Japánban a rajzfilmfigurák gyakran öt ujjal jelennek meg, míg máshol a négy ujj használata általános. Ennek oka egy több mint 400 éves társadalmi problémára vezethető vissza, amely a burakumin kaszttal kapcsolatos. Bár a négy ujj világszerte elterjedt az animációban, Japánban mindent megtesznek, hogy elkerüljék ezt a gyakorlatot.

Számtalan példát találhatunk a négy ujj és Japán kapcsolatára, a The Simpsons videojátékainak borítóitól kezdve a Crash Bandicoot-on át egészen olyan szélsőséges esetekig, mint a Ratchet & Clank újrajátszása egy ötödik ujj hozzáadásával, vagy a Psychonauts főhősének keze, amelyen a kisujj össze van olvasztva a gyűrűsujjal, hogy elkerüljék a problémát.

Bár olyan produkciók, mint a The Simpsons sorozat, Japánban is négy ujjal érkeztek, valamint mások, mint Mickey egér, újabb esetekben az animátorokat arra kérik, hogy dolgozzák át a karaktereket. Nyugaton a négy ujj használatának oka egyszerű. Japánban azonban ennek elkerülésének oka jóval összetettebb.

Miért négy ujja van a rajzfilmfiguráknak?

Ha valaha próbáltál kezet rajzolni, valószínűleg tudod, miért kezdték az animátorok csak négy ujjal rajzolni a figurákat. Egyesek szerint ez segít elkerülni az úgynevezett „uncanny valley” hatást, ahol a túlzott hasonlóság a valósággal zavaró lehet a nézők számára. Az igazság azonban egyszerűbb: lustaságból fakadt, és azóta az animátorok többsége átvette ezt a hagyományt.

Az ötujjas kéz rajzolása nehéz, az animálása pedig még inkább. Így az ötödik ujj kihagyása jelentős megkönnyebbülést jelentett, amikor egy kezet többször is meg kellett rajzolni az animációhoz. Mickey egér kesztyűjének használata tovább egyszerűsítette a folyamatot.

Japán animékben azonban ez nem így van. Ott a karakterek gyakrabban jelennek meg öt ujjal. Ha a munkaterhelést csökkenteni kell, legfeljebb három ujjal ábrázolják őket, de soha nem néggyel. Ennek oka egy több mint 400 éves társadalmi tabu.

Japán problémája a négy ujjal

A történet a Tokugawa-sógunátus idejére nyúlik vissza, amikor a japán lakosságot kasztrendszerbe sorolták. A hierarchia csúcsán a szamurájok álltak, akiket tisztelet övezett, míg a legalacsonyabb szinten a burakuminok helyezkedtek el.

Ez a csoport hentesekből, tímárokból és sírásókból állt, akiket munkájuk miatt a társadalom kitaszított. A halállal való kapcsolatuk miatt a japán lakosság elutasította őket, és falvakba szorították őket, távol a társadalomtól. Ez az ellenségeskedés generációkon átívelően a japán társadalom leginkább elnyomott osztályává tette őket.

Bár a kasztrendszert később eltörölték, a burakuminokkal szembeni előítéletek nem szűntek meg. Sőt, ma is vizsgálják a családfákat, hogy elkerüljék a velük való társulást, annak ellenére, hogy a törvény tiltja ezt. A burakuminok munkájuk során gyakran veszítették el ujjaikat, így a négy ujj az ő szimbólumukká vált. Ráadásul a négyes szám Japánban balszerencsés, mivel a „shi” szó a halált jelenti.

Az sem segített, hogy a jakuzák a kisujjuk levágásával fejezik ki alázatukat a klánjuk iránt. Bár a rajzfilmfigurák és ezek a társadalmi ellentétek látszólag nem kapcsolódnak egymáshoz, Japánban a négy ujj használatát kerülik, hogy ne sértsenek meg senkit.

Forrás: 3djuegos