TECH HÍREK – A mostanában szárnyaló cég azért kéri ennek az eljárásnak a leállítását, mert szerintük nem nyújtottak be elegedő és/vagy megfelelő bizonyítékon.
Az amerikai legfelsőbb bíróság most tárgyalta az Nvidia fellebbezését egy alsóbb szintű bíróság döntése ellen, amely szerint egy 2018-as csoportos keresetet tovább kell vinni. Erről a Reuters írt. Ez a per azt állítja, hogy az Nvidia félrevezette a befektetőit azzal, hogy lekicsinyelte, hogy eladásainak és bevételeinek mekkora része függ a kriptopiactól, és ezzel megsértette az 1934-es értékpapírtőzsdei törvényt. Láttuk már, hogy az Nvidia fizetett azért, mert nem hozta nyilvánosságra az ilyen kriptófüggőséget, ugyanis 2022-ben a cég 5,5 millió dollárra állapodott meg az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettel, amiért nem hozta megfelelően nyilvánosságra, hogy a kriptobányászat milyen mértékben felelős a GPU-értékesítéséért és bevételeiért.
Ez akkoriban elég nagy mértékű volt ahhoz, hogy a skalpolók alaposan felvásárolják a GeForce RTX 3000-es videókártyákat, mire az Nvidia a kártyákból Lite Hash Rate (LHR) változatot is kiadott. A 2018-as, most újra felbukkant per azonban ettől független. Valójában maga is elég viharos múltra tekint vissza, mivel korábban, 2021-ben elutasították, de aztán egy körzeti fellebbviteli bíróság újraélesztette. Most az Nvidia ismét megpróbálja leütni, azt állítva, hogy nem felel meg a követelményeknek.
A Legfelsőbb Bíróságon jelenleg arról folyik a vita, hogy ez a 2018-as per elég erős-e ahhoz, hogy a Private Securities Litigation Reform Act 1995-ös törvényében felvázolt szabályok alapján, amely törvény megpróbálja megakadályozni a komolytalan pereskedést. A Reuters szerint az Nvidia érvelésére válaszolva Ketanji Brown Jackson liberális bíró kijelentette: „Azt hiszem, az az aggodalmam, hogy úgy tűnik, önök azt követelik meg a felperesektől, hogy ténylegesen rendelkezzenek bizonyítékokkal ahhoz, hogy előadhassák az ügyüket”, holott az ilyen bizonyítékokat gyakran csak egy későbbi szakaszban szokták megadni.
Az Nvidia arra hivatkozhat, hogy a peres feleknek több bizonyítékra van szükségük ahhoz, hogy a pert a bíróságok egyáltalán elbírálják. A felperesek azonban ezzel szemben azt mondhatják, hogy a perben foglalt állítások bizonyítása azután történik, hogy a pert megfontolásra elfogadták. Hogy hol kell meghúzni a határt e két álláspont között (hol kell lennie a per megfontolásának küszöbértékének), és ezt vizsgálja a Legfelsőbb Bíróság.
A Reuters szerint ez a per egyike annak a két ügynek, amelyet a Legfelsőbb Bíróság ebben a hónapban tárgyal, és amely olyan döntésekhez vezethet, amelyek megnehezítik a magánpereseknek, hogy a vállalatokat állítólagos értékpapírcsalások miatt felelősségre vonják. A másik is egy nagy techcégé, ugyanis a Metáról van szó. Ha az Nvidia megnyeri a fellebbezést, az precedenst teremthet azzal kapcsolatban, hogy milyen bizonyítási küszöbnek kell adottnak lennie ahhoz, hogy egy nagyvállalatok elleni csoportos kereset egyáltalán meg legyen fontolva.
Úgyhogy lehet, hogy nem verte át az Nvidia a crypto kapcsán a befektetőket.
