A Prince of Persia: The Lost Crown meglehetősen erősen támaszkodik az ókori perzsa mitológiára és történelemre, és I. (Nagy) Dareiosz király elég komoly szerepet játszik benne…

A Prince of Persia: The Lost Crown sikeres megjelenését követően a fejlesztőcsapat egy üzenetben mondott köszönetet a közösségnek. A kezdetben megosztó 2D-s visszatérés ellenére a Prince of Persia: The Lost Crown értékelései pozitívak voltak. (Nekünk is tetszett, lásd itt!) Nem csak a kritikákról van szó, hiszen a rajongók is hangot adtak támogatásuknak a sorozatban bevezetett metroidvania csavarral kapcsolatban.

Egy másik ok azonban, amivel a játék sokakat megnyert magának, az a perzsa mitológia és történelem ügyes beépítése és felhasználása volt.

Az új Prince of Persia egyáltalán nem vesztegeti az időt, mielőtt a játékosokat a mitológiai mély vízbe dobná. A játék a történelmi csatáktól kezdve a valós dinasztiákon át a mitológiai lényekig, ősi hagyományokig és legendákig teljes mértékben átöleli Perzsia mesés múltját. Igyekszik azt természetesen beleszőni a saját eredeti történetébe.

De míg a Prince of Persia: The Lost Crown mitológiai hivatkozásai közül sok csak egyszer-egyszer kerül elő, van egy ősi alak, aki folyamatosan felbukkan a játékban, a gyűjteményekben, a párbeszédekben, sőt a játék vége felé személyesen is megjelenik. Ez pedig I. Dareiosz (latinosan Darius) király. A játék többi mitológiai hatásához hasonlóan Dareiosz király szerepe is erősen fikcionalizált. Ám az uralkodó létezett, és a története meglehetősen izgalmas.

A Prince of Persia: The Lost Crown Nagy Dareiosz királyának valós története

Mielőtt belemerülnénk Nagy Dareiosz király valós történelmébe, fontos megjegyezni, hogy mint minden más ókori történelmi személyiségről, az uralkodó életéről és tetteiről is számos, egymásnak ellentmondó beszámoló létezik. Érdekes módon Dareiosz valójában minden idők egyik legfontosabb önéletrajzával rendelkezik. Saját életének elbeszélése a Behistun-feliratban jelenik meg. Ez egy ősi sziklafaragvány Nyugat-Iránban, és amely jelentős szerepet játszott az ékírás megfejtésében.

Dareiosz király Kr. e. 550 és 486 között élt; 522-től a haláláig uralkodott.

A Behistun-feliratban Dareiosz elmeséli hatalomra jutását. Állítása szerint, amikor Egyiptomban kísérte Kürosz király fiát, Kambüszészt, kisebb lázadás tört ki a nép körében. Ez a lázadás akkor kezdődött, amikor egy Gaumata nevű férfi Kambüszész öccsének, Bardiyának álcázta magát. Meggyőzte a perzsa népet, hogy Kürosz halála után hagyják őt uralkodni. Dareiosz szerint Kambüszész megölte Bardiyát. Perzsiába sietett, hogy leverje a lázadást, de útközben olyan sérülést szerzett, amely elfertőződött, és a halálához vezetett. Dareiosz ezután összefogott néhány más perzsa vezetővel, és megölték a magát még mindig Bardiyának kiadó férfit, bár nem világos, hogy mindebből mennyi igaz.

Nem világos az sem, hogy Dareiosz maga ölte-e meg Kambüszészt, és az sem világos, hogy egyáltalán létezett-e valaha is szélhámos.

Dareiosz trónra kerülése pusztán technikai okokból történt. Származása alig helyezte őt a királyi családba, ezért trónra lépése nagy vitát váltott ki az egész Perzsa Birodalomban. Elám, Babilon és Egyiptom nem volt hajlandó őt valódi királynak tekinteni. Mind saját uralkodót választottak, ami súlyos polgárháborút szított. Három év alatt Dareiosz 19 csatát vívott riválisaival, mindegyiket legyőzve, és végül megszilárdította pozícióját Perzsia királyaként.

Dareiosz király tovább növelte a Perzsa Birodalom határait

Miután legyőzte a Perzsa Birodalomban a lázadások sokaságát, Dareiosz a világ többi része felé fordította tekintetét. Különösen a birodalom határainak szélén elterülő földek felé. Dareiosz egyik első sikeres hadjáratában az Indus-völgy ellenőrzésének átvétele után Pandzsábban terjeszkedett. Ezt követően észak felé fordította figyelmét, és kiterjedt hadjáratot indított a szkíták ellen. Bár sikeresen indult, Dareiosz serege kénytelen volt visszavonulni, miután nem tudta teljes körű csatára bírni a szkítákat. Hérodotosz, a görög történetírás atyja részletesen beszámol Dareiosz életéről és hadjáratairól.

Utóbbiak közül a leghíresebb talán az ókori görög városállamok elleni vállalkozása, amely alapvetően sikerrel végződött (meghódította Thrakiát és vazallusává tette Makedóniát), ám a további hódításainak elejét vette a marathóni csatában (Kr. e. 490) elszenvedett súlyos veresége Athén és szövetségesei ellen.

Dareiosz király reformjainak hosszú távú eredményei

Bár Dareiosz királynak a háborúban elért eredményei is bőven elegendőek voltak, valójában az infrastruktúra és az építészet iránti vonzódása volt az, ami a legnagyobb hatást gyakorolta a világra. Az újjászervezett adózási rendszer bevezetése, az egész Perzsa Birodalomra vonatkozó egyetemes valutarendszer kialakítása és egy új törvénykönyv megalkotása mellett Dareiosz király lenyűgöző építmények sokaságát építette országszerte. A fővárosban, Szúszában található gigantikus új palotától (lásd a képet feljebb!) kezdve a királyi útig, amely több mint 1700 mérföldön keresztül húzódott szinte az egész birodalomban, Dareiosz építészeti fejlesztései még ma is lenyűgözik az utókort.

Forrás: X, Britannica, National Geographic

Truly a huge thank you to you all. 💖 pic.twitter.com/sXxTtUPeFo

— Prince of Persia™ (@princeofpersia) January 23, 2024