Black Myth: Wukong – Kínai majomparádé

TESZT – Az utóbbi időben egyre több mobilos fejlesztő próbál betörni a AAA piacra. Idén például a koreai Shift Up elkápráztatott minket a Stellar Blade-del, amely stúdió a provokatív Goddess of Victory: Nikke révén vált ismertté. Most pedig itt van a Game Science, egy kínai fejlesztő, amely leginkább a közel egy évtizeddel ezelőtti Art of War: Red Tides című játékával szerzett hírnevet, és most egy egyjátékos, történetközpontú alkotással jelentkezik.

 

És micsoda belépő ez a piacra! A Black Myth: Wukong minden esélyt megad arra, hogy az év egyik legkiemelkedőbb játéka legyen. A Dark Souls és a Sekiro elemeit vegyíti, hogy egy gazdag és egyedi világot teremtsen, amely tele van kalanddal és rejtéllyel. A Game Science az Unreal Engine 5-öt felhasználva egy látványos élményt teremtett, de vajon elég mély-e a játékmenet ahhoz, hogy hosszú távon is lekösse a játékost?

 

Kína nem a PlayStation fő piaca, de a Black Myth: Wukong olyan mértékben lendítette fel a PS5-eladásokat, amire talán még a Sony sem számított...

 

Életre kelt kínai legendák

 

A Black Myth: Wukong egy mitikus Kínában játszódik, amely lazán a Nyugati utazás című klasszikusra épül. A történet nem közvetlenül Wukongról vagy a legenda tetteiről szól, hanem inkább az ő utódjának szerepébe bújsz. Egy fiatal, néma majmot alakítasz, évekkel az isten bukása után. Gyakorlatilag Wukong nyomdokaiban jársz, egy hosszú és veszélyes úton, hogy visszaszerezd számos ereklyéjét, és visszaállítsd a birodalmak régi dicsőségét – nos, többé-kevésbé. A világ azonban romokban hever: a vezetők megőrültek, és hatalmi harcok dúlnak. Ezeknek a területeknek a megsegítése nem az elsődleges célod, de Wukong útját követve végül mégis kénytelen leszel rendet tenni.

A történet az egyik legérdekesebb része a játéknak, hiszen olyan szereplőkkel találkozol, akik ismerősek lehetnek a mitológiából, ám a történetmesélés módja nem mindig sikerül jól. Míg a látványvilág és a prezentáció később valóban lenyűgöző, a legtöbb fejezet általában zavarosan indul. Kis majom barátunk új földeken jelenik meg olyan módon, amely a játékos számára ismeretlen. Legyen szó egy ládába rejtőzésről, száz nyílvesszővel a testében ébredésről, vagy egy ősi harcos szobrán keresztül történő teleportálásról, a történetmesélés sosem követ lineáris utat, mintha bizonyos részek hiányoznának.

Ezzel együtt a fejezetek eseményei, bár még mindig homályosak, filmszerűek, és feszült izgalomban tartanak. Ezek a jelenetek már-már God of War-szintű epikussággal bírnak, néhány filmes pillanattal, amelyek ámulatba ejtenek. Látni, ahogy a kínai legendák életre kelnek, igazi csemege a szemnek, így ha valaki szereti az ősi kínai esztétikát – a templomoktól a mitológiai lényekig –, akkor ez egy ritka élmény, amit nehéz megismételni.

 

 

Gombnyomkodás majommódra

 

A harc kétségkívül a Black Myth: Wukong leggyengébb eleme, de ez sem von le sokat az összképből, tekintve, hogy az egész játékélmény olyan gondosan van megalkotva. Mivel egy fiatal Sun Wukongot irányítasz, az egyetlen fegyvered egy bot. Ezt különféle típusú botokká lehet fejleszteni, például olyanokká, amelyek a kritikus találatokra specializálódnak, vagy olyanokká, amelyek a védelemre összpontosítanak, de végső soron még mindig csak egy fegyverről van szó, amely nem kínál túl nagy változatosságot a harcban.

