TESZT – Bár január viszonylag csendes volt a videojátékok világában, február annál inkább a nagy durranások hónapjának ígérkezik – és az első komoly cím már holnap befut. A Kingdom Come: Deliverance 2 minden esély megvan arra, hogy az év egyik legmeghatározóbb RPG-je legyen, én pedig már 100 órát töltöttem az aprólékosan kidolgozott történelmi nyílt világában, hogy minden apró részletet felfedezzek. Higgyétek el, amikor azt mondom, hogy a Warhorse Studios ezzel a folytatással egyértelműen bizonyította: méltó vetélytársa a műfaj legnagyobb neveinek.

A sztori pontosan ott folytatódik, ahol az első rész véget ért – a Kingdom Come: Deliverance 2 klasszikus értelemben vett folytatás. Ismét Henry of Skalice bőrébe bújunk, akire 1403-ban, Csehországban egy életbevágóan fontos küldetés vár: el kell jutnia Trosky várába Hans Capon oldalán, hogy támogatást szerezzen Vencel királynak a Zsigmond király elleni felkeléshez. Ahogy az várható, a helyzet hamarosan rosszabbra fordul, és Henry kénytelen ismét a ranglétra legaljáról felkapaszkodni, hogy véghez vigye küldetését.

Ha szóba kerül a Kingdom Come sorozat, a legtöbben két dologról kezdenek el beszélni: a harcrendszeréről és a történelmi hitelességéről. De a folytatás ennél jóval többet kínál – és ezt elsősorban a történetvezetése és annak tálalása bizonyítja. A Deliverance 2 kalandja nem pusztán egy ürügy arra, hogy bedobjon minket egy kíméletlen, középkori nyílt világba.

Fordulatokkal teli cselekményével, politikai intrikáival és emlékezetes karaktereivel a játék már az első perctől beszippant – és nemcsak a sztori tartalmának köszönhetően, hanem a megvalósítás filmes és játékmeneti szempontból is kimagasló színvonala miatt. A fő történetszál önmagában 60-70 órányi tartalmat kínál, küldetései változatosak, és számtalan módot biztosítanak az akadályok leküzdésére. Ha pedig mindezt egy erős, filmszerű rendezéssel fejeljük meg, amely minden fontos jelenetet ütőssé tesz, akkor egy olyan kampányt kapunk, amely hosszúsága ellenére is képes fenntartani a feszültséget és a kíváncsiságot Henry és társai következő nagy lépése iránt.

Nagyszerű karakterek, akik még magasabb szintre emelik a történetet

Egy jó történet mit sem ér erős karakterek nélkül, és a Kingdom Come: Deliverance 2 ezen a téren is kimagaslóan teljesít. Henry nem csupán egy karizmatikus főhős, hanem egy olyan figura, akinek múltja és döntései folyamatos belső konfliktust generálnak, amelyeket élvezet végignézni. Ahogy egy valódi RPG-ben illik, itt is egy színes, emlékezetes mellékszereplőkből, ellenfelekből és szövetségesekből álló csapat kíséri végig az utunkat, akik tovább mélyítik a frakciók közötti epikus összecsapást.

Ha pedig egy jó történet mellé tartalmas, mellékküldetésekkel telepakolt RPG-re vágysz, akkor ez a játék garantáltan beszippant. A Warhorse Studios világa olyan mellékküldetésekkel van tele, amelyek jelentősen kitolják a játékidőt. Ráadásul ezek messze nem olyan sablonos feladatok, mint a „Menj el ide, ölj meg egy ellenséget és hozd vissza a tárgyat” típusú küldetések – sokkal összetettebb és változatosabb mellékkalandokra számíthatsz. Városok közötti viszályok, emberrablások, rejtélyes gyilkosságok, sőt, még az ördögről és kísértetekről szóló babonák is szerepet kapnak Henry kalandjaiban.

Csehország ráadásul tele van véletlenszerű eseményekkel, amelyekkel utazás közben futhatsz össze. Az igaz, hogy gyakran banditák próbálják kirabolni a gyanútlan utazót – és előbb-utóbb meg is ismerkednek a kardod élével –, de útonálló harcosok is kihívhatnak párbajra, és a legkülöncebb figurákba is belebotolhatsz. Ezek az apró interakciók még élettelibbé és felfedezésre csábítóbbá teszik az egyébként is aprólékosan kidolgozott nyílt világot.

