Nem az a furcsa, hogy Musk, Zuckerberg és Bezos ugyanazt a könyvsorozatot szeretik – hanem az, hogy az egy űrkommunista disztópiák elleni szocialista sci-fi. Iain M. Banks The Culture univerzuma egy pénz nélküli utópia, és a három techguru mind rajong érte.
Hét évvel ezelőtt Jeff Bezos a Nemzetközi Űrfejlesztési Konferencián mesélt a Blue Origin jövőjéről. A beszélgetés során kifejtette, hogyan inspirálta gyerekkorában az olyan sci-fi, mint Asimov vagy Heinlein, de egy konkrét sorozatra különösen kitért. „A Culture-sorozat egyértelműen az egyik kedvencem a modernebb science fictionök közül. Még nem tartunk technológiailag ott, sok munkánk van hátra, de az a fajta utópia, amit bemutat, számomra rendkívül vonzó.”
Meglepő módon nem ő az egyetlen techmilliárdos, aki odáig van a skót Iain M. Banks regénysorozatáért. Elon Musk és Mark Zuckerberg is elismerte már, mennyire kedvelik a Culture világát – annak ellenére, hogy a könyvek pont az ő általuk képviselt értékek ellentéteit hirdetik.
Az űrhódítás alternatívája: nem hős, hanem rendszer
A ’60-as években egyre sötétebb, disztópikus hangulatú sci-fik váltak divatossá, erre válaszul Banks egy teljesen más jövőképet vázolt fel. Ahelyett, hogy egy tökéletes hős próbálná megjavítani az elromlott világot, a Culture történeteiben egy hibákkal teli főszereplő kerül egy működőképes és valóban jó társadalom színe elé.
Kreatív mentora, Ken MacLeod így fogalmazott: „Azzal, hogy elgondolkodott azon, hogyan nézhetne ki egy jó társadalom, Iain Banks többet tett, mint amit akkoriban felfogott. Ő volt az első, aki olyan utópiát írt, amelyben az olvasói tényleg el tudták volna képzelni az életet.” Bár sokan megkérdőjelezik a Culture realizmusát, kevesen vannak, akik ne vágynának bele.
A sorozat rajongói közt ott van Jeff Bezos, aki évek óta próbálja megfilmesíteni a sorozatot a Prime Video-n; Mark Zuckerberg, aki a Gamer című kötetről posztolt a Facebookon; és Elon Musk, aki nemcsak ajánlja a könyveket, de állítólag a SpaceX rakétáit is ezek alapján tervezte meg.
Mindez különösen ironikus, ha figyelembe vesszük, hogy miközben ezek a milliárdosok a munkakultuszt, a közösségi médián keresztüli társadalmi kontrollt és a bolygó (és az űr) kizsákmányolását hirdetik, egy olyan regénysorozatot éltetnek, ami ennek az ellenkezőjét képviseli.
A Culture utópiája: mesterséges intelligencia, pénz nélküli világ, anarchia
A Culture világa olyan társadalom, ahol nincs pénz, mert a pénz hajszolása maga a szegénység. Ahol nincs hiány, mert az MI mindent biztosít – és nem kell dolgozni. Ahol az egyéni szabadság odáig terjed, hogy az ember szabadon alakíthatja át a testét, és senki nem ítéli el érte. Egy önszerveződő anarchikus rendszer, ahol sem kormány, sem rendőrség nincs, és a legrosszabb büntetés az, ha nem hívnak meg egy buliba. Sokak szerint ez egy valódi győzelem – egy működő utópia, ahol az egyetlen kérdés az, hogy hogyan érezzük magunkat hasznosnak.
Az, hogy mesterséges intelligenciák irányítanak egy világot a lehető legemberségesebben, valószínűleg megfogta ezeket a milliárdosokat – de az általuk épített világrend inkább tűnik kapitalista rémálomnak, mint anarchista paradicsomnak. Ahogy Constance Grady újságíró rámutatott: a Culture egyik legnagyobb gazembere, Joiler Veppers, gyakorlatilag ezeknek a techvezéreknek a karikatúrája – egy gazdag alak, aki megvásárolja a médiát, manipulálja a szakszervezeteket és elnyomja a szolgáit.
Ha Banks ma is élne, valószínűleg azt mondaná: a sajtónak és a közösségi hálóknak közösségi kézben kellene lenniük; az űrhódításból származó haszon közösségi érték kellene legyen; az egyenlőség csak akkor valósulhat meg, ha nincs örökölt kiváltság; a lányod identitásának megtagadása zsarnokság; és a munka választás kérdése, nem kényszer. Nehéz lenne elképzelni, hogy ezek bármelyikével egyetértenének Muskék.
Mégis, valamiért pont ezek a kapitalista milliárdosok álmodnak egy olyan sci-fi utópiáról, ahol szocializmus és anarchia az alap. Talán azért, mert ha ez az utópia valaha is megvalósul, annak kulcsa már az ő kezükben van.
Forrás: 3djuegos
