FILMKRITIKA – Tim Mielants rendezésével és Jeroen Olyslaegers azonos című regényének Netflixre adaptálásával a Will című film egy mély és elgondolkodtató drámát tár elénk, mely az idei év egyik kiemelkedő európai premierjeként került bemutatásra. A történet a náci megszállás alatti Antwerpen szívébe kalauzol el bennünket, ahol a főhős, egy belga rendőr, a veszélyes idők során próbálja megtalálni a helyét és túlélni a kihívásokat. A film színészi gárdája számos elismert belga művészt vonultat fel, mint például Stef Aerts, Jan Bijvoet, Annelore Crollet, Matteo Simoni és Kevin Janssens.

A film Wilfried Wils, vagy röviden „Wil” életén keresztül mutatja be a történelmi események emberi oldalát, rávilágítva arra, hogy milyen nehéz az embereknek az eseményeket követően ítélkezniük anélkül, hogy érezték volna a kor szorítását. Wil története egyfajta tükörként szolgál, mely a múlt eseményeit a jelen dilemmáival összekapcsolva készteti elgondolkodásra a nézőt.

Erőszak és az erkölcsi válság Antwerpenben

1942-ben találjuk magunkat a nácik által megszállt Antwerpen városában, ahol Wil segédrendőrként kezdi meg pályafutását. Az újoncokat rögtön arra instruálják, hogy túlélésük érdekében tanácsos a háttérbe vonulniuk és nem beavatkozniuk a nácik által diktált rendbe. A helyzet azonban bonyolódik, amikor egy Feldgendarm néven ismert náci tiszt Wil és társa, Lode segítségét kéri egy zsidó család elfogásához. Az események tragikus fordulatot vesznek, amikor Lode véletlenül megöli a tisztet, ami tovább bonyolítja a két rendőr közötti bizalmi viszonyt.

Wil története az ellenálláshoz való félig-meddig történő csatlakozásával és Yvette-tel, Lode nővérével való kapcsolatának kezdetével folytatódik. Az ő útja bemutatja, milyen nehéz megtalálni a helyes utat és megőrizni az emberi értékeket egy olyan világban, ahol az élet folyamatos veszélyben van. Tim Mielants rendezése méltán ismert a sötét témájú műveiről, mint például a Peaky Blinders és a The Terror, amelyek hasonlóan nehéz témákat dolgoznak fel. A Will nem kerüli el az erőszak ábrázolását, de azt sosem teszi indokolatlanul, mindig az emberi lélek mélységeinek feltárását szolgálva.

Színészi alakítások és a rendezés a topon

Stef Aerts alakítása Wilfried Wils karakterének bonyolult belső világát kiválóan hozza elénk, az emberi lélek mélységeit és azon dilemmákat ábrázolva, amelyekkel a karakter szembe kell, hogy nézzen. Aerts előadása a főhős által átélt érzelmek széles skáláját mutatja be, a reménytől kezdve a kétségbeesésig, ezáltal az ő alakítása válik a film egyik meghatározó elemévé.

Annelore Crollet az idealista Yvette szerepében valósággal lenyűgözi a közönséget. Az ő jelenléte a vásznon minden egyes alkalommal képes megragadni a nézők figyelmét, a bátor, szenvedélyes lány karakterének erőssége és törékenysége egyaránt áthatja a film atmoszféráját. Crollet ábrázolása Yvette bátorságáról és az emberiesség megőrzésének vágyáról szól a legnehezebb időkben is.

Tim Mielants rendezőként ismét bizonyítja, hogy képes mély emberi történeteket és komplex karaktereket ábrázolni a vásznon. A Will rendezésével Mielants nem csupán egy történelmi drámát hozott létre, hanem egy olyan művet, amely kérdéseket tesz fel az emberi természetről, az erkölcsről és azokról a választásokról, amelyeket az emberek a túlélés érdekében kénytelenek megtenni. A film vizuális stílusa és a történet mesélése is Mielants egyedi látásmódját tükrözi, amely a nehéz témákat is képes új és érdekes módon bemutatni.

Miért fontos a Will?

A Will több mint csupán egy történelmi dráma; egy olyan mű, amely arra ösztönzi a nézőket, hogy gondolkozzanak el az emberi lélek erején és gyengeségén, valamint azokon az erkölcsi dilemmákon, amelyekkel az emberek szembesülnek a történelem során. Wil, mint egy átlagos ember, aki helyesen akar cselekedni, képviseli azokat a mély emberi vágyakat és félelmeket, amelyekkel mindenki azonosulhat. A film nyers és őszinte bemutatása a második világháború alatti életnek és az emberi döntések következményeinek nemcsak a múltról szól, hanem arról is, hogyan formálják ezek a döntések a jelenünket és jövőnket.

A Will tehát egy kivételes film, amely a történelmi hűség mellett a mély emberi érzelmek és konfliktusok ábrázolására is nagy hangsúlyt fektet. A film kiválóan ötvözi a történelmi kontextust az emberi lélek örök kérdéseivel, így nem csak a múlt eseményeit idézi fel, hanem arra is rávilágít, hogy az emberi döntések, bátorság és gyengeség hogyan alakítják a történelmet és az egyéni sorsokat.

-Herpai Gergely (BadSector)-