Ugyanaz a csapat állt a Nintendo Switch játékait emulálni képes Yuzu és a 3DS címeit futtató Citra mögött.
A Yuzu emulátor fejlesztését leállíttatta a Nintendo, de a japán kiadó nem számolt azzal, hogy a nyílt forráskódú projekt kódját „forkolják”, tehát egy elágazás után folytatják tovább mások más néven. Ezért született meg a Nuzu és a Suyu (az utóbbit úgy ejtik ki angolul, mint a sue you-t, azaz „beperelni téged”, így kissé humorosan hangzik). Ez azt jelenti, hogy az emulátoros szcéna nem hajlandó széttárni farpofáit a nagy N előtt. Hiába fizet a Yuzu/Citra mögött álló Tropic Haze 2,4 millió dollárt kártérítés céljából, a játékosokat nem állíthatja meg a japán cég.
„A Yuzu és csapata mindig is ellenezte a kalózkodást. A projekteket jóhiszeműen, a Nintendo és a Nintendo konzoljai és játékai iránti szenvedélyből indítottuk el, és nem állt szándékunkban kárt okozni. Most azonban úgy látjuk, hogy mivel a projektjeink képesek átugrani a Nintendo technológiai védelmi intézkedéseit, és lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy az engedélyezett hardvereken kívül is játszhassanak játékokkal, kiterjedt kalózkodáshoz vezettek. Különösen nagy csalódást okozott számunkra, amikor a felhasználók a szoftverünket arra használták, hogy a játékok tartalmát még a megjelenés előtt kiszivárogtassák, és tönkretegyék a jogos vásárlók és rajongók élményét,” írták a fejlesztők.
A játékmegőrzés céljából viszont káros, hogy mellékhatásként a Citra emulátor is eltűnt: a Nintendo tavaly márciusban zárta be az eShopot, így digitálisan a cég előző handheldjére legálisan NEM LEHET játékot vásárolni. Ha valamiből nem készült kazettás (fizikai) kiadás, akkor marad az emuláció. Holly Nielsen, aki ludológusnak mondható (azaz játéktörténésznek), azt írta a Twitteren, hogy sokkal könnyebben fér hozzá az 1800-as években készült asztali játékokhoz mint a néhány éve megjelent videojátékokhoz: „Nagyon aggasztó, hogy sok szempontból könnyebb számomra a XIX században készült játékokat kutatni, mint a digitális játékokat. Hacsak nincs árvíz vagy tűz az archívumban, az általam vizsgált játékok viszonylag hozzáférhetőek és játszhatóak. Sok digitális játék esetében ez nem így van. Csak valami, amin el kell gondolkodni, amikor az emulációról és a megőrzésről van szó.”
Laura Kate Dale akadálymentesítési szakértő is megjegyezte, hogy a Citra hasznos volt az akadálymentesítésre szoruló játékosok számára, és annak eltűnése ártalmas lesz: „A Citra, az elsődleges 3DS emulátor elérhetetlenné válása nemcsak a megőrzés, hanem az akadálymentesítés szempontjából is szívás. A Citra lehetővé tette a 3DS-játékok nagyobb képernyőn való lejátszását, a hozzáférhetőségre összpontosító alternatív beviteli eszközök és kontrollerek használatával. Egy olyan rendszerrel, amelyre már nem lehet játékokat vásárolni digitálisan, a kalózkodás nem árt anyagilag. A Citra elvesztése kétségtelenül azt jelenti, hogy néhány fogyatékkal élő játékos elveszíti a 3DS-címek megismerésének lehetőségét.”
És igaza van: egy elavult platform hogyan is árt a Nintendo anyagi helyzetének?
It’s very worrying that in many ways it is easier for me to research games made in the 19th century than it is to research digital games.
Unless there is a flood/fire at the archive, the games I look at are relatively accessible & playable. Not the case for many digital games.
— Holly Nielsen (@nielsen_holly) March 4, 2024
Citra, the primary 3DS emulator, being made unavailable sucks not only for preservation, but also accessibility.
Citra allowed a method for playing 3DS games on larger screens, using accessibility focused alternate input devices / controllers.
Its loss sucks for accessibility.
— Laura Kate Dale – Mastodon "@[email protected]" (@LaurakBuzz) March 5, 2024
