TESZT – A Prince of Persia: The Lost Crown az Ubisoft által kiadott és fejlesztett Prince of Persia sorozat legújabb, izgalmas kalandja. Mióta az első Prince of Persia játék 1989-ben debütált, a franchise számos különböző történetszálat ölelt fel, és az új rész valóban egy lenyűgöző visszatérés a gyökerekhez, egy klasszikus 2D-s platformer formájában. De nem csak ennyi: az új „PoP” egy vagány új színfoltja a metroidvania műfajnak, ami egyedi harcrendszerrel, kemény kihívásokkal és garantált szórakozással kecsegteti az önjelölt perzsiai harcosokat.

A Prince of Persia: The Lost Crown egyik legizgalmasabb újítása, hogy a főszereplő nem a megszokott „Herceg”, hanem egy Sargon nevű „halhatatlan” harcos, aki számára a tét nem kisebb, mint Ghassan herceg megmentése. Az akció a Qaf-hegyen bontakozik ki, ahol a varázslatos körülmények miatt az idő és tér már nem követi a megszokott szabályokat. Ez azt jelenti, hogy Sargon néha saját magában találja legnagyobb ellenségét. A Halhatatlanok névre keresztelt hősök egy csoportjának tagjaként Sargon végül egy kacifántos küldetést kap: nem csak a herceget kell megmentenie, hanem fel kell oldania a Qaf-hegyre rótt átkot is.

Új belépő a Metroidvania műfajában

A Prince of Persia: The Lost Crown újabb fejezete a Metroidvania műfajnak, ahol a klasszikus 2D-s Metroid és a korai Castlevania játékok örökségét örökíti tovább. Ha a Hollow Knight-tal hasonlítjuk össze, ami a modern Metroidvania játékok egyik csúcsa, a The Lost Crown egyszerűbb kivitelűnek tűnik. De ez az egyszerűség kifejezetten játékosbarát az újoncok számára, és nem számít hátránynak. A Prince of Persia különlegessége, hogy egy egyenes, követhető útvonalat kínál a játékosoknak, miközben lehetőséget ad arra is, hogy eltérjenek az útról, ha kedvük tartja.

A játékosoknak még extra jutalmak is járnak, ha kilépnek a kijelölt ösvényről, ez pedig ösztönzi őket, hogy fedezzék fel a rejtett kincseket és titkokat a különféle zónákban. Azok, akik egyenesen a történet közepébe szeretnének csöppenni, azt is megtehetik, míg a kíváncsi felfedezők szabadon kalandozhatnak a játék világában.

Nem éppen Ezeregyéjszaka-mese, annyi biztos

A Prince of Persia: The Lost Crownban a legnagyobb fejtörést a történet kiaknázatlan lehetőségei okozzák. Van itt minden, ami egy izgi kalandhoz kell: egy szimpatikus főhős, meg egy csavaros idősík. De mintha a mesélésben elszaladt volna a ló, és emiatt nem igazán tudunk a karakterek bőrébe bújni. Vegyük például Sargont, aki olykor mintha teljesen vak lenne a környezetére, és még csak nem is szólal meg, amikor kéne. Ráadásul a világépítés is inkább csak kapargatja a felszínt, nem ás mélyre.

Gyakran kerülünk olyan helyzetekbe, ahol úgy érezzük, mintha lemaradtunk volna a sztori egy részéről. Ott van például a főgonoszok hada, akik hirtelen felbukkannak, anélkül, hogy tudnánk, kik ők, és mit keresnek épp ott. Vagy ott vannak a nevek és helyszínek, amik fontosnak tűnnek, de a játék sosem magyarázza meg, miért is. Ez kicsit elszakít minket a játék világától, mert nincs mélyebb érzelmi kötődésünk a harcokhoz, amik inkább csak a móka kedvéért vannak ott. Ez önmagában nem lenne baj, ha csak a gameplay lenne a lényeg, de akinek a Prince of Persia széria történetei voltak a kedvencei, annak a The Lost Crown ezen a téren csalódást okozhat.

