TESZT – Egy magára hagyott, gazdátlan fiatal szamurájt – egy rónint – alakítasz a Team Ninja 1800-as évek zűrzavaros időszakában, Japánban játszódó open-world akció-kalandjátékában, ahol a nyugati kultúra, a helyi sógunátos és a lázadók hatalmi játszmáinak közepette kell utat törnöd magad magadnak, rengeteg hajmeresztő, véres és időnként mulatságos kalandon keresztül hősöddel. A Ghost of Tsushima, a Nioh, a Sekiro és az Ubisoft-címek elemeiből is táplálkozó Rise of the Ronin tehát egy valódi „polihisztor”, a kérdés csak az volt, hogy megtalálja-e saját identitását, vagy elvész a sok máshonnan koppintott játékelem tengerében?

A Rise of the Ronin marketingstratégiáját sokan bírálták amiatt, hogy elég homályosan határozta meg, milyen játékot is kapunk majd, és lássuk be: ez a kritika jogos volt. Minden figyelemre méltó játék népszerűsítése egy olyan művészet, amely a túltolt reklám és a túl sok információ nyújtása közötti finom határvonalon egyensúlyoz. Elengedhetetlen, hogy elég információt adjanak ahhoz, hogy felkeltsék a közönség érdeklődését, de nem szabad annyit felfedni, hogy a játék minden rejtélye előre kiszivárogjon. Személy szerint úgy vélem, hogy a Rise of the Ronin esetében a korábban nyújtott médiafigyelem nem tett igazságot a játék valódi értékeinek.

Azért fontos kiemelni, hogy bár csak egy nagyon általános képet alkottam magamban a Rise of the Roninról (mint nyílt világú akció-RPG-ről, amely a Ghost of Tsushima és a Nioh játékokhoz hasonló), ez a kép nagyjából megfelelt a valóságnak. A Team Ninja legújabb műve azonban ennél jóval több titkot rejt magában, és bátran állítható, hogy a japán fejlesztőcsapat eddigi legambiciózusabb projektjévé nőtte ki magát, miközben értékes tanulságokkal szolgálhat a nyugati játékfejlesztők számára is a lenyűgöző nyílt világok megalkotásával kapcsolatban.

A Rise of the Ronin a Tokugawa sógunátus Bakumatsu-korszakában játszódik, ahol a játékos egy fiatal kardforgató bőrébe bújva két lehetséges úton indulhat el: egyiküket a rejtélyes Fátyol Széle nevű gyilkosszervezet nevelte fel azzal a fanatikus céllal, hogy megdöntsék a sógunátust. Amikor egy váratlan katasztrófa következtében a testvérpár szétválik, és az egyiküknek világgá kell mennie, hogy megtalálja eltűnt társát, kezdetét veszi a Rise of the Ronin izgalmas története. A Team Ninja legfrissebb alkotása különösen egyedülálló, talán az eddigieknél is markánsabban kötődik a történelmi eseményekhez, miközben természetesen szabad kezet enged a kreativitásnak, távolodva a stúdió korábbi, mítoszokon és folklorisztikán alapuló, fantáziadús alkotásaitól. Ez a friss irányvonal igazi felüdülés.

A történelmi eseményekre koncentráló széles körű játék könnyen válhatna túlságosan szárazzá vagy unalmassá, ezért különösen üdvözlendő, hogy a fejlesztők úgy döntöttek, hogy nem csak egy tragédia és bosszú történetére koncentrálnak, hanem a kor társadalmi és politikai hátterét is beleszővik, így mélyebben kötik a játékosokat az események szövevényéhez. Mint minden Team Ninja által készített játéknál, nem meglepő, hogy a Rise of the Ronin bonyolult karakteralkotási lehetőségeket kínál, széleskörű személyre szabási lehetőségekkel. És ha nem szeretnél túl mélyre ásni a részletekben, örömmel fedezheted fel, hogy az alapértelmezett férfi karakter meglepően hasonlít a legendás japán színészre, Hideyuki Sanadára, így ez is egy lehetséges útvonal.

Rise of the Ronin karaktergenerálás: mi leszel, ha nagy szamuráj leszel?

