FILMKRITIKA – A 60 perc egy vadonatúj német akcióthriller a Netflix műsorán, ahol a vérpezsdítő, olykor brutálisan véres harci jelenetek teljesen új szintre emelik a kevert harcművészeti akciót a filmvásznon. De miről is szól a történet? Egy MMA harcosnak éppen csak 60 perce van, hogy átkeljen Berlinen… különben nagy baj lesz.
A film durva verekedéseit tényleg ügyesen rendezték, a kamerakezelés, a megvilágítás és a vágás is ott vannak a szeren. Miközben azon törjük a fejünket, vajon bárki túlélné azt a kegyetlen verést, amit hősünk időnként kap, sőt, még fel is tud kelni és tovább rohan egy újabb harcig, nyilvánvalóvá válik, hogy Oliver Kienle, a rendező és társírója a filmnek, nem a valósághűségre törekedett.
A film alapkonfliktusa tele van túlzott, néha elképesztően bugyuta és nevetséges történeti elemekkel. Időnként a cselekmény lelassul, miközben hősünknek, akinek csak 60 perce van, hogy parkourral és ökölharcokkal vágjon át Berlin utcáin, elfelejti, hogy valójában mi a fenének is rohan a város másik végébe és mi értelme az egésznek.
A lé meg az Octa
A film alapvetően A lé meg a Lola című másik német klasszikus akciófilm feldolgozása MMA és parkour díszlettel és ez esetben fatengelyes történettel, amely mondjuk ritkán szívdobogtató, de cserében minden véres és tényleg jól megrendezett bunyójelenet teljes beleélést kínál a nézőnek.
A színész/harcművész Emilio Sakraya alakítja Octa-t, ami a rövidítése az Octaviónak. Hősünk egy szőkített hajú MMA harcos, aki élete legnagyobb kihívásával néz szembe ellenfele: Benko (Aristo Luis) személyében. Octa iszonyúan feszült és ideges, edzése közben kirobban, edzőjével, Cosimával (Maire Mouroum) veszekszik, aki attól tart, hogy harcosunk kimeríti magát még a csengő előtt. No és tekintettel arra, mennyi pénz forog kockán a küzdelem során, a menedzser Paul (Dennis Mojen) mégis talán mindenki közül a legidegesebb. Komoly anyagi problémákkal küzd a teljes csapat, szóval mindenkinek szüksége van a győzelem esetén befolyó pénzre.
A késések miatt pedig Octa tovább dühöng. Kislánya születésnapja van, és megígérte neki A) hogy ott lesz, B) hogy hoz egy tortát, és C) hogy „ajándékot” hoz, amiről a gyermek nem is sejti, hogy egy „Hagyma” nevű állatmenhelyi kiscica lesz.
Ezek talán még kivitelezhetőnek és tűnnének, de „nem akarok túl sok ütést kapni” elvárása egy várhatóan kifejezetten keménynek bizonyuló MMA- küzdelem során elképesztően viccesnek hangzik. És hogy miért? Mert nem akarja, hogy a hétéves lánya lássa, hogy az apja véraláfutásokkal és zúzódásokkal van tele.
„Ha nem érsz ide, buktad a gyerekfelügyeletet!”
Amikor végre eljön a küzdelem ideje, elérnek a helyszínre. De senki sem elég kemény ahhoz, hogy elvegye Octa telefonját. Állandó távolléte miatt kislánya sírva fakad. Volt felesége és annak ügyvéd barátja közli vele, hogy ha nem ér oda hat órára, „Hatvan perc múlva”, akkor egyedüli felügyeletért perelnek. Hát persze, hogy akkor otthagyja az egész meccset, úgy ahogy van.
Amikor pedig Octa megpattan, ki fogja megállítani ezt a brutális harcost? Gyorsan kiderül, hogy nagyon is sokan vállalkoznak erre a feladatra, ugyanis egy rakás bűnöző és egyéb sötét alak érdekelt – ilyen vagy olyan módon – abban, hogy meccset, amit Octa most otthagyott, mégis lejátsszák. Egy seregnyi, többségükben harcművészeti készségekkel is rendelkező rosszarcú fickó ered utána, Lincoln Navigatorokkal és Hummerekkel, pisztolyokkal, hiszen mindannyian veszíthetnek, ha a meccs tényleg elmarad.
