MOZI HÍREK – A hollywoodi filmstúdiók óvatosan bánnak vele, miközben a közösségi média szereplői már aktívan használják a generatív mesterséges intelligenciát (AI) a tartalomgyártás során. A Deloitte elemzői szerint a tartózkodó magatartás hátterében elsősorban a technológia éretlenségével összefüggő, szerzői jogi és anyagi okok húzódnak meg. Ugyan a filmgyártásban is kísérleteznek, az AI ma inkább üzleti területen nyújthat segítséget a nagy stúdióknak. Úgy tűnik, hogy a nagyrészt mesterséges intelligencia által előállított kasszasikerek még váratnak magukra.
A nagy stúdiók folyamatosan nővekvő gyártási, működési és marketingköltségekkel szembesülnek, miközben egyre keményebb a verseny a közösségi média, a videójátékok és a felhasználók által készített tartalmak világában. Bár a generatív AI gyorsan fejlődik kép-, hang- és videókészítés terén, még nem elég érett ahhoz, hogy egy hollywoodi produkció szintjére emelkedjen. A Deloitte elemzése szerint ezért az amerikai és európai stúdiók továbbra is óvatosak: tartalomgyártásra csak a költségvetésük 3%-át fordítják AI-ra, míg a pénzügyi teljesítményüket és piaci helyzetüket javító AI-eszközökre több mint kétszer ennyit költenek.
Egyensúly a kockázatok és lehetőségek között
„A független alkotók és közösségi tartalomgyártók szabadabban próbálkozhatnak az AI-val, így gyorsabban tudják beépíteni a munkájukba. Ez versenyelőnyt jelent a nagy stúdiókkal szemben. Utóbbiaknak viszont meg kell oldaniuk az AI által generált tartalmak szerzői jogi kérdéseit. A mostani modellek más alkotók nyilvános munkáira épülnek, így jogilag vitatható, hogy ezek alapján készült filmek önálló műnek számítanak-e. Ez a forgalmazásukat is gátolhatja” – mondta Bakos Márton, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.
Az AI-modellek tanítása során felhasznált óriási mennyiségű tartalom miatt nehéz lenne konkrét jogsértéseket bizonyítani, különösen mivel a jogi környezet még formálódik. Ennek ellenére a nagy stúdiók számára kockázatot jelentenek a független alkotók által indított perek. Az Egyesült Államokban ráadásul az is problémás, hogy a szerzői jogi hivatal ugyan engedélyezte az ember és AI által közösen létrehozott művek részleges védelmét, de a pontos arányokra vonatkozó irányelvek egyelőre hiányoznak.
Jogdíjak kontra együttműködés
Az AI-szolgáltatók szeretnék, ha a stúdiók tartalmait felhasználhatnák modelljeik képzésére, ám ez konfliktushoz vezet: a stúdiók jellemzően nem osztják meg szívesen szellemi tulajdonukat, vagy csak nagyon magas áron. Ez jelentős költségnövekedést jelentene az AI-fejlesztőknek. Ugyanakkor a stúdiók remélhetik, hogy együttműködéssel lassíthatják azokat a technológiai előretöréseket, amelyek üzleti pozícióikat fenyegetik. Amerikában ráadásul több filmes szakmai szervezet is ellenséges az AI-vel szemben. Az EU-ban és az Egyesült Királyságban pedig az adatvédelem és jogszabályi megfelelés további akadályokat állít.
„A feszültséget csökkenthetné, ha a stúdiók saját AI-rendszereket építenének kizárólag a saját tartalmaik alapján. Ez viszont ma elképesztően drága: akár 100 milliárd dolláros befektetést is igényelhet, és ez csak nőni fog az igények bővülésével. Nyílt forráskódú rendszerek használatával mérsékelhetők a kezdeti költségek, de a működtetés és a szakértők alkalmazása így is drága marad. Egy hatékonyabb út lehet az, ha a technológiai szektort követve előre betanított modelleket alakítanak tovább saját igényeikre” – tette hozzá Zaránd Miklós, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának partnere.
Nem tartalmat, hanem folyamatokat optimalizálnak
A filmipar jelenleg nem a kreatív tartalom előállítását, hanem inkább az üzleti és logisztikai folyamatok támogatását bízza AI-ra. Ilyen például a szerződések kezelése, munkaerő-tervezés, könyvelés, értékesítés és promóció. Ezen felül a mesterséges intelligencia segíthet gyorsabban feldolgozni forgatókönyveket, előre feltérképezni helyszíneket, valamint hatékonyabban felhasználni archív anyagokat is.
Hamarabb jöhet az első AI-blokbuster, mint hinnénk
„Még egy éve is merész elképzelés volt, hogy 2030-ig megszülessen az első olyan kasszasiker, amit főként mesterséges intelligencia állított elő. Ma már egyre inkább reálisnak tűnik ez a forgatókönyv, különösen úgy, hogy egyes stúdiók már most is használnak AI-modelleket a fordítások és szinkronhangok érzelmi árnyalásának javítására. Ezek a rendszerek képesek a nézők által kedvelt intonáció és érzelmi töltet reprodukálására is” – mondta Gercsák Csilla, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
Ahogy az AI fejlődik, a kisebb, független alkotók is egyre jobban fel tudják venni a versenyt a nagy stúdiókkal, hiszen lényegesen kisebb költségvetésből tudnak professzionális szintű tartalmat létrehozni. A verseny tehát élesedik: a nagy stúdiók technológiai előnyük elvesztését kockáztatják, ha nem lépnek időben.
Forrás: Deloitte sajtóanyag
