MOZI HÍREK – Robert Eggers új filmje, a Nosferatu számos szempontból eltér attól, amit egy vámpírfilmtől megszoktunk. Bár több ikonikus jelenetet és képkockát is hűen újraalkottak az 1922-es eredeti alapján, a rendező alapjaiban változtatott meg olyan elemeket, amelyek eddig szinte minden vámpírtörténetben jelen voltak. Különösen igaz ez arra, ahogyan Count Orlok (Bill Skarsgård) elszívja áldozatai vérét – ez nemcsak az eredeti Nosferatu-hoz képest szokatlan, hanem szembe megy a műfaj hagyományos ábrázolásaival is.

A GamesRadar+-nak adott interjújában Eggers elmondta, hogy a változtatásokat nem pusztán a kontraszt kedvéért vezették be, hanem az évszázadokkal a vámpírfilmek előtt gyökerező folklórhoz akartak visszanyúlni. A rendező így nyilatkozott:

„Az egyik érdekes dolog a kutatás során az volt, hogy próbáltam elfelejteni mindent, amit eddig a vámpírokról tudtunk. Figyelhetik, hogy [ebben a filmben] Orlok nem a nyakból, hanem a szívből iszik vért. Nyilvánvaló, hogy a szegycsontot átszúrni nem éppen reális. Sokkal logikusabb a vért a nyakból szívni. De a folklórban, amikor az emberek vámpírtámadásokról számoltak be, az gyakran hasonlított az ‘öreg boszorkány szindrómához’ [köznyelvi kifejezés az alvásparalízisre], ahol nyomást éreztek a mellkasukon. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy a vámpírok a mellkasból szívták a vért.”

Eggers a mítoszok kiterjesztésére törekedett, különösen Count Orlok karakterének megformálásában. Ezek a történetek jelentős hatással voltak a film erőteljesen szexualizált hangulatára is, ami szintén egyedi réteget adott a 2024-es horrorfilmnek.

A Nosferatu pszichoszexuális tónusa a vámpírfolklórból ered

Eggers ugyanebben az interjúban kitért más vámpírtörténetekre is, amelyek erősen szexualizáltak voltak. Így nyilatkozott: „Vannak olyan népi vámpírtörténetek is, amelyekben a vámpírok nem vért szívtak, hanem özvegyeikkel háltak, míg azok bele nem haltak. Ez mind a forrásanyag része.” A rendező korábban már beszélt arról, hogy filmjeiben nem hagyja, hogy más adaptációk hatással legyenek rá, és ezek az új nyilatkozatok tovább erősítik azt a benyomást, hogy Eggers inkább történelmi elemekből merít ihletet.

A Nosferatu számos jelenete alátámasztja, hogy a folklór, amelyről Eggers beszélt, milyen jelentős szerepet játszott Count Orlok újragondolásában. Nemcsak a vérszívás módja, hanem a támadások tónusa és jellege is sokkal érthetőbbé válik a rendező által felhasznált források tükrében. Az eredmény nemcsak egy szokatlan narratíva, hanem egy izgalmas, csavaros történet is, amely új színt visz a vámpírfilmek világába.

A Nosferatu egy hátborzongató és felkavaró alkotás, amely Eggers azon képességét dicséri, hogy új szögből közelít meg jól ismert történeteket, korhű díszletekkel és olyan mesékkel, amelyek még a filmek előtti mítoszokra építenek.

Forrás: MovieWeb