Amint meghatározod hősöd külső jegyeit a Rise of the Ronin világában, lehetőséged nyílik arra, hogy kiválaszd azokat az eredeteket (osztályokat), amelyek leginkább tükrözik bátorságodat és harci stílusodat. A hagyományos harcos archetípusok mellett, mint az erőből élő vitéz és az árnyékok között suhanó orgyilkos, egy „egyszerűbb” osztály is helyet kap, amely a kihívások kedvelőinek kínál különösen meredek pályát – ez a Rise of the Ronin saját Dark Souls-szerű „megfosztott” osztálya. Számomra a „Breaker” eredet volt az, ami igazán magával ragadott, nemcsak a lopakodásra való kiélezettsége miatt, amely a rejtőzködés és csendes gyilkosságok világába kalauzol, hanem azért is, mert őszintén szólva, már nagyon hiányoznak a Tenchu játékok.

Miután karakterünk megformálásra került, és átléptük a kezdeti, lineáris bevezető szakasz kapuit, a Rise of the Ronin fokozatosan kezdi lehullajtani álarcát, megmutatva valódi arcát – bár ehhez idő és türelem szükséges. Az első benyomások, legalábbis nekem, vegyes érzelmekkel töltöttek el. Elkerülhetetlen a párhuzam a Ghost of Tsushimával: mindkét játék egy harmadik személy nézetű, nyílt világú akció-RPG, amely a lélegzetelállítóan izgalmas harcot helyezi előtérbe, és hasonló történetet mesél el a japán harcosokról, akik idegen fenyegetésekkel szállnak szembe. Idővel azonban a két játék közötti különbségek széles skálája tárul fel előttünk.

A legfeltűnőbb különbség a vizuális megjelenésben keresendő, és valószínűleg sejtitek, mire célozgatok. A Rise of the Ronin egy Team Ninja alkotás, ami bizonyos elvárásokat támaszt a vizuális minőséggel szemben. Tisztázandó a helyzetet, a Rise of the Ronin nem bír olyan látványossággal, mint a Ghost of Tsushima. Nem csupán a karaktermodellek és tájak bonyolultságában marad el, hanem a játék mechanikai „darabossága” is érezhető: bizonyos animációk nem tűnnek elég simának, a távoli objektumok hirtelen megjelenése, a képkockasebesség ingadozása teljesítmény módban, és bizonyos zavaró rángatózások is felüthetik a fejüket a zsúfolt jelenetekben.

Ennek ellenére a Rise of the Ronin rendelkezik saját előnyökkel is. Míg a Ghost of Tsushima vitathatatlanul jobb képminőséget kínál, a Rise of the Ronin egy sokkal sűrűbben lakott világot tár elénk, változatos NPC-kkel teli. Amíg a Ghost of Tsushima csodálatosan ábrázolta Tsushima (és később Iki) szigetének vidéki területeit, addig a Rise of the Ronin előrébb lép a zsúfolt városi területekkel, mint például Yokohama vagy Edo, amelyek a Ghost of Tsushimában nem fordulnak elő, és izgalmas helyszínekkel, falvakkal és városokkal bővíti a felfedezhető területeket.

Ne értsük félre, a Rise of the Ronin gyakran képes lenyűgözni. Amikor Yokohama felé nézel, és látod, ahogy a hosszú fű ringatózik a délutáni szellőben, a kikötőben dokkoló hajókkal és az előtted lebegő levelekkel, csak egy a sok lenyűgöző vizuális élmény közül, amellyel a Rise of the Ronin elbűvöl. Időnként talán kissé durva, de a játék még így is képes ragyogó vizuális pillanatokat nyújtani.

Kaszabolás, szárnyalás és csáklyázás: a Rise of the Ronin mozgásának művészete

A Rise of the Ronin kétségtelenül úgy teremt távolságot maga és a Ghost of Tsushima között, hogy a nyílt világban rejlő lehetőségek terén új mércét állít fel. Ez a sokféleség nem csak a játékos által választható tevékenységekben, hanem a térképen való áthaladás eszközeiben is megmutatkozik. Az újítások sorában a Rise of the Ronin nem csak a From Software remekművéből, a Sekiro: Shadows Die Twice-ból merített inspirációt, de még tovább is lépett. A főhős csáklyája nem csupán ahhoz nyújt lehetőséget, hogy elérhetetlennek tűnő helyekre jussunk el, hanem arra is használható, hogy tárgyakat hajítsunk az ellenségre, fentről csapjunk le a gyanútlan áldozatra egy lopakodó támadással, vagy ha már kellően fejlett, akár az ellenségeket is megragadva dobálja őket bele bármi akadályba, ami csak az útjába kerül.