Egy élettel teli, realisztikus nyílt világ

A Kingdom Come: Deliverance 2 két nagy régióra oszlik, és nemcsak küldetései és karakterei miatt képes teljesen beszippantani a játékost, hanem a valósághű ábrázolás révén is. A grafika lenyűgözően részletes: minden vár, falu és még a legegyszerűbb kunyhó is arról árulkodik, hogy a cseh fejlesztők elképesztő szenvedéllyel és alapossággal igyekeztek megmutatni, milyen is lehetett az élet Európában 600 évvel ezelőtt. A CryEngine motor technikai téren erős alapokat biztosít, különösen a fény-árnyék kezelés és a részletgazdag látványvilág révén. A fejlesztők semmit sem bíztak a véletlenre, és ennek még a játékmenetben is komoly következményei vannak.

Bár a Kingdom Come: Deliverance 2 nem kizárólag a mechanikai realizmusra épít, ez mégis az egyik meghatározó alappillére. Felejtsd el a sárkányokat, varázslatokat és mesebeli lényeket – a Warhorse Studios a 15. századi Csehországba kalauzol el, de nem mint egy képeslap nézegető turistát, hanem mint a korszak egy lakóját, aki kénytelen betartani a korszak törvényeit és íratlan szabályait. És hidd el, ha azt mondom, hogy a játék egyáltalán nem fog kesztyűs kézzel bánni veled.

Hogy világos legyen: ez a folytatás legalább olyan kegyetlen és kemény, mint az első rész – de éppen ez adja az élvezetét. Ne számíts arra, hogy egyszerűen csak gombokat püfölve megnyersz egy csatát – itt minden csapás irányára figyelned kell, előre kell látnod, honnan próbál meg támadni az ellenfeled, és minden mozdulatodat gondosan ki kell számítanod egy olyan pengeéles táncban, ahol minden apró mozdulat számít. A különböző fegyverek saját technikákat kívánnak, kombók és harci stílusok elsajátítására van szükség, így minden párbaj intenzív, feszültséggel teli kihívás lesz, amelyet nem lehet egy könnyed kézmozdulattal elintézni.

Sokkal több, mint egy harcrendszer

A realizmus nem csupán a harcrendszer sajátja, hanem a játék minden egyes aspektusára kiterjed. Ha bájitalt akarsz főzni, nem úszod meg annyival, hogy ráböksz egy menüpontra – a recept pontos követése és az alkimista műhelyben való elkészítés elengedhetetlen. Ha egy kardot vagy csatabárdot szeretnél kovácsolni, jobb, ha értesz a kovácsmesterséghez. Ezek a folyamatok nem puszta minijátékok, hanem olyan eszközök, amelyek segítenek még mélyebben elmerülni a Kingdom Come világában, hogy ne csupán egy videojátékot játssz, hanem egy valódi időutazás részese legyél a 15. századi Európában.

És itt nem ér véget a dolog: nemcsak a felszerelésed állapotára, éhségedre és fáradtságodra kell ügyelned, hanem még arra is, hogy mennyire vagy koszos és bűzös. Ha elhanyagolod a tisztálkodást, vagy ha kihúzott fegyverrel közelítesz a falusiakhoz, könnyen elriaszthatod őket. Az ilyen apróságnak tűnő részletek egy sűrű, kihívásokkal teli, mégis rendkívül kielégítő kalandot eredményeznek. Új képességeket sem úgy tanulsz meg, hogy egyszerűen rákattintasz egy fejlesztési pontra – ha fejlődni akarsz, gyakorolnod kell, vagy mestert kell keresned, aki megtanítja neked az adott technikát, ahogyan az a való életben is történne.

Nem fogok szépíteni: az első órákban rendesen megszenvedtem, számtalanszor estem áldozatul a banditáknak – de nem azért, mert a játék irreálisan nehéz lenne, hanem mert úgy próbáltam játszani, mint egy átlagos RPG-t. A Kingdom Come: Deliverance 2 azonban saját szabályrendszere szerint működik, és ennek elsajátítása bizony egy próbák és hibák sorozatából álló tanulási folyamat. A mentési rendszer, amelyhez Schnapps szükséges, különösen bosszantó tud lenni – az, hogy alkoholt kell főznöd csak azért, hogy elmentsd a játékot, felesleges pepecselésnek érződik. Ennek ellenére, ha egyszer ráérzel a rendszer működésére, egy organikusan felépített RPG tárul eléd, amely teljesen eltérő ritmusban és dinamikában mozog, mint más játékok. Ugyanakkor ez a tanulási görbe kihívást jelenthet azok számára, akik a könnyebben emészthető RPG-khez szoktak.

