Kojima Hideo tehát nem rövid- vagy középtávon gondolkodik a munkásságával, hanem évszázadokkal előrébb tervez…
Idővel sok játék megítélése változik, és ez a játékok karaktereire is vonatkozik. Amikor a Metal Gear Solid 2: Sons of Liberty megjelent 2001 novemberében PS2-re, akár azt is hihettük, hogy Raiden egy kissé hülye alak. Eltelt egy évtized, és már egy posztmodern remekműként emlegette a közönség az első PS2-es Metal Gear Solidot. Ezt a ciklust viszont a játék alkotója kicsit kibővítené, ugyanis ő a földönkívüliekben és a jövőben gondolkodik.
Erről az Anan News által megrendezett rajongói kérdezz-felelek során beszélt. Kojima egyik kérdése ez volt: milyen gondolkodásmóddal kell, hogy egy sikeres játékfejlesztő rendelkezzen? Erre a japán géniusz így válaszolt: „Csinálj valamit, amivel elégedett vagy… vagy inkább nem tudsz olyat alkotni, amivel nem vagy elégedett. Először is, a művészet értékelésének módja változik az idők folyamán.
Ahogyan a festményeket 100 vagy 200 évvel a művész halála után értékelik, úgy a játékok és a filmek is olyan tárgyak maradnak, amelyeket generációkon keresztül örökítenek tovább, miután alkotóik elhunytak. Ha olyasmit készítek, amivel elégedett vagyok, évszázadokkal később talán jönnek idegenek, és azt mondják, hogy „ez fantasztikus” – ezt jelenti az, hogy hátrahagyunk valamit,” mondta Kojima.
Ez bizony eléggé excentrikus megközelítés, de van abban valami, amit mond: nem fogunk nagyot alkotni, ha nem hiszünk benne. Lassan a Metal Gear Solid V: The Phantom Pain is tíz éves lesz (hiába jelent meg félkész állapotban), úgyhogy erre is visszatérhetnénk. Kojima egyik legelgondolkodtatóbb történetéről van szó, bár azért Quiet ruházatába bele lehetne kötni, de ez jelen témánkban felettébb irrelevánsnak nevezhető (szubjektív, hogy kinek tetszik és kinek nem).
Kojimának azért még bele kell a játékkiadókba gondolnia, nem beszélve a DMCA-ról, ami nem valami pozitívan áll hozzá a játékmegőrzéshez, amit az ipar jelenlegi állapota nem segít elő.