A játék tartalmaz ugyan Souls-szerű elemeket, de inkább a hagyományos akciójátékokhoz áll közelebb. Nem kell attribútumokat menedzselni; helyette képességpontokat gyűjthetsz, amelyeket a főhős különféle képességeinek fejlesztésére fordíthatsz. Ezek közé tartoznak a misztikus művészetek, harcművészetek és átváltozások, hogy csak néhányat említsünk. A harc akkor válik igazán érdekessé, amikor a könnyű támadásokat ismételgeted, hogy feltöltsd a Fókusz mérődet, majd egy pusztító erős támadással lecsapj, mindeközben pedig különféle egyedi képességeket is bevethetsz, amelyek még izgalmasabbá teszik az összecsapásokat.

A harc kulcsa a megfelelő felszerelés kiválasztása az adott ütközethez. Az esetek többségében egy bizonyos képességet részesítesz előnyben a nyílt világban, de vannak olyan főnökök, akiknél érdemes alaposan felmérni az erősségeiket és gyengeségeiket. Például az egyik legerősebb képességed az, hogy néhány másodpercre lebénítod az ellenségeket, lehetővé téve, hogy zavartalanul sorozd meg őket ütésekkel. A kampány előrehaladtával azonban olyan főnökökkel is találkozol, akik ellen ez a technika hatástalan, sőt, akár a saját előnyükre is fordíthatják. Van még egy képességed, amellyel ideiglenesen klónokat hozhatsz létre magadról, de vigyázz, mert van olyan főnök, aki ellened fordítja őket. Ezek az apró, taktikai elemek teszik minden harcot egyedivé.

 

 

A Soulslike-okat majmolja?

 

Bár a Soulslike címekhez hasonlítjuk, a Black Myth: Wukong jóval könnyebb, mint amire számíthatnál. Csak néhány boss jelentett komolyabb kihívást, ahol öt vagy több próbálkozásra volt szükség, míg a legtöbb harc egy-két nekifutásra simán teljesíthető. Az ellenségek egyre keményebbek lesznek, ahogy haladsz előre a kampányban, és ott vannak a megszokott csapdák, amelyek a szakadék mélyére küldenek, de általában a játék ritkán dob be több mint egy-két ellenfelet egyszerre. A nehézségi szintet jól eltalálták, a támadási minták kiismerése szórakoztató, és sosem érzed úgy, hogy igazságtalanul büntetnének. Bár néhány ütésből meghalhatsz, a legtöbbször könnyű újra talpra állni.

A Black Myth: Wukong nem egy nyitott világú játék, mint a Dark Souls vagy az Elden Ring, hanem fejezetekre van bontva. Minden fejezetnek megvan a saját témája és ellenféltípusa, legyen szó bogáremberekkel teli, kísérteties falvakról vagy a sivatag forróságában vívott csatákról patkányharcosokkal. Ez frissen tartja a harcokat és a környezetet, mert ahogy kezdenéd megunni az egyik területet és lakóit, a játék rögtön egy teljesen új és eredeti világba repít. A helyszínek hatalmasak. Bár a fő történetszálon végigmehetsz, rengeteg mellékút is vár rád, amelyek során mellékküldetéseket oldhatsz meg, képességeket szerezhetsz, és újabb bossokat győzhetsz le.

Ami igazán különlegessé teszi a Black Myth: Wukongot, az az, hogy nem fogja a kezed. Nincs pontosan vezetett küldetésnapló, ami megmutatná, merre menj vagy mit szedtél fel. Minden megtalált tárgyat és minden NPC-t magadnak kell felfedezned, és kiderítened, mi a szerepük a történetben. Az NPC-k általában tippeket adnak, hogy hová kellene menned, de mivel ezek a helyszínek óriásiak, könnyen elfelejtheted, merre is tartasz. Így előfordulhat, hogy az egész térképen át kell vándorolnod, mielőtt továbbléphetnél a küldetés következő szakaszába. Rengeteg titokra bukkanhatsz a világban, és mivel nincs kézenfekvő útmutató, a rejtély és a felfedezés még izgalmasabbá válik.

