TESZT – Hihetetlen, hogy ezt 2025-ben írhatom le, de most valóban izgalmas időszakot élnek az Onimusha rajongói. Ez a horror-szamuráj sorozat, amely tulajdonképpen a Resident Evil képletét turbózza fel démoni kardozós akcióval, 2001-ben indult, majd 2006-ig több folytatást is kapott, amikor hirtelen eltűnt a süllyesztőben. Pedig elég népszerű volt ahhoz, hogy egy élőszereplős film is szóba kerüljön akkoriban, több mint 70 millió dolláros költségvetéssel – így az eltűnése annál különösebb. Minden korábbi hullámzás ellenére az Onimusha most újraéled: jövőre érkezik a Onimusha: Way of the Sword teljes rebootként, és most megkaptuk az Onimusha 2: Samurai’s Destiny remastert is – ami annyit jelent, hogy többnyire pont olyan, ahogy emlékszel rá, minden jó és rossz oldalával együtt.

Amikor először betöltöd az Onimusha 2: Samurai’s Destiny remasterét, egy figyelmeztetés fogad: ez a kiadás a lehető legjobban ragaszkodik az eredeti élményhez. Ez annyit tesz, hogy ne számíts a Silent Hill 2 vagy a Resident Evil remake-ekhez hasonló, nagy horderejű modernizálásokra. Szerencsére az Onimusha 2 már annak idején is elég jól működött: az elsők között hozta be a kardos blokkolás és parry mechanikát, és számos okos fejlesztést kínált elődjéhez képest, így összességében sokkal kiegyensúlyozottabb élményt adott.

Régi idők harcosai

Jubei Yagyu szerepében járod be a feudális Japán földjeit, démonokat aprítva, rejtvényeket oldva és szövetségeseket szerezve. A remaster hűen őrzi az eredeti báját: ugyanazok a fix kameranézetek és előre renderelt hátterek fogadnak, amiket a PS1/PS2 érából ismerhetünk. Bár a grafika kicsit fel lett javítva, a 3D karaktermodellek is frissebbek, összességében mégis kissé porosnak hat – különösen a barlangi járatokban és sötét kazamatákban.

Ma már ezek a fix kameranézetek többnyire anakronisztikusnak tűnnek. A túlzásba vitt használatuk bizony alaposan meg tudja akasztani a játékmenetet, főleg, ha olyan ellenfelek támadnak, akik a képernyőn kívülről csapnak le (és bizonyos főellenfelek különösen idegtépők). Ráadásul az egyforma kinézetű terek miatt könnyen el lehet tévedni.

Hasonló problémákkal találkoztam a 2019-es Onimusha: Warlords remasternél is: kétségtelenül nosztalgikus visszatekinteni és újrajátszani egy klasszikust, de az eredeti látvány és hangulat megőrzése miatt nehéz ajánlani az új játékosoknak. És nem vagyok biztos abban, hogy ezzel a legjobb oldalát mutatja a franchise – főleg a 2026-os reboot előtt.

Fejlesztések és finomítások

Szerencsére néhány okos újítás is bekerült. Az automatikus mentés egyszerű, de életmentő életminőség-javítás, ahogy a jelenetek átugrásának lehetősége is aranyat ér – különösen, ha egy nehéz harcot próbálsz újra és újra. Azt is elfelejtettem, hogy az eredeti Onimusha 2 csak a D-Pad „tankvezérlésére” épült, de most már használhatod az analóg kart is, ami hatalmas különbséget jelent a mozgásban és a tempóban. A fegyverek gyors váltása a régi, lassú menük helyett szintén remek újítás.

Ha most próbálod ki először az Onimusha-t, a Samurai’s Destiny jobb belépési pontnak tűnik, mint a Warlords. Itt már megmutatkoznak a modern akciójátékok előképei, ahol a parry és a fegyverváltós kombók adják a sava-borsát. Mágikus támadásokat is bevethetsz, köztük egy olyat, amely Jubeit teljesen túlpörgeti – ezt most már te aktiválhatod (az eredetiben automatikus volt, így ez egy újabb jó húzás). Az ellenfelek is elég bizarr figurák: furcsa aligátor-emberek, csápos szörnyetegek és maszkos démonok. A harc ütős és kifejezetten kielégítő, főleg amikor egy halálos csapással küldesz padlóra egy démoni ellenfelet.

Ajándékok és szövetségek

Az Onimusha 2: Samurai’s Destiny az egyik első játék volt, amely ajándékozás útján építette a társas kapcsolatokat. Maga a rendszer néha véletlenszerűnek érződik, és bár néhány ajándék logikus (például történelmi könyv a történelemimádónak), mások annyira ködösek, hogy szinte orosz rulettnek hat – főleg, ha egy értékes tárgyat pazarolsz el valakire, aki rá se hederít. Mégis szórakoztató kísérletezni vele, és ha jól választasz, a szamuráj barátaid a legfontosabb csatákban tűnnek fel, mintha csak a felmentő sereg érkezne a legjobbkor.

Habár kicsit nehéz lehet ajánlani azoknak, akik most először játszanak, az Onimusha 2: Samurai’s Destiny így is bőven tartogat olyan finomságokat, amiket a rajongók nagyra fognak értékelni. A remaster része egy Galéria mód is, ahol megnézheted a játék karaktertervezője, Keita Amemiya több mint 100 vázlatát, valamint egy digitális soundtrack-gyűjtemény, ami 43 eredeti zeneszámot kínál. Az ikonikus mini játékokat is elérheted már az elejétől, és azoknak, akik igazi kihívásra vágynak, ott a „Pokol mód” is, ahol egyetlen ellenséges ütés is véget vethet a kalandnak. Ahogy a neve is mutatja, nem a gyenge idegzetűeknek való!

-Herpai Gergely „BadSector”-

Fejlesztő: Sandfall Interactive
Kiadó: Kepler Interactive
Műfaj: Körökre osztott szerepjáték
Megjelenés: 2025. április 24.