Van egy kissé érthetetlen ellentmondás Micimackóval kapcsolatban, ugyanis több értelemben véve is betiltott karakternek nevezhető az ázsiai országban, ám valahol ott mégis ott van érintetlenül.
1925 szentestéjén publikálta a London Evening News az első Micimackó-történetet A. A. Milne tollából. Az író a fia, Christopher Robin számára vásárolt plüssállat jóvoltából kapott ihletet. Évekkel később, 1966-ban Walt Disney létrehozott egy rajzfilmet a Micimackó és a mézfából (ez volt az utolsó műve, mielőtt elhunyt), és a mézet majszoló maci mosolyra fakasztó formája itt vált ikonikussá. Csakhogy nem mindenki néz rá pozitívan, hiába jelent meg a franchise-ból azóta hat sorozat és 14 film (a Róbert Gidán túl; ez Christoper Robin magyar neve).
Kínában már hét éve, 2017 júliusa óta van tiltólistán Micimackó. Ehhez viszont még vissza kell menni pár évet az időben. Xi Jinping 2012. november 15-én lett a Kínai Kommunista Párt főtitkára (és, felrúgva a kétciklusos szabályt, már a harmadikat tölti ebben a pozícióban), és kissé hasonlít Milne medvéjére. Anno ebből még mém is volt, miután meglátogatta az Egyesült Államok akkori elnökét, Barack Obamát. A hatóságok persze ezt nem vették jó néven, majd lendületből betiltották a rá való utalást.
Ennek ellenére a kínai diktatúra ellen sokan Micimackót vetik be (pl. Madridban a Xiongzai nevű kínai étterem logója is ő), mire a cenzorok betiltották a Róbert Gidát, a mémeket törölték, és még a HBO kínai appja is kapott tiltást, miután John Oliver műsorában ezzel kapcsolatban humorkodott. Még a South Park is a tiltólistán végezte a 23. szezon után, ugyanis akkor Randy Marsh Miki egér tanácsára megölte Micimackót, hogy saját boltját beindíthassa, és Kínában marijuanát terjesszen. A Kingdom Hearts III-ban is felbukkant: itt interakcióba léphettünk a méztől mámorban merengő mackóval, de az arcát nem láthattuk.
De itt a furcsaság. A sanghaji Disneyland egyik attrakciója pont Micimackó! A fiatal látogatók fotózkodhatnak a karakterrel, így pedig a cenzúra mintha csak a felnőtteket érintené…
