Warhammer 40,000: Rogue Trader: Void Shadows – A világűr árnyai éhesek és sok karjuk van

TESZT – A bámulatos méretű és összetettségű Rogue Trader első kiegészítője egy eddig ismeretlen világot mutat be: saját űrhajónk belső bugyrainak brutális világát.

 

Az általam már ismertetett Warhammer 40,000 RPG első DLC-je egy ismerős, mégis ismeretlen világot ígér. Az angolul grimdark (azaz kegyetlen és sötét) stílus megalapítója, a Warhammer 40,000 gótikus és monumentális univerzuma visszavárja a megkínzott lelkeket. A magyarul Üres árnyak vagy A Semmi árnyai címmel megjelent kiegészítő ezúttal nem visz messzire, hanem űrhajónk eddig ismeretlen mélységeinek felfedezésére invitál.

A világot nem ismerők számára ez önmagában furcsa lehetne, azonban a gigantomán univerzumban az űrhajók a legtöbb sci-fi világban bemutatottaknál is grandiózusabbak. Gótikus tornyokkal díszített, több tucat vagy több száz kilométer hosszú óriási leviatánok járják a mélyűrt, a nehezen lefordítható nevű voidship-ek fedélzetén űrjárók generációi élik embertelennél embertelenebb körülmények között nyomorúságos életüket. Bár a szenvedésbe és a fájdalomba már az alapjáték is jócskán bevezetett minket, a kiegészítő olyan skáláját vonultatja fel a szenvedésnek, a nyomornak, a megaláztatásnak és az értelmetlen borzalmaknak, amely még így, térben és időben távolról szemlélve is, sőt, az univerzum kedvelőjeként is megborzongató.

 

 

Ugrás a sötétbe

 

A kissé meglepő módon, néhány hipertéri ugrás után magától elinduló DLC első meglepetése egy harcos, kardtáncos nő, Khibella megjelenése. A gazdagon tetovált hölgy az Impérium-szerte elismert, sőt az Eklézsia által támogatott halálkultuszok egyikének képviselője. Bevallom, régóta nem foglalkoztam mélyebben a világgal, és úgy tűnik, komoly változások történtek benne, ugyanis nem emlékszem arra, hogy a korábbi anyagokban ez a fajta csoport szerepelt volna. Létük azonban nem meglepő, hiszen egy olyan világban, ahol emberek milliói egy űrhajó sötét gyomrában élik életüket, ritkán elérhető, ismeretlen eredetű és tartalmú étel által épphogy életben tartva, teljes létbizonytalanságban, elkerülhetetlenül szárba szökkennek a legkülönbözőbb és legdurvább kultuszok. Még az überbrutális rendfenntartási módszerek mellett is.

A küldetés első részei a harcos kultuszának és rejtélyes csoportjának felfedezésével telnek. Eközben karakterünk bejárja hajója szó szerint legmélyebb bugyrait – olyan helyeket, ahol hozzá hasonló magas rangú vezetők generációk, sőt évszázadok óta nem jártak, és amelyek létezése már jó ideje legendákat táplál. Megjelenése érthető módon komoly hatást vált ki a kiszolgáltatottság különböző fokain tengődők között. Az alapjáték döntései, amelyek lehetővé teszik, hogy emberségesek legyünk, vagyis napjaink erkölcsi alapvetéseit kövessük, sok esetben meglepetést, sőt elutasítást váltanak ki nemcsak kíséretünk tagjaiból, hanem azokból is, akiknek kedvezni próbálunk. Mivel esetemben a zord külső érző lelket takart, sem a dogmatikus, mondjuk ki, brutális diktatórikus, sem az egyértelműen a Káosz isteneihez vezető eretnek lépéseket nem tudtam választani. Bár ezáltal megmentettem a lelkemet a romlás isteneinek karmai közül, viselkedésem többször is felkeltette kíséretemben lévő inkvizítor kíváncsiságát, amit több alkalommal részletesen el kellett magyaráznom neki.

Miután tesztek sorozata után (köztük egy szó szerinti ugrással a sötétbe) sikerül a hajó halálkultuszának kiválasztottjává válnunk, egy megdöbbentő eseményt követően egy mutáns kerül az utunkba. A kívülről emberi, belülről azonban teljesen más jellegzetességeket hordozó holttest vizsgálata után, az emberi mutációt ellenségként kezelő Birodalomban természetes módon azonnal megindul a nyomozás a változás kiváltója után.

