TESZT – Az Atlus a 2006-ban megjelent kultikus RPG-jét, a Persona 3-at újra elővette és modern köntösbe bújtatta, így született meg hamvaiból (immár sokadszorra) a Persona 3 Reload. Ez az új verzió nem csak újra e klasszikus egyszerű ráncfelvarrása, hanem az Atlus fel is öltöztette egy újgenerációs, vibráló színkavalkádba és sokkal modernebb játékmenetbe. Mindezt a Game Pass kínálatából csíptük el, és az Xbox Series X konzolunkon tesztelgetve megbizonyosodtunk róla, hogy a játék lényege – annak minden bájával és sutaságával egyetemben – sértetlenül megmaradt, ugyanakkor minden más tekintetben alaposan feltuningolták.
Amikor a Persona 3 2006-ban betört a PlayStation 2 világába, szinte igazi japán cunamiként változtatta meg a JRPG-k sorsát. Nem csak az volt benne az egyedi megoldás, hogy iskolás srácok és lányok démonokat idézhettek meg benne, és különleges „túlvilági” dungeonok mélyére invitált minket, hanem először fordított igazán nagy figyelmet arra, hogy milyen fontos is a kapcsolattartás az iskolapadokat koptató tini karakterek között. Olyan volt az egész, mint egy középiskolai dráma, csak éppen démonokkal, elborult lényekkel és varázslattal fűszerezve. Habár a játék próbálkozott kiszakadni a Shin Megami Tensei széria árnyékából, néhol mégis úgy tűnt, mintha vakon botorkálna a siker felé. Aztán a színtérre lépett a Persona 5, amely finomításai és újításai által új dimenziókat nyitott a sorozatban, olyan mélyreható változásokat hozva, amelyekkel a játékélmény nemcsak hogy frissült, de új szintre is emelkedett, mintha a sorozat maga is újjászületett volna.
A tiniszerelem mellett megjelent az iskolai bromance is a démonidéző tiniknél
Ami pedig tesztünk tárgyát: a Persona 3 Reloadet illeti, az mint a jó szaké (megfelelő hőfokon fogyasztva!): idővel csak jobb lett. Az Atlus zseniális húzással pótolta a férfi lakótársak és a Social Links kapcsolatépítési lehetőségeinek hiányát az úgynevezett Link Episodes-szal, amely végre mélységet adott olyan kulcsfiguráknak, mint Junpei, Akihiko és Ken – egy igazi bromance lehetőség, ami az eredeti játékban még csak álom volt, hiszen abban az időben úgy gondolták, a női karakterek „randipotenciálja” mindenkit jobban érdekel. De hál’ istennek, ez már a múlté.
Ráadásul az iskolától kezdve a kollégiumon át a bevásárlóközpontokig minden társadalmi terület sokkal nyitottabbá és élettel telibbé vált. Tatsumi Port Island már nem csak egy unalmas sziget a térképen; az iskola most már zsibong extra NPC-kkel és mindenféle középiskolai zajokkal, amelyek garantálják, hogy az élmény ne csak egy sima mateklecke legyen.
A Tartarusz: a suli „sötét oldala”, ahova még a tanárok sem merészkednek
Amikor az Atlus a Persona 3 Reload projektbe fogott, nem csak a Persona 5-ből merítettek ihletet a szociális interakciókra és a szemet gyönyörködtető grafikára, hanem meg is őrizték az eredeti játék egyik legikonikusabb jellemzőjét: a Tartaruszt. Ez a hely, ahol az iskolai társadalmi élet átvált éjszakai műszakra, és ahol a szokásos pletykálás helyett az ember szembe találja magát a valódi sötétséggel. A modern Persona játékok palotáival ellentétben, ahol minden dungeon egy egyedi, gondosan megtervezett világ, a Persona 3 Reload esetében visszatérünk az alapokhoz: egyetlen, de annál kihívásokkal teli helyszín, a Tartarusz.