Éppen ezért Octának el kell oroznia taxikat fizető ügyfelektől, különféle autók motorháztetőit átugornia, átmásznia falakon, rohannia metróállomásokon és éjszakai klubokon keresztül, és mindez nem elég, mert még fel kell vennie egy tortát és el kell mennie egy állatmenhelyre, hogy a kis Hagyma cicát elhozza.
Mein Gott! A lányom nélkül soha!
Szóval, ja, ennek a német akciófilmnek a sztorija tele van idióta túlzásokkal és könnyfakasztónak szánt, giccses klisékkel. De amire szerintem mi inkább kíváncsiak vagyunk, azok maguk a harcok – például olyan brutális fojtogatásokkal fűszerezve, mint amit négy embernek kell alkalmaznia, hogy Octát lefogják és a Lincolnbe vonszolják. Persze Octa nem adja magát egykönnyen (és még enyhén fogalmaztunk…). Rövidesen igazi káosz alakul ki a „szökése” körül, ahogy hősünk magához tér, sorozatos dulakodásokkal maffiózó Chino (Paul Wollin), a testes Winkel (Florian Schmidtke) és az ő bérenceikkel, akik megpróbálják megakadályozni Octát abban, hogy találkozzon a lányával, a kis Leonie-val (Morik Maya Heydo).
Valószínűleg a forgatókönyvírók is érezték, hogy ehhez a fáék egyszerűségű és mérhetetlenül idióta felálláshoz valami értelmesebb történetet is kanyarítani kellene, éppen ezért háttérsztorit és indítékot adtak ezeknek a túlbuzgó maffiózóknak, amelyeknek a legfőbb forrása (nem meglepő módon…) a pénz, illetve annak a hiánya, amely több maffiaszervezeten is keresztül, oda-vissza tartozásokon keresztül is érvényesül. Octát persze mindez nem nagyon érdekli, ő csak a lányához akar odaérni, aki az anyjával lakik Berlin egy távolabbi részben és a szülinapján várja az apját. Hiába erőlködtek azonban a forgatókönyvírók, még ezek az indokok sem elég erősek ahhoz, hogy a filmben látható brutális erőszakot megmagyarázzák.
MMA-ököl, vasököl, oda csap, ahova köll
És persze erőszakból aztán van itt bőven. A különféle hagyományosabb bunyókon kívül a kedvenc jelenetem talán az, hogy mennyire nem lassítja le a rohanó Octát az tény, hogy egyébként egy székhez van bilincselve. Eleinte egyébként a bűnözök nem verhetik szét hősünket, mert épségben van rá szükségük ehhez a ringben, de ezt a koncepciót aztán persze elég gyorsan ejtik. Ami Octát illeti, (valahogyan…) ő is ügyel arra, hogy gyilkos erejű kezeivel és lábaival ne öljön meg senkit, talán ezért sem segítenek neki a haszontalan rendőrök, amikor segítségért fordul hozzájuk, viszont őt magát annál inkább le akarják tartóztatni.
Értelme tehát nincs sok az egész bugyuta történetnek, de aki másfél órán keresztül akarja nézni egy MMO-harcos 60 percig tartó maratoni futását, kemény bunyókkal tarkítva, az elszórakozhat ezen a német akcióthrilleren.
-Herpai Gergely (BadSector)-
60 perc
Rendezés - 5.8
Színészek - 4.4
Történet - 3.6
Látvány/zene/hangok/akció - 7.4
Hangulat - 5.2
5.3
KÖZEPES
A 60 perc egy őrült tempójú, akciódús thriller, ahol a főhős, egy MMA harcos, Berlin utcáin vág keresztül, hogy elérje lánya szülinapi buliját – a film tele van adrenalinnal, de a sztori elképesztően erőltetett és bugyuta. Ezért némileg kárpótol, hogy a verekedések brutálisak, a parkour jelenetek látványosak, de az egész néha túlontúl zavarosnak tűnik. Szóval, ha egy vad, ugrálós, pofonokkal teli estére vágysz, a '60 perc' hozhat némi izgalmat, de semmiképpen se várj mély karakterábrázolást vagy Oscar-díjas forgatókönyvet.