A csáklyán túl a játék már korán hozzáférést ad egy improvizált siklóhoz is, ami nem csak gyorsan áthidal nagy távolságokat, de olyan magas falakon is átsegít, amelyek más módon megközelíthetetlenek lennének. Lehetővé teszi, hogy szinte az égből érkezve érjünk el egy gyanútlan ellenséget egy gyors és elégedettséget kínáló gyilkosság végrehajtásával. A hagyományosan megbízható ló mellett, amit érdemben fejleszthetünk és kozmetikailag is testreszabhatunk az istállómestereknél, egy sor gyalogos mozgásforma is rendelkezésünkre áll, mint az ugrás, sprint és az iramváltás, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Rise of the Ronin kimagaslóan teljesít a mozgás szabadságát illetően, engedve a játékosnak, hogy zökkenőmentesen barangoljon a gazdag játékvilágban.

Ami a világ felfedezésének motivációját illeti, a Rise of the Ronin követi azokat a jól bevált mintákat, amelyeket más nyílt világú játékokban is látunk. Ellentétben az újabb Assassin’s Creed és Far Cry játékokkal, vagy akár a Ghost of Tsushimával, a Team Ninja új alkotása elsősorban azért emelkedik ki, mert változatos tevékenységeket kínál a játékon kívül, és ügyesen integrálja ezeket egy összefüggő és átgondolt fejlődési rendszerbe. Ez arra ösztönzi a játékosokat, hogy felfedezzenek mindent, amit a játék tartogat.

A Rise of the Ronin nem egyszerűen csak egy torony felszabadításával térképre helyezi a tevékenységeket, hanem egy „kibontakozó” rendszert alkalmaz, ahol minél többet tevékenykedünk egy adott régióban, annál több küldetés és tevékenység válik elérhetővé a térképen. Ez a megközelítés azt eredményezi, hogy a játék térképe nem azonnal telik meg ikonokkal, amelyek elvonják a figyelmünket és kimerítik a játékélményt, hanem a Rise of the Ronin apránként, adagolva nyújtja át a nyílt világ tartalmát. Lehetővé teszi a játékos számára, hogy saját ütemében fedezze fel azt, anélkül, hogy kényszerítve érezné magát. Ez csak egy a sok intelligens és játékélményt fokozó döntés közül, amelyet a Team Ninja a Rise of the Ronin fejlesztése során hozott, és erről hamarosan további részleteket is megosztok.

Melléktevékenységek kaleidoszkópja a Rise of the Ronin világában

Ami a Rise of the Ronin által kínált mellékküldetéseket és kiegészítő tevékenységeket illeti, merem állítani, hogy azok számára, akik az Ubisoft játékaiban a nyílt világ teendőinek ismétlődését nyűgnek érezték, vagy csak egyszerűen több elfoglaltságot kerestek a Ghost of Tsushima kínálta lehetőségeken túl, bőven akad felfedezni való és megkedvelni való. A macskák befogásától a kincsek megszerzésén át a lőfegyverekkel való gyakorlásig, a siklórepülés mestereivé válásig, a kutyák fotózásától a zarándokkutyák küldözgetéséig más játékosoknak, a szentélyek előtti imádkozásig, a dojo-harcokig, a szerencsejátékig, a szökevények üldözéséig, a banditabandák kiirtásáig, a kulcsfontosságú látványosságok lefényképezéséig, és végül a dinamikus küldetésekig, amelyek váratlanul bukkannak fel előtted, a Rise of the Ronin bőséges választékot kínál a változatos teendőkből, amelyet kevés más nyílt világú cím képes nyújtani.

Egy másik szempont, amely a Rise of the Ronin nyílt világ tevékenységeit kiemelkedővé teszi, az a fejlődési rendszerek sokszínűségének kiaknázása. A Ghost of Tsushima-ban a kozmetikai fejlesztéseken és fejlődési pontokon kívül kevés okot adtak a melléktevékenységek nagy részére, míg itt nem csak korlátozott idejű tárgyakat és felszereléseket szerezhetsz, hanem különleges tárgyakat is, amelyekkel megerősítheted a különböző karakterekkel való kapcsolatodat.