 

 

Igazi látványorgia, ezzel nem majomkodtak

 

A Black Myth: Wukong látványvilága egyszerűen lélegzetelállító. A Game Science az Unreal Engine 5-öt használta, és ez meg is látszik, hiszen semmi sem hasonlítható ahhoz, amit alkottak. Legyen szó a volumetrikus felhőkről, amelyek minden botütésre reagálnak, vagy a hangulatos világítási effektusokról, a kínai stúdió az egyik legszebb játékot hozta létre. Ugyanakkor még mindig találni hibákat, amelyek az Unreal Engine és a nem lineáris játékok sajátosságaiból adódnak. Például néhány szikla geometriai formája és textúrája alacsony minőségű lehet. Ha épp gyönyörködsz a lenyűgöző környezetben, majd megfordítod a kamerát, és egy alacsony felbontású szikla kiugrik a látómezőből, az könnyen kizökkenthet az élményből. Ez a probléma kevésbé feltűnő, mint például a Final Fantasy VII: Rebirth-ben, de azért itt is előfordul.

A fejezetek közötti videók pedig a legkreatívabbak közé tartoznak, amit valaha is láthattunk videojátékban. Rövid történetekként szolgálnak, amelyek egy antológiában bontakoznak ki, nem feltétlenül kapcsolódva egymáshoz, és minden alkalommal más stílusban vannak animálva. Ezek az ősi kínai művészet formájában jelennek meg, gyönyörűen animálva, vagy stop-motion technikával, hasonlóan az 1964-es Rudolf, a rénszarvas változatához. Alig vártuk minden fejezet végét, csak hogy láthassuk ezeket a kisfilmeket. Kapcsolatuk a történettel közvetlenül összefügghet egy-egy antagonista karakterrel, akivel szembenéztél, vagy mellékküldetésekhez, amelyek egy sötétebb, vagy gondolatébresztőbb élményt mesélnek el.

 

 

Majomkodás mesterfokon

 

A Black Myth: Wukong minden elvárást felülmúlt. Már az első bemutatónál érezhető volt a benne rejlő potenciál, de amit a Game Science végül letett az asztalra, az valóban lenyűgöző. Ez a játék egy vizuális mestermű, amely eddig soha nem látott módon kelti életre az ősi Kínát és a kínai mitológiát. Bár a történet néhol homályos, a kreatív prezentáció annyira magával ragadó, hogy elfeledteti a kisebb hibákat. A világ és a küldetések tervezése lenyűgöző, minden helyszín tele van felfedeznivalóval, és a kampány során folyamatosan új élmények várnak. Bár a harcrendszer időnként ismétlődővé válhat, a bossok elleni küzdelmek izgalmasak, és komoly odafigyelést igényelnek. A Black Myth: Wukong egy különleges, magával ragadó és fantáziadús játék, amelyet minden kínai mitológia és látványos játékok iránt érdeklődő játékosnak kötelező kipróbálnia.

-Herpai Gergely „BadSector”-

Pro:

+ Lenyűgöző látványvilág
+ Különleges és változatos környezetek
+ Eredeti történetmesélés

Kontra:

– Ismétlődő harcrendszer
– Néhol zavaros történetvezetés
– Szórványos grafikai hibák


Kiadó: Game Science

Fejlesztő: Game Science

Stílus: Akció-RPG

Megjelenés: 2024. augusztus 20.

Black Myth: Wukong

Játékmenet - 7.6
Grafika - 9.5
Történet - 8.1
Zene/hangok - 8.2
Hangulat - 8.6

8.4

KIVÁLÓ

A Black Myth: Wukong egy lenyűgöző vizuális élmény, amely mesterien kelti életre az ősi Kínát és a kínai mitológiát. Bár a harcrendszer ismétlődő lehet, a kreatív történetmesélés és a látványos megvalósítás bőven kárpótol ezért. Az epikus kalandok és a vizuális mesterművek rajongóinak ez a játék kihagyhatatlan.

User Rating: 5 ( 1 votes)

Spread the love
Avatar photo
BadSector is a seasoned journalist for more than twenty years. He communicates in English, Hungarian and French. He worked for several gaming magazines – including the Hungarian GameStar, where he worked 8 years as editor. (For our office address, email and phone number check out our impressum)