Mindezt tetézi, hogy a játék közel sem hibátlan, és van még mit csiszolni rajta. Az ellenfelek mesterséges intelligenciája nem éppen a legélesebb kés a fiókban, ami sok lopakodós szituációt feleslegesen frusztrálóvá tesz. Emellett előfordulhatnak kisebb bugok, és a játék legigényesebb szakaszaiban a teljesítmény is érezhetően visszaeshet. Ennek ellenére nem mondanám, hogy ezek az apróbb hibák komolyan rontanák az élményt – inkább a játék grandiózus méretének és összetettségének elkerülhetetlen mellékhatásai. Ha a Kingdom Come 2-nek vannak is kifogásolható elemei, az csak azért van, mert a Warhorse Studios egy elképesztően ambiciózus játékot tett le az asztalra.

Milyen teljesítményt nyújt a játék PC-n és Steam Decken?

Bár alapvetően PS5-ön teszteltem a játékot, PC-n és Steam Decken is volt alkalmam kipróbálni. PS5-ön a Kingdom Come: Deliverance 2 látványvilága összességében lenyűgöző, de a korai verzióban még előfordultak kisebb akadások, glitch-ek és egyéb technikai malőrök. Ennek ellenére a játék stabilan futott, és a konzolos teljesítmény a komplexitását figyelembe véve teljesen elfogadható. A Quality Mode 2160p/30 FPS-t kínál, amely 1440p-ről FSR segítségével van felskálázva, míg a Performance Mode 1440p/60 FPS-re állítja a játékot, amely 1080p-ről skálázódik fel FSR-rel. +60 FPS VRR támogatással ugyan nem csodálatos a teljesítmény, de a jelenlegi generációs konzoloknál ez egy elfogadható kompromisszum.

PC-n a Kingdom Come: Deliverance 2 már az előzetes rendszerkövetelményei alapján is komoly erőforrás-igényű címnek tűnt, hiszen 4K felbontásban, maximális grafikai beállítások mellett 30 FPS-re korlátozódik. A jó hír viszont az, hogy a PC-s verzió rendkívül jól skálázható. Egy AMD RX 7900 GRE videokártyával és egy Ryzen 7 5800X3D processzorral 4K-ban, magas beállítások mellett, néhány közepesre csökkentett opcióval és FSR egyensúlyi módban 80-90 FPS-t értem el. 1440p felbontásnál, minden beállítást nagyon magas-ra állítva és FSR minőségi módot használva, sikerült átlépnem a 90 FPS-es határt is.

A Warhorse Studios nemrég megerősítette, hogy a játék Steam Decken is futtatható lesz, így kíváncsiságból kipróbáltam Valve hordozható konzolján is. Minden beállítást alacsony-ra állítva és FSR teljesítmény módot használva könnyedén túlléptem a 60 FPS-es küszöböt, bár alkalmanként kisebb esések előfordultak. Néhány beállítást közepes-re emelve és az FPS-t 40-re korlátozva az élmény nemcsak folyamatosabb lett, hanem stabilabb és vizuálisan is teljesen megfelelő a Steam Deck kijelzőméretéhez.

Egy igazi középkori kihívás, amit nem felejtesz el

Végső soron a Kingdom Come: Deliverance 2 joggal érdemli ki helyét a generáció legerősebb RPG-i között, hiszen sokkal több, mint „az a realisztikus középkori játék”. Egy lebilincselő történetet kínál, amely a képernyő elé szegez egészen a befejezésig, egy hiper-részletes nyílt világot, amely látványosan kidolgozott, valamint olyan mély és átgondolt játékmeneti mechanikákat, amelyek az egyik legélethűbb RPG-vé emelik a műfajban. A Warhorse Studios ezzel a folytatással magasabb szintre emelte a sorozatát, és egy olyan játékot tett le az asztalra, amely minden igazi szerepjátékos számára kihagyhatatlan élményt nyújt.

Köszönjük a tesztpéldányt a Magnew Kft.-nek és a Warhorse Studios-nak!

-Herpai Gergely „BadSector”-

Kiadó: Deep Silver
Fejlesztő: Warhorse Studios
Stílus: Középkori RPG és szimuláció
Megjelenés: 2025. február 4.