SOROZATKRITIKA – A Tündérkert nem csak egy történelmi sorozat, hanem egy érzelmekkel teli, szenvedélyeket generáló utazás Erdély hatalmi küzdelmeinek korába. A karakterközpontú narratíva, amely Móricz Zsigmond azonos című, 1921-es regénye alapján készült, az erotikus jelenetek és a mély történelmi gyökerek egy olyan környezetet teremtenek, amely a nézőt azonnal magával ragadja. A színészi játék kifinomult, a történetvezetés azonban az első két részben lassú és kicsit unalmas is volt, viszont a további részekben felgyorsulnak az események, megteremtve az alapot egy izgalmas és viszontagságokkal teli utazáshoz a múltba. A sorozat első két részét még tavaly ősszel a Corvin moziban láthattuk egy sajtóesemény keretében, most pedig végignéztük a nemrég Netflixre felkerült teljes sorozatot.

A Tündérkert sorozatban a történelem és a fikció kéz a kézben jár, amelyben a múlt szereplői újra életre kelnek a színészek által, aki a kijelölt szerepeikhez hűen hozzák vissza a múltat. A konfliktusok, melyek Báthory és Bethlen között lassan forrnak ki, a hatalmi vágyak és az érzelmek közötti harcot tárták fel. A sorozat egy olyan korba vezet minket, amelyben a politikai és – gyakran kegyetlen – emberi játszmák egyaránt fontos szerepet játszanak a hatalmi pozíciók megszerzésében és megtartásában. A Tündérkert egyben az erdélyi fejedelemség, és a magyar történelem egy meghatározó korszakának érdekes és relatíve hű lenyomata is, ahol a történelmi események és a személyes kapcsolatok együtt alakítják az események menetét.

Szenvedélyek kavalkádja

A Tündérkert első két epizódja már korán feltárja a szereplők közötti komplex emberi viszonyokat és érzelmeket, amelyek messze túlmutatnak a fizikai vonzerőn. Az erotikus jelenetek bár bátran és nyíltan vannak ábrázolva és két részhez képest nagy sok van belőlük, mélyebbre ásnak, mint csupán a testi vágyak kielégítése. Ezen jelenetek megmutatják, milyen szenvedélyek és érzelmek forrhattak a felszín alatt ebben a zűrös, politikai intrikákkal és hatalmi harcokkal teli időszakban. A karakterek közötti kémia nem csak a férfi és női szereplők között érezhető, de a rivalizáló férfi karakterek között is, ahol a hatalomért folyó harc személyes ellentéteket és féltékenységet szül.

A szereplők közötti érzelmi kötelékek és konfliktusok egyaránt fontos szerepet játszanak a történet előrehaladtában. A vonzalom, a féltékenység, a hűség és az árulás olyan érzelmek, amelyek mind a szereplők közötti dinamikát, mind pedig a történet általános irányát formálják. A rendezés igyekszik gondosan adagolni az érzéki jeleneteket a történet közepette, de mégis ebbe a két részbe olyan sok kerül, hogy ezek kicsit elvonják a figyelmet a történet fő száláról és némileg túlzásba vitték az egyébként színvonalasan ábrázolt erotikát. Ha párhuzamot szeretnénk vonni ezen a téren szintén nem túl visszafogott Trónok harca és e sorozat között, akkor már az első két részben több szex volt, mint a Trónok harca teljes első évadjában.

A férfi és női szereplők közötti vonzalmak és ellentétek azonban nem csupán a fizikai vonzalomra korlátozódnak, hanem a hatalmi dinamikára és a történelmi kor szociokulturális normáira is kiterjednek. A női szereplők nem csak az érzéki vonzerő forrásai, hanem fontos szereplői a politikai és társadalmi eseményeknek is, amelyek formálják Erdély és a magyar nemesség sorsát ebben a zűrzavaros időszakban. A színészi játék, a karakterfejlesztés és a rendezés összességében egy olyan környezetet teremtenek, amely lehetővé teszi a néző számára, hogy sikeresen elmerüljön a Tündérkert bonyolult és érzelmekkel teli világában.

Erdély zűrzavaros évei: harcok a hatalomért és a szívekért

A Tündérkert nem csupán egy történelmi alapokon nyugvó sorozat, de egy mély emberi dráma is, mely Erdély politikai és szociális zűrzavaros időszakát tárja elénk. A történet magával ragadja a nézőt, bemutatva azokat a nehézségeket és kihívásokat, amelyekkel a szereplőknek szembe kell nézniük, mind a hatalmi harcok terén, mind pedig személyes életükben. Például, a Báthory Gábor és Bethlen Gábor kezdeti mély barátság és szövetség, majd egymás közötti, egyre elmélyülő rivalizálás komplex hatalmi és érzelmi harcok sorozatát indítja el, amelyek nem csak az ő kapcsolatukra, de Erdély egész politikai struktúrájára hatással vannak.

A sorozat egyben a hatalom és a korszak politikájának bonyolultságát és következményeit is ügyesen mutatta be egy olyan időszakban, amikor Erdély sorsa még ingadozott. A karakterek, különösen Báthory Gábor és Bethlen Gábor közötti rivalizálás, a politikai és érzelmi konfliktusok színpadát teremtik meg. A rendezés, a karakterfejlesztés és a történetmesélés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a néző mélyebben megértse a korabeli politikai játszmák és emberi konfliktusok komplexitását.

Az első két részből hiányoztak a vívójelenetek, csaták, és komolyabb összecsapások és igazából a későbbi összecsapások sem voltak olyan grandiózusok, mint amilyeneket más Netflixes sorozatban láthattunk, például Az utolsó királyságban. Bár szemtanúi lehetünk véres mészárlásoknak és kegyetlenkedéseknek, például mindjárt az első részben is, ahol a Báthory-hoz köthető hajdúk lemészárolnak ártatlanokat (mert nem tudja kézben tartani őket, ez ugyanis Báthory akarata ellenére történt), de az akciójelenetek, vagy a véres összecsapások csak a sorozat második felére jellemzőek. Igaz, a sorozat fókusza sokkal inkább az emberi kapcsolatokra és az érzelmekre helyezte a hangsúlyt, mint az akcióra és ez összességében jól működött. „Magyar Trónok harcára” azonban ne számítson senki ezen a téren.

„Tovább is van, mondjam még?”

A Tündérkert egy olyan múltat vázolt fel, amely ma is hatással van Erdélyre és Magyarországra. A történelmi események és szereplők bemutatása segít megérteni, hogy milyen események formálták meg Erdély és Magyarország közös múltját. A történelmi hűség és a kreatív szabadság kombinációja teszi lehetővé a néző számára, hogy egy másik perspektívából láthassa ezt a múltat, miközben élvezi a fordulatos történetet és a jól kidolgozott karakterek sorsába nyerhet bepillantást.

A Tündérkert nehézkesen indult tehát, de később beindultak az események és egész ügyesen mutat be mély és komplex történetet ebből a történelmi korszakból. Az első két rész a helyenként kissé lassú történetvezetés és leülő cselekmény ellenére képes volt egy olyan alapot teremteni, amelyre épülve a későbbi epizódok sokkal ügyesen tudták felvenni a tempót, remek karakterfejlődéssel, érdekes és véres konfliktusokkal, szenvedélyes hősökkel és antihősökkel, ármánnyal, tragikus sorsokkal. Akit érdekelt a sorozat, de eddig lemaradt róla – mert hagyományos tévét már nem néz –  az Netflixen most végignézheti a teljes sorozatot.

-Herpai Gergely (BadSector)-