A Rise of the Ronin egyik kulcsfontosságú eleme nem csak a számos szövetséges, akikkel a történet során találkozol, hanem az is, hogy hogyan ápolod a velük való kapcsolatot. Természetesen minden karakter rendelkezik saját képességekkel, erősségekkel és gyengeségekkel, amelyek fejleszthetők, ha erősíted a kapcsolatot a karaktered és társaid között. Ezeket a kötelékeket olyan cselekedetekkel és párbeszédválasztásokkal erősítheted, amelyekkel a karakterek egyetértenek, valamint ajándékokkal, amelyeket – talán sejted – a különféle mellékküldetések teljesítésével szerezhetsz meg. Érdemes megjegyezni, hogy minden társ rendelkezik saját, a történethez kapcsolódó küldetéssorozattal is, amelyek nemcsak hogy megerősítik a közöttetek lévő köteléket, hanem mélyebb betekintést is nyújtanak a karakterek személyiségébe és múltjába.

A Ki és a kardtánc: a harc a Rise of the Ronin szívében

Miközben ebben az értékelésben már korán kiemeltem, hogy a Rise of the Ronin egy Team Ninja alkotás, ami bizonyos vizuális elvárásokat támaszt, fontos megjegyezni, hogy egy Team Ninja játék hozzáértően szállít kifinomult, kihívásokkal teli harci élményt is. Azoknak, akik ismerik a Team Ninja Nioh sorozatát (és ha még nem tették, ideje pótolniuk), a játékban bemutatott Ki rendszer azonnal ismerős lesz. Az ellenfél Ki-jének elszívása az egymást követő ellenpontok – vagy ahogy itt hívják, „ellenszikrák” – végrehajtása által nem csak kiüríti őket, hanem egy rövid időre védtelenné is teszi őket, így nyitva hagyva a lehetőséget egy pusztító kritikus csapásra. Kevés dolog nyújt olyan mély kielégülést a játékok világában, mint egy jól megtervezett kombó, ami hirtelen megfordítja a csata menetét.

A Ki rendszernek az a sajátossága, hogy nem csak az ellenségekre, hanem rád és a szövetségeseidre is vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy ha túlságosan hevesen támadod az ellenfeleket, gyorsan kifáradhatsz, ami sebezhetővé tesz. A Ki rendszeren túlmenően számos távolsági fegyver áll rendelkezésre, beleértve a puskákat, íjakat, kézifegyvereket, shurikeneket, tűzcsöveket és sok mást, valamint számos fegyvertípus és harcstílus, amelyek mind személyre szabhatóak és fejleszthetőek. Ha a közvetlen konfrontáció nem az erősséged, választhatod a Tenchu stílusú játékot, és a lopakodás mestereként végrehajthatod a gyilkosságokat a magasból, a hát mögül, sőt, néha ajtókon keresztül is. Agyaggolyók dobálásával eltérítheted az ellenség figyelmét, füstbombákkal titkolhatod el menekülésedet, és még sok más trükköt is bevetve. Egyszerűen fogalmazva, ha van egy személyes preferenciád a „piszkos munka” elvégzésére, a Rise of the Ronin valószínűleg képes lesz kielégíteni azt, mindezt dinamizmussal és stílussal.

A harc szintén rendkívül brutális – szinte minden halálos összecsapás több végtag levágásával, bőséges vérfröccsenéssel és gyakori fejlevágásokkal végződik, a Rise of the Ronin büszkén viseli az 1960-as, 1970-es évek szamurájfilmjeinek zsigeri esszenciáját, és nem foglalkozik azzal, hogy ki mit gondol erről. A Rise of the Ronin harcrendszeréről szólva még egy dolog fontos: bár az egész kampányt egyedül is végigjátszhatod a kaland során cs

atlakozó szövetségeseiddel, beleértve a csatában történő váltásokat is, meghívhatod barátaidat is, hogy csatlakozzanak hozzád és segítsenek a küldetések során.

