A Naughty Dog egyik „arca” nem tett meg egy egyszerű utat, hogy megvalósuljon a már lassan tizenegy éve megjelent játék, amiből azóta egy PlayStation 4-es port, egy PlayStation 5-ös remake, illetve egy TV-sorozat is készült a folytatáson túl.
Druckmann nehezen jutott el a Naughty Doghoz (elsőre nem is jutott be gyakornokként), de 2004 májusában programozói gyakornokként elkezdhetett dolgozni a stúdiónál, hogy a Jak 3 lokalizációs és a játékmenet programozásáért felelős eszközökön dolgozzon, majd jött élete egyik legnehezebb feladata: a Jak X: Combat Racing menü képernyőinek programozása. Többszöri unszolás után viszont átváltott a tervezői posztra, és a Jak and Daxter: The Lost Frontier esetében töltötte be először ezt a pozíciót. Innen jutott be az Uncharted: Drake’s Fortune tervezői posztjára, mive Drake első kalandjának fejlesztése nehézkesen zajlott.
De jött egy nagy kihívás. Azt a feladatot kapta a Naughty Dogtól, hogy a Jak and Daxtert valami életszerűbbé fejlessze. Ekkor a stúdió vezetőjétől, Evan Wellstől megkérdezte, hogy biztosan ezzel az IP-vel kell-e foglalkozni. A válasz nem volt, és ekkor Druckmann fejében gyorsan megszületett a The Last of Us ötlete, így miután a stúdió nem korlátozta az elképzelését, gyorsan eljutott oda, hogy valami újat alkothasson.
Druckmann számára személyes érintettség volt, ugyanis ő izraeli származású, és 10-11 évesen, 1989-ben emigrált az Egyesült Államokba. Ezért is mutatta a The Last of Us egyszerre gyönyörűnek és veszélyesnek Amerikát, és ezért voltak benne hosszabb jelenetek, ahol a párbeszéd, illetve az érzelmi sebezhetőség volt a középpontban. Druckmann az LA Timesnak megígérte, hogy a Naughty Dog nem lesz örökké a The Last of Us-stúdió, mert több játékprojektjük is van. Köztük több egyjátékos cím is tervbe lett véve. Olyan élményeket teremtenek, amik sztori-, karakter- és személyiségközpontúak, és a történeteknek van filozofikus magja is, és minden ekörül forog.
Vajon a Sony is úgy gondolkodik mint ő?
Forrás: LA Times
