TESZT – A kettővel korábbi konzolgeneráció stílusa felé hajló Evil West kb. annyira fáradt eredménnyel jelentkezett ki, hogy akár azt is mondhatnánk, hogy 12-13 évvel eltévedett a megjelenésében, ami mit sem von le abból, hogy eleinte szórakoztató a játék, ám rövid úton tényleg annyira unalmassá válik, hogy megbánhatunk mindent.

Sötét fenyegetés emészti a régi vadnyugatot. Szólóban vagy kooperatívan harcolj stílusosan a vérszomjas szörnyetegek elleni zsigeri, robbanékony harcban. Iktasd ki a vámpírhordákat a villámokkal teletűzdelt kesztyűddel, és válj vadnyugati szuperhőssé.

ElWestünk

Ennek az irománynak van egy kissé poénos (és inkább a játékipart hibáztató) eredete. Ez ilyen kis plusz pár száz karakter lesz: elvileg nem erről a játékról kellene ennek az irománynak a szólnia, ugyanis az email a Weird Westet említette. Csakhogy arról már szó volt. Úgyhogy a furcsa helyett a gonosz nyugatról lesz szó, ami kb. a Darkwatchot, vagy a Red Dead Redemption Undead Nightmare-jét vehette ihletként, mert ezekben is az volt, hogy a tehenészfiúk szörnyekkel küzdenek. Itt külső nézetben, és egy erősebb steampunk beütéssel, így változatosabb technológiával ölhetjük meg ellenfeleinket. Az eredmény, ha csak a felszínt vizsgáljuk, nem annyira rossz, ugyanis egy többnyire elfogadható akciójátékot kapunk, amiből rengeteg ehhez hasonló volt a PlayStation 3-on és az Xbox 360-on. Ha ehhez jobban megírt történet is járult volna, akkor túl tudott volna a hetedik konzolgeneráción, de sajnos a sztori satnya.

A vámpírok át akarják venni az uralmat az Egyesült Államok felett, a kormány pedig lényegében csak a mi karakterünkre, Jesse Rentierre támaszkodik, aki keveset mond, és azt is bárcsak ne tette volna, ugyanis jobban tette volna, ha végig csendben maradna. Akkor legalább ütlegelhetné a vámpírokat, ugyanis meglepően nagy arányban fogunk ezzel foglalkozni, így gyakori lesz, hogy a fémkesztyűnkkel a levegőbe küldjük őket. Már-már önparodisztikus szinten komikus, amennyire túlzásba viszi az akciót, de valahogy mégis ez tűnt a játék legkellemesebb elemének. A Portal is valamelyest felbukkan, ugyanis a kesztyűnkkel magunkhoz húzhatjuk a vámpírokat, akik elkábulnak pár másodpercre az elektromos sokktól, majd szépen a falba küldhetjük őket. Erre szükség is lesz, ugyanis ők mindig túlerőben lesznek (legalábbis a létszámukat tekintve). Ez kissé nehézzé teszi, hogy a gyenge pontjukat el tudjuk találni, így néhány a szerencsénken múlik, hogy ez megvalósul-e. A lőfegyvereink (karabély, vadászpuska, revolver) is bevethetőek a kombókban, ugyanis egy gombbal aktiválhatjuk őket, viszont cooldownnal bírnak, így nem lehet korlátlanul lövöldözni (így érdemes váltogatni közöttük). Cserébe legalább nem kell lőszert keresni hozzájuk. Ha kellett volna, akkor még problémásabb lenne a játék így is recsegő-ropogó szituációja.

MegWestünk

A játék kb. 9 óra hosszú. Nem túlzás azt mondani, hogy kb. három-négy óra alatt mindent látni fogunk, amit az Evil West kínálni tud. Ez így önmagában is eléggé szomorú, mert tény, hogy sok ellenfél van, de amint ezek elkezdenek ismétlődni, akkor már nem nagyon tart minket a játék a képernyő előtt. Nem tud újítani, mert egyszerű. Ha ez a Call of Juarez IP alatt jött volna ki 2007-ben, sikere lett volna, mert akkor tényleg ez divat volt, hogy a játék nem enged tovább, hanem beszorít egy kisebb arénaszerű területre, és szépen meg kell mindenkit ölni, hogy tovább lehessen menni. Ja, és nagyon lineáris az egész. Ez régebben megállta volna a helyét, de ma ez már kevés.

Ha legalább a játék megfelelően lett volna tesztelve, de még ez sem valósult meg: több alkalommal is félig a földben volt több karakter, néha a játék úgy gondolta, hogy megszűnik funkcionálni és leállt, és többször is úgy tűnt, hogy egy ellenfél nem volt eltalálható… szóval a hitbox is valamelyest gyengének hatott. Elképzelhetetlen, hogy ezen a játékon az a stúdió dolgozott, akiktől a Trek to Yomi idén erősebb lett (és a Shadow Warrior 3 is jobb lett ennél). Talán a Hard Resetnél kellett volna maradnia a lengyel csapatnak. És akkor még a párbeszédekről nem is esett szó: egyrészt nem sok maradt meg az emlékezetben. másrészt pedig ami igen, az is a rossz előadásmód miatt. A felfedezhető területek meg ott vannak, de nem sok motivál arra, hogy esetleg el is nézzünk arrafelé. Adott a recept a katasztrófára, ami bizony a karakterhalmaz alján felbukkanó értékelésben is képviselteti magát.

Westes

Az Evil West egy négy és felest kap, mert egyszerűen csak maga az alap harcolás a jó és tetszetős benne. És semmi más. Esetleg ha kooperatívan játszunk, akkor talán felmegy az értékelés egy hatosra, mert társaságban jobban szórakozhatunk a bugokon, de szólóban nem. Az Evil West (és először itt mi is megint majdnem Weird Westet írtunk…) talán a retróba csapó hangulatával is fel tudja kelteni a figyelmet, de a műfajban és stílusban egyaránt jobb termékek hada vár a játékosokra. Ez a játék tipikusan az a szint, ami ingyenes lesz az Epic Games Store-on egy éven belül, mert annyira el fogja felejteni mindenki. És ez lenne a legjobb mindenkinek: ha mihamarabb elfelejtjük. Mert, ahogy a játék neve is pontosan kiemeli: ez a nyugat gonosz. Csak az időnket fecséreljük el vele. Élni jobb lenne. Vagy élni hagyni.

-V-

Kiadó: Focus Entertainment

Fejlesztő: Flying Wild Hog

Stílus: TPS

Megjelenés: 2022. november 22.