Az 1980-as évekből származó bírósági dokumentumok alapján megtudtuk, hogy a japán cég milyen nevet adhatott volna a hordógurító gorillának, mielőtt a ma is használt elnevezés mellett tette volna le a garast (vagy yent…?).
Az 1980-as évek elején a Universal be akart szállni a játékiparba, és a cég elnöke, Sid Sheinberg gyanús szemmel nézte a Nintendo Donkey Kongjának sikereit. Sheinberg ügyvéd volt, és végül a bíróságra cipelte a Nintendót, mert szerinte DK jogsértő volt a Universal King Kongja után, figyelmen kívül hagyva a nevet, ugyanis mindkét karakter egy gorilla, és mindkét esetben egy megmentendő hölgy is felbukkant. Sheinberg szerint a Nintendo tartozott a Universalnak, ám a japán cég nem hajolt meg, hanem a pályán maradt. 1982-től 1984-ig tartott az ügy, és végül a Nintendo nyerte az ügyet. A bíróság szerint Donkey Kong nem sértette meg a Universal jogait, így ő a Nintendo karaktere maradt.
Az amerikai nemzeti archívumban a dokumentáció meg lett őrizve, és néhány éve egy ludológus (videojáték-történész) meg is kereste ezeket, és posztolt is pár érdekességet. Az egyik ilyen dolog az volt, amit Miyamoto Shigeru állított. A karakter alkotója először a King Kong néven gondolkodott, de Japánban a kong szót általános kifejezésként alkalmazzák a gorillákra. Caruso egy oldalnyi alternatív nevet talált, és van köztük pár felettébb furcsa opció: Funny Kong; Kong the Kong; Jack Kong; Funky Kong (tehát innen van a Donkey Kong Country-s karakter elnevezése!); Bill Kong; Steel Kong; Giant Kong; Big Kong; Kong Down; Kong Dong (!); Mr. Kong; Custom Kong; Kong Chase; Kong Boy; Kong Man; Kong Fighter; Wild Kong; Rookie Kong; Kong Holiday; Donkey Kong.
Caruso posztolt még pár érdekességet, például Miyamoto skiccét egy medvéről, az 1933-as King Kong szerzői jogi papírját, illetve az ügyet levezető Sweet bíró összefoglalóját a két gorilla közötti különbségekről, ami így szól: „Donkey Kong vicces és szórakoztató. A játékos úgy próbálja felmanőverezni Mariót, az ácsot egy rózsaszín gerendákból álló építményen, hogy létrákon mászik fel és rámpákon fut felfelé, miközben nem fut bele a cementkádakba, hordókba, gerendákba és egyéb akadályokba. A játék célja, hogy Mario felmanővereződjön a csúcsra, ahol kiszabadíthat egy lányt egy nagy gorilla kezei közül. A bohókás, gyermeki és nem szexuális jellegű Donkey Kong humoros benyomást kelt azzal, hogy fel-le ugrálva és előre-hátra strázsálva cukkolja Mariót.
A Donkey Kong gorilla tehát egészen más mint King Kong, a gyönyörű nőt kereső kegyetlen gorilla, aki ámokfutásba kezd, üldözi az embereket, eltiporja vagy a földhöz vágja őket, és dinoszauruszokkal, óriáskígyókkal, repülőgépekkel és helikopterekkel harcol, és mindez tragikus és véres halálában csúcsosodik ki. A Donkey Kong butuska akadályai, a piték, cementkádak, születésnapi torták és esernyők, a primitív, copfos hajú, foglyul ejtett lány, a kellemes színek és a humoros hangok teljesen más koncepciót és hangulatot teremtenek mint a King Kong drámája. A Donkey Kong a legjobb esetben is a King Kong paródiája, de egy ilyen paródia nem jogsértés,” írta Sweet bíró.
Az ítélete szerint a Universalnak 1,8 milió dollárt kellett a Nintendo jogi költségeire fizetni. King Kong public domain, azaz szabadon felhasználható karakterként volt megemlítve. A nagy N-nek annyira jelentős volt ez az ügy, hogy az ügyvédjük neve később egy ikonikus karakterük által is fel lett használva. Ki képviselte a Nintendót? John Joseph Kirby…
Forrás: PCGamer
