TESZT – Egy 2021-ben megjelent játék lokalizációjáról van szó, és nem véletlenül lett a címben az Ys kiemelve, ugyanis ezt az IP-t is a Nihon Falcom hozta létre, eredetileg a Dragon Slayer spin-offjaként, és húsz éve a Trails alsorozat is fut. 35 év alatt 17 The Legend of Heroes/Trails játék azért nem kevés, és van is egy cross-over a Ys-szel is.

2021-es, de a múlt héten jelent meg a nyugaton (PlayStation 5, PC, Nintendo Switch, PlayStation 4), szóval a NIS America nem siette el.

Nem megfelelő kiindulási pont

Egy ekkora franchise és alsorozat esetében az is számít, hogy ajánlott-e egy újoncnak az adott rész kezdetnek, és itt azt lehet mondani, hogy nem nagyon, mert nem sok dolog fog érthető lenni. Van Arkride egy ártatlan munkát kap (keressen meg egy Genesist, amit Agnes néha ükapája birtokolt), de végül felfedezi az Alamatát, a maffiát, ami Calvardban alaposan megvetette a lábát. Aki nem ismeri a régebbi Trails címeket, a cameók nem lesznek hatásosak még akkor sem, ha eddig nem látott módon 3D-ben bukkannak fel. Calvard viszont egy új hely Crossbell keleti partján, gyakran konfliktusban Ereboniával. Nem baj, ha ezek többségében nem mondanak semmit, de nagyobb kontextusban igen (épp ezért nem javasolt itt kezdeni). A TTD hatalmas, változatos helyszínekkel rendelkezik, és a ~7 fejezet során ezeket a régiókat mind fel lehet fedezni sok mellékküldetéssel (4SPG-nek hívják), így meg lehet ismerni a városlakókat. Mindegyik NPC-nek még neve is van, ami nagy törődésre utal.

A harcnak két módja is van, van a terepi, ami akcióközpontú, és van a finomhangolt körökre osztott verzió. Az előző akkor lehet kellően hasznos, ha túl erősek vagyunk, mert egy találattól így kidőlnek az ellenfeleink, cserébe kevesebb Sepithet (pénzt) és tapasztalati pontot kapunk, így javasolt a védekezésüket áttörve a körökre osztott módra váltani, mert pár kör erejéig ellenfelein elkábultak lesznek. Talán jobb lehetett volna, ha ez a trükközés kimarad, mert nagyobb kihívás lehetne csak az egyiken ragadni. A TTD-ben a körökre osztott harcokban újdonság az Shard Circular Linked Metafield (SCLM) és a Shard-Boost (S-Boost). Az előbbiben a karakterek segíthetnek egymásnak, ha közel vannak egymáshoz, de a régebbi Trails Link-rendszeréhez képest ez gyengébb. Az S-Boosthoz a csíkot kell feltölteni, hogy jobb statokkal és buffokkal rendelkezzen néhány kör erejéig a karakter. Utóbbi azon múlik, hogy a Xipha készülékben milyen Holo Core van (régebben ez Arcus vagy Orbment volt, benne pedig Master Quartz). A Quartz hatásokat ad a támadásokhoz és statokat módosít, az Elemental Charge-ok Shard Skilleket nyitnak meg sortól függő értékeken alapulva, a Holo Core EP-ket ad, boostolja az Arts erejét, és az S-Boost használatához kapcsolódó bónuszokat határozza meg. Az Arts Driver pedig egy chip, ami bizonyos Artokat ad, és ezekbe Plugineket lehet tenni más Artokért. De ez közös: például ha van egy gyógyító plugin, ahhoz mindenki hozzá tud férni.

A testreszabás útvesztőjében

Ez eléggé tömör lehetett, és nem vicc, az is: ezekkel aztán nagyon, nagyon saját ízlésünkre hangolhatjuk a harci stílust, de ez már-már átesik a mikromenedzselésbe (ami mindig is elítélendő), és talán azért is ment ebbe az irányba a Nihon Falcom, hogy ne nagyon lehessen túlzottan OP csapatot létrehozni. A karakterek egészen jók, és eléggé kidolgozottnak mondhatóak. Van esetében a korosztály is ötletes, mert huszonévesként nem zöldfülű, bár egyszerre tűnik no-nonszensznek és törődőnek. Lesz, aki Van életkorát cukkolja, más pedig fiatalként lesz humoros, és nem nagyon lenne fair akármennyit is spoilerezni ezzel kapcsolatban. Jó érzés velük interakcióba lépni, kivéve a női főszereplővel, ugyanis Agnes kb. egy két napos vekni kenyér ekvivalense lett a TTD-ben: fogyasztható, de száraz.

Viszont felmerülhet az a kérdés, hogy a Trails régebbi részeiben remekelő rosszfiúk ezúttal is hozzák-e a formájukat? Nem nagyon, és ez a baj, mert a maffia logikátlannak és hibásnak hatott, bár a vezetőjük, Dantes esetében volt pár ügyes pillanat. Az eredmény viszont az, hogy a játék után több kérdés lett megválaszolatlan mint előtte, és ez lehet a probléma. Vannak obligát utalások a folytatásra (mert lesz), de az a baj, hogy nem nagyon lehet ezzel a résszel bevonzani a közönséget. Főleg a grafika kapcsán nem, mert eredetileg PlayStation 4-re jött ki, és ez látszik a vizualitáson platformtól függetlenül is. A soundtrack sosem volt problematikus a fejlesztő játékaiban (a Ys már az első részeivel is hatalmas, emlékezetes dallamokat biztosított), és a TTD esetében sincs mire panaszkodni a zenék során.

Kezdőknek nem ajánlott

A The Legend of Heroes: Trails Through Daybreak már tartalomra sem kicsi falat. Ebbe a játékba lazán bele lehet ölni ötven órát. De csak azoknak javasolt, akik a Trails korábbi részeit ismerik, mert idegen világba így beugrani nem valami jó érzés. Jó a játék (, itt idő van, RIP korponai), de talán túlzottan is elvont. Rétegjátéknak megteszi, mainstreamnek nem.

-V-

Kiadó: NIS America/Clouded Leopard Entertainment (Európa)

Fejlesztő: Nihon Falcom

Stílus: akció-RPG

Megjelenés: 2021. szeptember 30. (Japán)/2024. július 5.