A vívás és a harc nagymesterei lehetünk

Bár néhány akciójelenet nem annyira robbanékony, de Sargon harci stílusába hamar beleszeretünk, még akkor is, ha néha fogalmunk sincs, kivel is állunk szemben. Amint a sztori eseményei haladnak tovább, Sargon új képességeket szed fel, amelyek többségével átugrálhatunk a halálos csapdákon, szédítő szakadékokon és egyéb hajmeresztő akadályokon. Ez nemcsak a pörgős harcot teszi izgalmassá, hanem a lenyűgözően megalkotott világ felfedezését is.

Sargon harci módszerei elég rugalmasak, így te döntheted el, hogy egyszerű kaszabolással intézed-e el az ellenfeleidet, vagy inkább komplex kombókat használsz. A Super Smash Bros Ultimate rajongóinak ismerős lehet a rendszer, hiszen Sargon csapásai gombnyomások és irányítás kombinációján alapulnak. Ezzel a játék lehetővé teszi, hogy mindenki a maga stílusában püfölje az ellent. Ráadásul a játék elején egy gyorstalpaló is segít beletanulni Sargon kombóiba, szóval, ha kedved tartja, megtanulhatod a lehető leprofibban irányítani Sargon hajmeresztő és elegáns harci manővereit.

Az ellenfelekkel kapcsolatban a Prince of Persia: The Lost Crown széles palettát kínál, így nem árt, ha éberen figyelsz, mert egy rossz mozdulat, és Sargon hősünk a fogát keresgélheti, mi pedig a mentési pontnál találhatjuk magunkat újra. A kisebb ellenségek simán kezelhetők, de a sokféle támadási móddal rendelkező fenevadak épp eléggé megizzasztanak ahhoz, hogy ne dőljünk hátra túlságosan, vagy unatkozzunk a játék közben. A változatos ellenfelek és a harcrendszer mellett a játék világa is hozzájárul ahhoz, hogy a játékélmény friss és izgalmas maradjon, ami egy 2D-s platformer esetében nem kis teljesítmény.

Árnyékok Perzsia felett

A játék nagyrészt ügyesen összerakott technikai menettel büszkélkedik, de akadnak benne bosszantó részek is, mint a védekezési rendszer, ami néha idegesítő, meg a Super Moves, ami mintha kicsit kilógna az egyensúlyból. A védekezésnél a pontatlanság, ami könnyen előfordul, elég keményen megbosszulja magát. De legalább van egy vigasz: ha sikerül tökéletesen időzíteni, Sargon egy menő befejező mozdulattal lepi meg az ellenfelet, ami változik aszerint, kivel áll szemben. Ez a kis extra húzás bár apróságnak tűnhet, de tényleg megadja a játék ízét, és kárpótol a néha bosszantó időzítésért.

Ami a szuper mozdulatokat illeti, azok közül jópár feleslegesnek tűnik, ahogy egyre mélyebben beleásod magad a játékba. Úgy fest, a Prince of Persia: The Lost Crown elején kapott szuper mozdulatok továbbra is hasznosak maradnak, míg a későbbiek nem igazán tudnak többet nyújtani. Ez a helyzet kiegyensúlyozatlannak tűnik, mivel a játék előrehaladtával ezek a mozdulatok már nem bizonyulnak olyan hasznosnak, így a játékosok hamar elveszítik az érdeklődésüket a további kísérletezgetés iránt.

Remek játékélmény, de ezért a semmilyen sztoriért kivégeznék Seherezádét

A Prince of Persia: The Lost Crown egy izgalmas új fejezet a Prince of Persia történetében, amely garantáltan magával ragadja a hűséges rajongókat és az újoncokat is. Sargon egyedi és látványos harcrendszere, valamint a játék összességében nyújtott szórakoztató élménye könnyen feledteti a történettel kapcsolatos korábban említett hiányosságokat. De azok, akik bonyolultabb és mélyebb történeti szálat várnak, előfordulhat, hogy csalódottan veszik észre, hogy a játék ezen a téren nem teljesítette elvárásaikat.

-Herpai Gergely (BadSector)-

Kiadó: Ubisoft

Fejlesztő: Ubisoft

Stílus: Akció/Kaland/Platform

Megjelenés: 2024. január 18.