Új év, új karakterhalmaz vált public domainné, azaz szabadon felhasználható közkincssé az Egyesült Államokban.
Az amerikai törvénykönyv 17. tétele szerint miután bármilyen névtelen, álnéven, vagy bérelt munkával készített mű létrehozása után eltelik 95 év, az köztulajdonná változik. Így a szerzői jog nélkül ezek a művek újra terjeszthetőek és új művészeti elemeket lehet velük létrehozni. Az egyik ilyen karakter Popeye, a tengerész, aki először 1929-ben bukkant fel E. C. Segar rajzfilmes Thimble Theatre című képregényének mellékkaraktereként. Január elsején vált közkinccsé, mint ahogy William Faulkner könyve, A hang és téboly, vagy a Nyugaton a helyzet változatlan első angol fordítása is (ezt egy német I. világháborús veterán, Erich Maria Remarque írta). A másik karakter, aki hasonlóan public domainné vált, Tintin, aki szintén 1929-ben debütált.
Van egy kis csavar viszont. Csak Popeye és Tintin legkorábbi ábrázolásai számítanak ma már közkincsnek, úgyhogy az 1929 utáni változtatások és jellemzők még mindig szerzői jogi védelem alatt állnak. Ehhez hasonlót láttunk tavaly, amikor lejárt a szerzői jog a Steamboat Willie-re, Miki egér első megjelenésére. Bár az egérbirodalom arcát azóta átvariálták a streamerek számára készült horrorjátékokba és felülnézetes shoot-’em-upokba, észrevehetjük, hogy ezek az újraértelmezések gondosan ragaszkodtak Miki eredeti esztétikájához, nem pedig valamelyik későbbi kinézetéhez.
Popeye jellegzetes spenótos szokásai például csak 1931-ben alakultak ki, úgyhogy erre nem lehet még hivatkozni a saját művünkben… bár van arra esély, hogy Popeye spenótos ereje már évtizedek óta közkincs, köszönhetően egy elhanyagolt szerzői jogi megújításnak, ahogy azt a Duke Center for the Study of the Public Domain igazgatói, Jennifer Jenkins és James Boyle felfedezték.
A szerzői jog nem olyan egyszerű dolog… ezek bár lejárhatnak Popeye első megjelenésein, a Popeye védjegyén nem. A szerzői jog (amely az eredeti kreatív alkotásokat védi) meghatározott időtartamú, de a védjegyek (amelyek a márkára jellemző neveket, logókat és képeket védik) addig tartanak, amíg használatban vannak, és a Popeye védjegy, amely jelenleg a Hearst Holdings tulajdonában van, 1931 óta fennáll. Jenkins és Boyle szerint a védjegyek védelme a márka összetévesztésének megakadályozására szolgál. Jenkins és Boyle szerint például bármilyen Popeye-média, amelyet készítenénk, mindaddig biztonságban van, amíg nem gondolja a közönség úgy, hogy munkánkat a Hearst gyártja vagy szponzorálja.
Mindenesetre a helyzet elég érdekes dolgokat eredményezhet a jövőben.
Forrás: PCGamer
