A kiadók ugyanis örömmel vennék, ha nem kellene a játékokból bolti (kézzel fogható) kiadást gyártani, mert ezen is spórolnának.

Az amerikai vámokról beszél az egész világ, és ennek a játékipara is hatása lesz. A Circanától (korábban NPD Group) Mat Piscatella már kifejezte, hogy a már most haldokló bolti játékok értékesítésén még egyet fog lökni a koporsó felé. Hozzá képest Rhys Elliott, a Midia Research elemzője egy hosszabb elemzést közölt a WCCFTech számára arról, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke miképp fog hatással lenni a lemezes/kazettás játékokra. Röviden: rossz hatással lesz, és a gazdaságra is csapni fog egyet. Miközben a játékipar állapota nem valami erős (növekvő költségek, leépítések, bezárt stúdiók), ez csak rontani fog a helyzeten…

„Az amerikai vámok többféleképpen is hatással lesznek a játékpiacra. A hardverek természetesen érintett lesznek, mivel sok alkatrész Kínában készül, amely a vámok egyik fő célpontja. Már most a GPU-értékesítők (pl. a Newegg) bejelentették az RTX 5000 Nvidia GPU-k áremelését, ami közvetlen következménye a Kínában gyártott alkatrészekre kivetett megemelt vámoknak. Ennek ellenére a legtöbb ilyen GPU mégis elfogyott (és a skalpolók még a felemelt eredeti áraknál is többet kérnek). A közvetlen hatás tehát ebben az esetben csekély volt. A jövőben azonban, ahogy a GPU-k, okostelefonok és egyéb szórakoztatóelektronikai cikkek készletei az Egyesült Államokban elfogynak, a hatás szélesebb körben érezhető lesz. Trump szerint az amerikai vámok „egy sokkal erősebb, sokkal gazdagabb nemzetet” fognak eredményezni, de ez csak populista politika, mivel a vámok valójában ennek ellenkezőjét fogják elérni. Az amerikai kormányzatnak a vámok bevezetésére vonatkozó nyilvános érvelésével ellentétben végső soron az átlagfogyasztók fogják viselni e populista politika súlyát.

Néhány gyártó valószínűleg a vámtarifa által nem érintett piacokra fogja áthelyezni a gyártását, ami már most is történik, de ez csak a legnagyobb vállalatok számára lehetséges, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy az alacsonyabb haszonkulcsot fel tudják használni. A legtöbb esetben a kisebb vállalatok (és még a kizárólag hardverre támaszkodó nagyobbak is) ezt nem engedhetik meg maguknak. A hardver azonban néha egyszerűen csak egy trójai faló a vállalatok számára a szoftverek előállításához. Egyes hardverek gyártói (mint például a Valve) veszteségesen adják el a hardverüket, míg mások alig-alig érik el a nullszaldót. Emiatt az olyan vállalatok mint a Sony (PlayStation 5) és a Valve (Steam Deck) talán egyszerűen lenyelik a vámok által okozott megnövekedett költségeket, mivel nem akarják korlátozni a teljes megszólítható piacukat, hogy több szoftvert adhassanak el. Mivel sok, az Egyesült Államokban értékesített játéklemez Mexikóban készül (amely szintén a vámok célpontja), a fizikai adathordozók is érintettek lesznek. Egyes kiadók végül lemondanak játékaik kézzel fogható változatáról, de ez csak felgyorsítja azt, ami biztosan be fog következni, a legtöbb kiadó és konzolos platformtulajdonos pedig amúgy is azt szeretné, ha a fizikai kiadások megszűnnének.

A konzolpiac már most is egyre inkább a digitális értékesítés felé mozdul el, amit az olyan stratégiák, mint a többjátékos előfizetések, a free-to-play címek térnyerése, valamint a platformtulajdonosok által nyújtott előnyök (például extra kozmetikumok és a játék előzetes feltöltésének lehetősége, hogy a játék már a megjelenéskor azonnal játszható legyen) tovább ösztönöznek. Természetesen a fizikai játékok egyik egyedülálló értéknövelő tényezője az elővásárolt és kölcsönzési piac, amely nagyobb választékot biztosít a játékosoknak. A platformtulajdonosok és a kiadók azonban nem szereznek bevételt a fizikai kölcsönzésből és viszonteladásból. Végül is egy játékot akár 100-szor is eladhatnak a viszonteladói piacon, vagy 100-szor is bérbe adhatnak, de a kiadó és a platformtulajdonos csak az első eladásból származó bevételekre tesz szert. A kizárólag digitális piac azt jelenti, hogy a kiadók és a platformtulajdonosok az árak felett is nagyobb befolyással rendelkeznek. A bolti játékok piacán az árak rugalmasabbak mint a digitális piacon, ezért jobban függnek a kereslettől és a kínálattól, ezért a (használt) fizikai játékok gyakran olcsóbbak mint a PlayStation és az Xbox digitális áruházaiban található címek.

A fizikai játékok halála végső soron rossz lenne a fogyasztók számára, mivel kevesebb választási lehetőséget biztosítana számukra, de pozitív lenne a kiadóknak. A szélsőséges vámok bevezetése pedig szintén rossz lesz a fogyasztóknak, de pozitív az amerikai kormányzat populista homlokzatának. Sajnálatosak azok a politikák, amelyek a megélhetési válság közepette a hétköznapi emberek számára magasabb árakat eredményeznek. Ráadásul az adatok újra és újra azt mutatják, hogy a vámok ártanak a gazdaságnak. Egyszerűen fogalmazva, a vámok rosszat tesznek a játékosoknak és a játékiparnak. Bár az amerikai vámok valódi okáról nem nyilatkozom, az biztos, hogy nem a „sokkal erősebb, sokkal gazdagabb nemzet” érdekében történik – legalábbis a hétköznapi emberek és a tisztességes üzlet szempontjából,” írta Elliott.

Tehát végül ismét az átlagembereken csattan az ostor…

Forrás: WCCFTech