennek ellenére a játék lassabb tempója miatt a grafika még mindig lenyűgöző és élvezhető marad.

Míg a játék technológiailag lenyűgöző, a fejlesztők nem kínálnak 60fps teljesítményi módot, csak egy 30fps célkitűzést, bár 120Hz-es kijelzőkön egy diszkrét 40fps módot is támogatnak. Ez a döntés bizonyos játékosok számára csalódást okozhat, különösen azoknak, akik a magasabb képfrissítési rátákhoz vannak hozzászokva. Azonban a játék grafikai és technológiai szempontból valóban a következő generációt képviseli, különösen a „patkány technológia” terén, ami úttörő jellegűnek bizonyul.

 

 

Ismét kihagyhatatlan ez a középkori kaland

 

Az A Plague Tale: Requiem hangulata az első részhez hasonlóan ismét teljesen magával ragadott. A grafika, a hangtervezés és az történet fenomenális, a játékmenet pedig fantasztikus. Van néhány probléma, a lopakodós részek egyformának tűnnek, a rejtvények egy kicsit túl könnyűek, de ezek megbocsáthatóak, mivel Amicia és Hugo karakterei kiválóak. Ha tetszett az első játék, vagy csak valami narratívan lebilincselőt keresel, a Requiem a te játékod, a 2024-es januári PS Plus-nak pedig nem is lehetne ez jobb nyitás a kiábrándító 2023 után.

-Herpai Gergely (BadSector)-

Pro:

+ Kiváló írás, grafika és hangdizájn
+ A karakterek árnyaltak és szerethetőek, erős női főszereplővel
+ Megbízható lopakodás és harc

Kontra:

– A lopakodós részek kissé ismétlődőek lehetnek
– A rejtvények még mindig kicsit könnyűek
– Lineáris, beszűkült környezet, korlátozva a játékos mozgásterét​​


Kiadó: Focus Entertainment

Fejlesztő: Asobo Studio

Stílus: Akció-kaland

Megjelenés: 2022. október 17.

A Plague Tale: Requiem

Játékmenet - 8.2
Grafika - 8.8
Történet - 8.9
Zene/hangok - 8.3
Hangulat - 8.6

8.6

KIVÁLÓ

A Plague Tale: Requiem magával ragadó audiovizuális varázslatot és felejthetetlen történetet kínál, amelyben a karakterek mélyen megérintik a játékosok szívét. A játékmenet némely részei, mint a lopakodás és a fejtörők, időnként monotonnak tűnhetnek, de a játék egésze egy izgalmas, érzelmekkel teli kalandot nyújt. Amicia és Hugo sorsának kibontakozása, valamint a középkori Franciaország lenyűgözően élethű ábrázolása mély benyomást hagy a játékosokban.

User Rating: Be the first one !

Spread the love
Avatar photo
BadSector is a seasoned journalist for more than twenty years. He communicates in English, Hungarian and French. He worked for several gaming magazines – including the Hungarian GameStar, where he worked 8 years as editor. (For our office address, email and phone number check out our impressum)

Kiemelt partnerünk: www.konzolkirály.hu