TESZT – Közel tizenegy hónappal a PlayStation 5-ös megjelenés után PC-re is megjelent a Final Fantasy VII remake projekt második része. Akinek nincsen kifejezetten modern konfigja, ne is nagyon álmodozzon a magasabb beállítások használatával, de a friss hardveren (ebbe értelemszerűen még nem tartozik az RTX 5000-es sorozat) egészen látványos tud lenni.

Ezúttal nem lesz szó a játékról, mert biztosan született már egy karakterhalmaz anno a „Final Fantasy VIII Rebirthről” (ez volt az email tárgya, legyen egy kis poén is egyszer). Csak a PC-s dolgokról lesz szó.

Unreal Engine 4

Meglepő a Square Enix részéről, hogy Unreal Engine 4-en maradt a fejlesztés. Anno a Final Fantasy VII Remake PC verziója kissé gyengélkedett, de ehhez képest nem olyan biztos, hogy jobbat mutat fel a japán kiadó. Lehet, hogy a konfig tudja a 120 képkockát másodpercenként, de ha ez csak a V-Sync kikapcsolásával megy, akkor nem kapunk stabil frame rate-et. Az engine régi rákfenéje is tapasztalható a portban: néhol több másodperccel egy új terület betöltése után is láthatjuk, hogy egyes textúrák betöltődnek a szemünk láttára… és a baj csak az, hogy a frame rate korlátozása sem segít ezen, mert szinte mindig ugyanannyi ideig tart, amíg az a bizonyos textúra megfelelő minőségben áll elénk, így hiába állítjuk 30-ra vagy 60-ra az FPS-t, ezen az nem fog változtatni. A jelenetek skippelése nem mindig javasolt, ugyanis néha hajlamos a FF7R2 kiakadni emiatt. A frame rate amúgy néha hajlamos hirteen bezuhanni és rövid ideig úgy maradni. Úgyhogy kissé bugosnak és optimalizációban hiányosnak tűnik a port, de azért meg kell említeni a pozitívumokat.

Ha erős PC dohog az asztal környékén, akkor például a felskálázókat is használhatjuk (Nvidia DLSS, AMD FSR), és akár 120 FPS-re is felcsavarhatjuk a frame rate-et. Ha ez megvan, a PlayStation 5-höz, de még a PlayStation 5 Pro-hoz képest is finomabb az élmény! És ehhez a még magasabb felbontású textúrák, esetleg az erősebb anti-aliasing is megemlítendő, így a vizualitás még részletesebb lett. Például láthatjuk a többiek tükröződését karaktereink szemében, és a ráncok is megfigyelhetőek. Igaz, hozzá kell tenni, hogy akinek GeForce GTX kártyája van (tehát 900/1000/1600 sorozat valamelyike), ne is próbálkozzon a futtatással. Ennél erősebb hardvert igényel a Square Enix játéka, amiből feltehetőleg a Steam Deck támogatása miatt maradt ki a Denuvo (hihetetlen, hogy manapság már ennek is örülni kell). Egérrel és billentyűzettel is játszani lehet, de valahogy ez nem esik kézre. Kimutatkozódik, hogy a FF7R2-t a Square Enix kontrollerre (DualSense) tervezte. Át lehet szabni a gombkiosztást, de aztán olyasmit kell összerakni, ami a gyors reakcióidőt biztosítja, ugyanis egyes bossok esetében ez nagyon is fontos lesz. Itt nem lehet csak egy gombot nyomkodni (eleinte ugyanis igen, ennyiből áll a Final Fantasy XIII…).

Port, port, portkóstoló (Várkonyi András – Borkóstoló dal után szabadon…)

Nem valami precíz a kamera kezelése, ha nem kontrolleren játszunk. Ha eléggé beindulnak a harcok, vagy ha szűkebb folyosókon tartózkodunk, néha hihetetlenül hülye dolgokat érzékelhetünk. Mivel a kamera helyzete fontos, rontani tud az élményen a pontatlansága. A másik probléma a billentyűzettel a nagyobb kombók kivitelezése. Valahogy jobban kézre tudnak esni a gombok a kontrolleren, így az időzítés is jobban betartható annál mint amit egy klaviatúrán tehetünk. Eddig még nem is volt szó arról, hogy a kiakadások nem csak a jelenetek elnyomásakor történhetnek, ugyanis a chocobók használata során is eljuthatunk oda, hogy hirtelen a Windowsban találjuk magunkat. Ha nagyobb területen sprintelünk a lovagolható madárral, kockáztatunk egy kicsit. A háttérmodellek és háttértextúrák részletessége külön-külön beállítható, és a városokban tapasztalható gyengébb teljesítményre is van orvosság. ugyanis be lehet állítani azt, hogy a képernyőnkön egyszerre hány NPC (nem irányítható karakter) legyen.

Ez PlayStation 5-ön (de még PlayStation 5 Pro-n is!) oda tud vágni a frame rate-nek, és ez bizony PC-n sincsen másképp. A grafikai beállítások valamelyest részletesnek nevezhetőek, ám ennél láthattunk már részletesebb opciókat. Nem csak annyiból áll az egész, hogy felbontás, frame rate, ablakos, keretmentes ablakos, teljesképernyős mód és grafikai presetek. (Régebben kb. ennyivel elintézte a Square Enix, és ez nem túlzás.) Annyit elért a Final Fantasy VII remake-jének a második része, hogy napokon belül le tudta hagyni az első fejezet Steames játékosszámát. A Remake egyidejű játékosszáma maximum 13803 volt, a Rebirth pedig lendületből minimum 38 ezret tudott kicsavarni magából. Ez felettébb impresszív, és talán ezzel elgondolkodik a japán kiadó azon, hogy tényleg multiplatform megközelítést használjon a jövőben, így nem lesz holmi X hónap várakozás a konzolos és PC-s megjelenések között…

Jó a port, de nem tökéletes

A Final Fantasy VII Rebirth PC portja kap egy 7,5-et. Ez a PORT minőségére vonatkozik, nem a JÁTÉKÉRA. Ha nem őskövület PC-n játszunk, akkor érdemes tenni vele egy próbát. Szebb tud lenni mint PS5-ön, de vannak problémái.

-V-

Kiadó: Square Enix

Fejlesztő: Square Enix Creative Business Unit 1

Stílus: JRPG, Akció-RPG

Megjelenés: 2024. február 29. (PS5)/2025. január 23. (PC)