 

 

A sokkarú isten kultusza

 

A játék igazán akkor kapcsol magasabb fokozatba, amikor a korábban csak felületesen érintett, csillagközi kommunikációra használt asztropaták vezetőjéhez, az úgynevezett Asztropatikus Kórus mesteréhez vezet az utunk. Egy ritka, már korábban egyszer elvégzett pszí-rituálé segítségével karakterünk megpróbálja feltárni a hajójára leselkedő veszélyt. Persze, mint sok minden más, ez sem úgy sikerül, ahogy a tervezője megálmodta. A jelentős mentális erőket megmozgató szertartás nemcsak a korábban megismert Káosz-lényeket idézi meg az általam Destiny Hunter-nek elnevezett hajó fedélzetére, hanem rávilágít a fenyegetés természetére is, amely a rítust végrehajtó asztropata mester szerint egyértelműen nem emberi, sőt nem is olyasmi, amit valaha látott. Ezzel a sötét tudással indulunk ismét, hogy feltárjuk a problémát, amely túlzás nélkül az összes hajón utazó életét fenyegeti. Meglepően hamar találkozunk a probléma okozójával, amely nem más, mint egy génorzó-kultusz. Az egyértelműen az Alien világának xenomorfjai által ihletett génorzók háttértörténetét az elmúlt évtizedekben jelentősen kibővítették. Most legyen elég annyi, hogy harapás útján fertőznek, és a megfertőzött emberek mutálódni kezdenek. Mivel a génorzók hat végtaggal, két lábbal és négy karral rendelkeznek, az így megfertőzöttek számára angyali megjelenést öltenek, és gyakran a sokkarú isten szolgálóiként tetszelegnek.

Bár az előzetes anyagok igyekeztek titkolni a DLC főellenségét, a sokkarú isten említésekor már a csata előtt egyértelművé vált, mi jelenti az űrkereskedő hajójára leselkedő veszélyt. A génorzók belülről bomlasztják fel a megfertőzött társadalmakat. Mozgalmaik, kultuszaik eleinte nem sokban különböznek a nehezen besorolható és a Warhammer 40,000 világában mindenhol megtalálható vallási csoportoktól. Céljuk azonban az, hogy fokozatosan és észrevétlenül átvegyék az irányítást a teljes lakosság felett. A megfertőzött emberek egymással házasodnak, és így az egymást követő generációk egyre durvább mutációs jegyeket hordoznak. Nemcsak a fejük torzul el, hanem sokuknak például már három karja is van, míg végül megszületik a tiszta vérű génorzó, aki megtévesztésig hasonlít arra, aki az eredeti fertőzést indította el.

A már ismert módon irányítható játék érdekes módon szinte azonnal a mélyvízbe dob minket. Legalábbis velem így történt, valószínűleg azért, mert 30 fölötti szintű karakterekkel vágtam neki a rejtély megoldásának. Így már az első csatában tiszta vérű génorzókkal, két emberméretű elfajzottal, sőt a kultusz mágusával is szembe kellett néznem a csapatommal. De nem akarom lelőni a poént, mert tiszta szívből ajánlom mindenkinek, aki szereti a disztópiákat.

-UrsaMaior-

Pro:

+ Új karakterosztály
+ Lélekbe, és húsbamaróan fájdalmas döntések
+ Izometrikus grafika talán még sosem volt ennyire jól megjelenítve

Kontra:

– Rövid
– Aki hozzám hasonlóan érzékeny nehezen fog tőle aludni
– Egy idő után kissé ismétlődő hentelés, és az írásos küldetések váltakozása


Kiadó: Owlcat Games

Fejlesztő: Owlcat Games

Stílus: RPG

Megjelenés: 2024. szeptember 24.

Warhammer 40,000: Rogue Trader: Void Shadows

Játékmenet - 7.4
Grafika - 7.3
Történet - 6.2
Zene/hangok - 7.2
Hangulat - 8.5

7.3

A WH40k Rogue Trader: Void Shadows kiegészítő olyan mélységekbe viszi le a játékost, amelyek még egy hozzám hasonló, sokat látott és tapasztalt Warhammer 40,000 veteránt is meglepnek, megérintenek és elgondolkodtatnak. A génorzók és tiranida mestereik a Káosz féktelen étvágyú istenei mellett a legnagyobb veszélyt jelentik az emberi birodalomra a 41. évezredben. Remélem, még lesz alkalmunk találkozni velük.

User Rating: Be the first one !

Spread the love
Avatar photo
theGeek is here since 2019.

Kiemelt partnerünk: www.konzolkirály.hu