Ez a hely, ami minden éjjel éjfélkor bukkan fel a Gekkoukan Középiskola helyén, mint egy baljós árnyék, egy olyan torony, ahol az tiniknek nem a tanulmányi eredményeikkel, hanem a sötét órában megjelenő démonokkal, az úgynevezett Árnyakkal kell szembe nézniük. De ne aggódj, nem vagy egyedül ebben a küzdelemben: veled vannak a Persona használók is, akik képesek az elméjük mélyén rejlő „sötét lelküket” egy fizikailag is manifesztálódott démoni formában megidézni egy Evoker: egy különleges eszköz segítségével – még szerencse, hogy ezek a lényeket, melletted állnak! Persze te is egy ilyen hős vagy, a „Specializált Szakkörös Kivégző Osztag” (SEES) egyik tagja, akinek a csapatával együtt fel kell fedeznie a Tartarusz minden titkát, amely torony nem más, mint egy véletlenszerűen generált labirintus, ahol minden szint új meglepetéseket tartogat, kivéve a térképet és az ellenségek erősségét.
A hardcore grindolást persze nem úszod meg – de csak ésszel!
Elmondhatjuk, hogy a Tartaruszban való barangolás nem éppen vasárnapi piknik. Itt nem száguldozhatsz az emeleteken, mint aki éppen ki akar szabadulni az óra végén az iskolából. Inkább úgy kell összeraknod a Personáidat, mint egy túlélőkészletet a zombiapokalipszishez – minden darab számít, ha a társaiddal együtt életben akarsz maradni. Ha ezt nem teszed meg, akkor nem tudod teljesíteni a havi Telihold küldetéseket, amelyek során sokkal erősebb Árnyakat kell legyőznöd, amelyek a Tartaruszból szöktek meg és terrorizálják a várost. Szerencsére a Tartaruszba tett látogatások már nem lelkileg kimerítőek, mint az alapjátékban.
Emellett A Reload csomagban jött néhány grafikai és játékmenetbeli tuning, ami alaposan feldobja az összélményt, így garantálva, hogy még egy rutinos dungeon-rohamozó is találkozhat újdonságokkal. Például a torony különböző „szárnyai” vizuálisan és művészi szempontból is sokkal jobban ki vannak dolgozva, így a felfedezés valamelyest meglepetésszerű marad. A Tartarusz már nem csak egy egysíkú labirintus, hanem egy változatos tematikájú élménypark, ahol minden ‘szárny’ egy újabb kalandot ígér, a sötét alvilági bugyrok és a márványoszlopokkal díszített paloták világában.
A körökre osztott harcrendszer is ráncfelvarráson esett át, mint egy régi rockbanda visszatérő turnéja. Például a Shift mechanika (a Persona 5 Baton Pass másolata) lehetővé teszi, hogy egy extra körrel jutalmazz egy csapattársat, miután telibe trafáltad egy Árny gyenge pontját. Emellett a Reload minden egyes SEES taghoz egy Jellemzőt – egyfajta passzív harci hatást hasonlóan a Pokémon képességeihez – és egy Theurgiai támadást köt. A Theurgiák látványos videóval rendelkező erős támadások, amelyeket bizonyos feltételek teljesítésekor, például gyógyító varázslatok használatával „aktiválhatsz.” Ez egy extra taktikai réteget ad a Persona 3 harcrendszeréhez, garantálva, hogy a csaták sose váljanak unalmassá.
A legjobb Persona-mese, összetett és konfliktusoktól sem mentes kapcsolatokkal
Bár a franchise többi darabjához hasonlóan a Persona 3 Reload is lassan indul be, kevés más japán szerepjáték van, ahol a türelem ennyire megtérül. A Persona 3 messze a legjobb történetet kínálja az összes Persona játék közül. Érzelmi és intellektuális mélysége tekintetében magasabb szinten van, mint a sorozat többi része, és a pszichológiai témák, mint az identitás és a halál, emlékeztetnek más, ugyanabban az időszakban megjelent „komoly” anime-kre, mint a Death Note és a Full Metal Alchemist Brotherhood. A lajhársebességgel nekilóduló sztori ellenére tehát, amint bekövetkezik az első nagy fordulat, a játék totálisan megragadja a figyelmed és addig el nem ereszt, amíg a végére nem érsz.