Más területeken a Rise of the Ronin büszkélkedhet a Nioh és más Souls-szerű játékokkal való hasonlóságokkal is, ami bár nem meglepő, mégis ügyesen megvalósított. A Veiled Edge zászlók hasonlóan működnek, mint a Dark Souls játékokban a tábortüzek, nem csak a gyors utazást könnyítik meg, hanem lehetővé teszik a felhalmozott karmát (gondolva itt a From Software játékokban található lelkekre) fejlődési pontokká alakítani, amelyeket aztán a négy elérhető fejlődési ágba fektethetünk be.

Ez a szamurájos játék tiszteli az időmet

Egy meglepő felfedezés számomra a Rise of the Ronin világában az volt, mennyire értékeli és kíméli a játékos idejét, számos apró, de figyelmes fejlesztés révén, amelyek a játékélményt gyorsabbá és zökkenőmentesebbé teszik. A gyorsutazás lehetősége, amely lehetővé teszi, hogy a térképen már feloldott helyszínek között szabadon váltogassunk anélkül, hogy fizikailag ott kellene lennünk, így megkönnyítve a hosszadalmas visszaútak elkerülését, csak egy a sok kedvező fejlesztés közül. További kedves gesztusok, mint a lovas hívásának automatizálása, az alapanyagok egyszerű begyűjtése egy gombnyomással, vagy a bevezetők átugrása egy-egy ismételt csata előtt, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a játék ne éreztessen felesleges időpocsékolással. Ezek lehetnek apróságoknak tűnnek, de egy olyan kihívásokkal teli játékban, mint a Rise of the Ronin, különösen a későbbi szakaszokban, ezek a finomítások valóban képesek csökkenteni a frusztrációt. Tippelem a kalapom előtted, Team Ninja, ez mesteri húzás.

A Rise of the Ronin másik jelentős eleme a Bakumatsu-korszak, Japán egy forrongó időszakának beágyazása a történetbe, amikor az ország a nyugati világgal való nyitás dilemmájával küzdött, szembenézve a nyugati befolyást támogató és azt ellenező erők közötti konfliktusokkal. A Rise of the Ronin ezt a történelmi hátteret felhasználva szövi az alaptörténetet, ahol a játékos a shogunátus melletti és elleni frakciók között lavírozhat, ráadásul kisebb csoportokkal is találkozhat, amelyek saját, bonyolultabb motivációkat követnek. Ez a konfliktus egy sokkal árnyaltabb történelmi-politikai narratívát sző, mint amit korábban a Team Ninja alkotásaiban láthattunk, és közvetlenül összekapcsolódik a játék által kínált váratlanul széles körű döntési szabadsággal.

Azáltal, hogy döntéseid hatással vannak a történet alakulására, új szövetségeseket szerezhetsz, vagy éppen elkerülhetsz bizonyos szereplőket, ami újabb bizonyítéka annak, milyen mélyen a kötődési rendszer gyökerezik a Rise of the Roninban. Zseniálisan, miközben a kor politikai viharaiban manőverezel, gyakran váltogathatsz oldalt, és a játék különböző módon reagál, a karakterek megkérdőjelezhetik a döntéseidet korábbi cselekedeteid fényében. Ez valóban nagyszerű hozzáadás, ami együtt a nyílt világgal, a kapcsolati rendszerrel és minden más elemmel bemutatja, mennyire éretté vált a Team Ninja fejlesztőként.

A sokszínűség művészete: A Rise of the Ronin kritikus szemmel

A Rise of the Ronin egyedülálló zsonglőrködés a műfajok között, amely során a Team Ninja bátran merít más címekből, miközben saját, lenyűgöző nyílt világát építi fel. Ez a játék az év egyik legnagyobb meglepetése számomra, különösen azzal kapcsolatban, hogy milyen magabiztossággal viszi tovább a nyílt világú játékok tervezésének örökségét. Bár a grafika néhol talán nem tökéletes, a Rise of the Ronin ezen túllép, és a Team Ninja eddigi legkönnyebben megközelíthető, ugyanakkor legambiciózusabb projektjeként tündököl, amely széles körben – a hardcore akció-RPG rajongóktól kezdve a nyílt világ kalandjainak kedvelőkig – mindenkit magával ragad.

Köszönjük a kódot a Sony Magyarországnak.

-Herpai Gergely (BadSector)-

Kiadó: Koei Tecmo

Fejlesztő: Team Ninja

Stílus: Akció-RPG, Nyílt világ

Megjelenés: 2024. március 22.