TESZT – Egy újabb sablonos soulslike-nak tűnt, aztán 12 óra játék után a The First Berserker: Khazan konkrétan bevert a sarokba. Mióta hozzám került, le sem tettem a kontrollert – és eddig meglepően meggyőző, amit nyújt.

Nem szokásom rajongani azokért a Souls-klónokért, amelyeket nem a FromSoftware kalapált össze. Nem azért, mert sznob lennék vagy csak a nagy neveket hajszolnám – egyszerűen érzem, ha valami nem tudja visszaadni azt az esszenciát, amitől működik a műfaj. Egy Souls-játéknál minden a helyén kell legyen: a parry, a kitérés, az időzítés – ha ezek nem stimmelnek, az egész szétesik. Persze voltak kivételek, amelyek betaláltak: a Nioh például, vagy a nemsokára érkező Black Myth: Wukong, amik tudtak valami egyedit mutatni.

Kezdeti szkepticizmusból nyílt rajongás

Ezért is fogadtam fenntartásokkal a The First Berserker: Khazan-t, amikor először megláttam a trailerét – és tévedtem. Nemcsak hogy igényesen összerakott és élvezetes, de tudja is, mit kell „kölcsönözni”, és még saját ötletekkel is előáll. Az ilyen játékokra mondom azt, hogy addiktív. Nem csodálatos érzés, amikor egy játék képes megváltoztatni a véleményed? Nekem az.

Szinte le sem tettem, mióta megkaptam. Ez egy olyan Soulslike, ami rabul ejt – érződik benne a Dark Souls első részének atmoszférája, a Sekiro parry-mániája, a Nioh könyörtelensége és a Berserk sötét világa, mégis képes kialakítani a saját identitását. A parry nemcsak működik – élmény. Nem pusztán egy From Software-klón, hanem egy evolúciós lépcsőfok.

Nem csak nyúl, hanem építkezik is

Ráadásul többféle parry-stílus közül választhatunk, attól függően, milyen harcmodor illik hozzánk. Ezek nemcsak fejleszthetők, hanem egyes opciók még az ellent is sebezhetik tökéletes blokk után. Ez az apró, de ütős újítás konkrétan megmentett a Dark Souls II-ből ismerős kamerakezelési őrülettől – csak álltam, blokkoltam, nyomtam a precíz parry-ket, és úgy hullottak az ellentámadók, mint a legyek. Mint egy igazi úriember. Csak vértől csatakosan.

Khazan a sztori során egyre vadabb képességeket szerez – fegyverspecifikus extrák, amelyek újabb mélységet adnak a harcnak. Itt nem védekezel, itt odacsapsz. Ez egy vérgőzös, agresszív, visszavágásra építő rendszer, és zseniálisan működik. A kitérés is pontos és élvezetes, ráadásul fejleszthető is. Az egész mechanika precízen kiegyensúlyozott – érződik, hogy a fejlesztők büszkék rá. És joggal.

A The First Berserker: Khazan kemény soulslike, de olyan jól hangolt rendszerekkel, hogy a legdurvább harcoknál is azt érzed: *meg lehet csinálni*. És külön öröm, hogy van benne nehézségi skála – lehet „könnyű módra” is váltani. Azt hittem, ez majd megszentségteleníti az élményt, de imádom. Olyan, mintha a háttérben valaki folyamatosan suttogná: „Na gyerünk, Adrian, csak nyomd meg azt az Easy-gombot…” De én csak makacsul ellenállok. És élvezem.

Jutalmaz, tanít – de nem könyörög

Ez különösen a játék második felében élesedik ki: jönnek a mellékküldetések, alternatív bossok és tényleg kemény zónák. Khazan minden elbukott harc után jutalmaz Lacrimával (azaz lélekkel) és képességpontokkal. Ez persze nem jelenti azt, hogy legyőzhetetlenné válunk – az ellenfelek támadási mintáit így is be kell biflázni. Ezek nem ingyen győzelmek – inkább motiváló fricskák.

A játék szinte azt mondja: „Oké, kapsz egy kis ajándékot – de nehogy már farmolni kezdj, te kis bestia!” Vedd el, menj tovább, próbálkozz újra. És mi meg újra próbálkozunk. Különösen hasznos ez, amikor többfázisos, elhúzódó, vérverős harcokat kell túlélni. A piszkálódó könnyű mód és a Lacrima-„nyalókák” kombinációja révén Khazan elérte azt, amit kevesen: élvezem a halált. Olyan shounen-anime feeling, amire nem is tudtam, hogy vágytam.

Nem forradalom, de precízen működő gépezet

Ezek a játék legemlékezetesebb húzásai. Lehet, hogy nem tűnnek soknak, de egy soulslike-nál elég, ha a harcrendszer a helyén van, és a halálkezelés korrekt. A történet valóban nem fogja megváltani a világot, és túlméretezett lore sincs benne – de a pályadizájn ötletes, tele meglepő fordulatokkal. Olyan helyszíneket járunk be, amelyek ismerősnek tűnnek más játékokból, mégsem érződnek másolatnak – inkább okos átdolgozásoknak. És közben logikai feladványok is színesítik az élményt.

A The First Berserker: Khazan beszippantott. Már csak azt várom, hogy befejezzem ezt a cikket, és újra nekiállhassak. Nem ez lesz az a játék, ami örökre megváltoztatja az életed. Nem fogod Khazan lógó tincseit a válladra tetováltatni, mint Berserk-nél az Áldozat Jelét – de olyan szórakoztató és annyira jól összerakott, hogy minden percét élvezni fogod.

-Herpai Gergely „BadSector”-

Kiadó: Nexon

Fejlesztő: Nexon Games

Stílus: akció-szerepjáték / soulslike

Megjelenés: 2025. március 27.