Dr. Andrew Johnson, aki a Stockholmi Egyetem Társadalomantropológiai Tanszékének docense, és nem mellesleg a Firaxis senior történésze, abban bizakodik, hogy a játék megihleti a közönséget, hogy könyvekhez nyúljanak…
A Civ játékok tele vannak történelmi információkkal, de kitalációkat is kevernek bele, így például a Han-dinasztiát Machiaveli vezette. A Civ 7-ben három fejezetből áll a struktúra. Van benne egy felfedezési kor, ahol a játékosokat a tengeri flotta kialakítására biztatják és ismeretlen földek felé kalandzzanak. Johnson a PCGamernek elmondta, hogy direkt fel akart lépni az európai történelemre helyeződő túl nagy hangsúly ellen:
„A másik életemben egyetemistákat tanítok, és Istenem, ember, nem olvasnak. És ha megpróbálom őket érdekelni a történelem iránt – ha valaki Machiavelliként játszik, talán tényleg érdekelni fogja őket. Machiavelli talán már eléggé ismert, de mint Amina [Zazzau királynője], vagy ‘OK, szóval ez a Ming-dinasztia, miben különbözik a Han-dinasztiától?’? Ha ez valakit felkelti a történelem iránti érdeklődést, akkor ez itt a fontos. Ez nem a tankönyv. Ez a tankönyvbe való bejutás drogja. Ha a tankönyvek drogok lennének.
Vannak egymást átfedő szuverenitási zónák. Valaki egyszerre lehet a kambodzsai állam része és a thai állam része, a laoszi állam része, mindenkinek adózhat, vagy egyiknek sem. De ez nem működik egy olyan játékban, ahol egyenes vonalakra van szükség a térképen. Szóval ez rendben van. Bólinthatunk rá valahol a Civilopédiában vagy a játékmenetben, és talán ha valakit eléggé érdekel a Khmer Birodalom, akkor olvashat róla,” mondta Johnson.
Aztán kitért a történelmi „túlzásokra” is: „Amikor egy átlagos történelemrajongó kézbe vesz egy játékot, gyakran telítődik az európai, néha a kelet-ázsiai történelemmel, és nem igazán tekint túl ezen. Tehát a passzív, hagyományos, misztikus „másikról” és a dinamikus, aktív Európáról alkotott elképzelések egyike azoknak a dolgoknak, amelyekkel szemben nagyon szerettem volna ellenállni. Az olyan civilizációk, mint a Chola, számomra nagyon érdekesek, mert itt nagy, sokvallású, soknemzetiségű kereskedelmi útvonalak húzódnak az Indiai-óceánon keresztül, amikor a Beowulf íródik, és az európaiak a sziklák alatt trollok után kutatnak. Úgyhogy azt hiszem, hogy az Európán kívüli világ dinamizmusa az, amit igazán lenyűgözőnek találok. Számomra a felfedezés kora az összekapcsolódás kora. Igen, itt van az európai gyarmatosítás fénykora. De ott van az indiai-óceáni kereskedelem is. Ott van a Pax Mongolica, a sztyeppe-menti kereskedelem. Ott vannak a karavánok a Szaharán, és még egy csomó más dolog is történt. És a játék felépítése miatt nem kell gyarmatosítónak lenned a győzelemhez. Vannak olyan győzelmi feltételek, amelyeknek semmi közük a gyarmatosításhoz. De a másik oldalról nézve, az új területek felfedezése és benépesítése olyan dolog, amit a nem európai hatalmak tettek.
Csak azt akarom, hogy az emberek értékeljék a világot és a világ furcsaságát. Mert ha értékeled, hogy a múlt mennyire más volt, vagy hogy más helyek mennyire mások, akkor a mindennapjaidat is megváltoztathatod. Ez pedig új világokat nyit meg. Ez új világokat tesz lehetővé. Ha azt hiszed, hogy csak így lehet, csak így kell lennie, akkor egy statikus létbe vagy bezárva, és ez unalmas,” tette hozzá Johnson.
A Sid Meier’s Civilization VII február 11-én jelenik meg PlayStation 5-re, Xbox Series-re, PC-re, PlayStation 4-re, Xbox One-ra, Nintendo Switch-re, Macre és Linuxra.
Forrás: PCGamer