De a szereplőgárda is megér egy misét! (Vagy inkább: egy buddhista szertartást, hogy a japán témánál maradjunk…) A SEES nem egy közös cél által összekötött baráti társaság, mint a Persona 5 Fantom Tolvajai, hanem sors keze által összekötött különböző tini karakterekből áll. Éppen ezért nem mindig olyan békés a helyzet az Iwatodai Kollégium falai között. Van itt tehát minden, mint egy igazi anime drámában: Yukari és Mitsuru között például nem mindig felhőtlen a viszony, Junpei szívében féltékenység dúl és a hőseink lelkében megbúvó rejtett bosszúvágy is benne van a pakliban! A későbbi Persona játékok egyszerűbb barátságával ellentétben, itt a karakterek közötti dinamika annyira összetett, mintha egy drámai fordulatokban bővelkedő történet részesei lennénk, ami az összetartozás élményét csak mélyíti.
Minden karakter folyamatosan fontos marad az egész történet folyamán, nem veszítik el jelentőségüket egy-egy szál lezárása után, ami nem ritka jelenség az anime alapú játékoknál. Kiemelten empatizáltam Junpeivel, aki kezdetben talán csak önimádónak tűnik, de aztán kiderül, komoly depresszióval küzd, kételkedik saját képességeiben és az élet értelmén töpreng.
De nem ő az egyetlen a csoportban, aki mentális problémákkal küzd, amelyek sok esetben a szeretteik elvesztéséből erednek. Éppen ezért lövik fejbe magukat ezek a tinik szimbolikusan (ami elsőre igencsak meghökkentő látvány!), hogy meghívják a Personájukat: szembenézzenek a traumáikkal és legyőzzék a halálfélelmüket.
Ezt érdemes volt „újratölteni”!
A Persona 3 Reload érkezésével új rajongótábor kap esélyt arra, hogy belekóstoljon a sorozat eddigi leggazdagabb sztorijába. Bár a csúcspontokhoz vezető út olykor olyan, mintha egy igazi vesszőfutás lenne, a befektetett idő, energia (és időnként hajtépés…), végül kamatostul megtérül!
Ami a Tartaruszt illeti, ez a hely most kevésbé hasonlít egy elborult, elhagyatott szanatóriumra, és inkább olyan, mint egy izgalmas kalandpark a körökre osztott harcrendszerrel, ami garantáltan leköti a figyelmed. Az Atlus tehát ismét beváltotta ígéretét, hogy az RPG-jeik mindig csúcsformában tündökölnek – a Persona 3 Reload ennek újabb ékes bizonyítéka!
-Herpai Gergely (BadSector)-
Pro:
+ A Persona játékok legjobb története
+ Komoly témák, amelyek elgondolkodtatnak
+ Grafikai stílus, amelyet a Persona 5 ihletett
Kontra:
– Rutinszerű játékmenet, túl sok grinddal
– Lassan indul be a történet
– A Tartarusz pályadizájnja nagyon ismétlődő
Kiadó: Atlus
Fejlesztő: Atlus
Stílus: Körökre osztott JRPG, kaland
Megjelenés: 2024. február 2.
Persona 3 Reload
Játékmenet - 8.2
Grafika - 8.8
Történet - 8.6
Zene/hangok - 8.3
Hangulat - 8.4
8.5
KIVÁLÓ
A Persona 3 Reload egy olyan játék, amely nem csak újraértelmezi az eredetit, hanem egyúttal mélyebb, gondolkodtatóbb és érzelmileg gazdagabb élményt is kínál. Egy hagyományos japán szerepjátékkal van dolgunk, amely nagy hangsúlyt fektet a rutinszerű játékmenetre és a tapasztalati pontok gyűjtésére. A történet mélysége, a karakterek komplexitása és a játékmenet javításai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Persona 3 Reload több legyen, mint csak egy egyszerű remake: egy valódi művészeti alkotás, amely méltó a Persona sorozat hírnevéhez.