Bár a Command & Conquer minden idők egyik legnagyobb stratégiai klasszikusa, reklámjai sokáig a játékvilág egyik legsötétebb fejezeteként éltek tovább. A Westwood stúdió merészen provokatív eszközökhöz nyúlt: diktátorokat rangsoroló képekkel és felkavaró háborús jelenetekkel próbálták sokkolni a közönséget, mintha a gyilkolásra menő verseny hirdetéseit látnánk.
Manapság a videojáték-reklámok legtöbbször fantáziátlanul ismétlik egymást, de a kilencvenes években teljesen más világ volt. Akkoriban simán belefért, hogy egy hirdetés gúnyt űzzön a konkurenciából, de amit a Command & Conquer művelt, az még ebből a mezőnyből is kilógott. Egy korabeli magazinban egész oldalas hirdetést jelentettek meg, amelyen egy valódi háborús vérengzés fényképe szerepelt – hogy ezzel reklámozzanak egy stratégiai játékot.
Nem videojátékos illusztrációról volt szó, hanem a híres “Halál országútja” (Highway 80) tényleges, megrázó fotójáról, ahol 1991 februárjában az iraki hadsereg visszavonuló katonáit tömegesen bombázták le, köztük civilekkel. A bombázás során az autópálya hosszú szakaszai váltak fémtemetővé – mintha egy apokaliptikus film díszlete lenne. A becslések 200 és 1000 közé teszik a halottak számát. Négy évvel később a Virgin Interactive valakije úgy gondolta, hogy egy ilyen képpel fogja eladni a Westwood új játékát.
Mi járhatott a fejükben?
A reklámra egyenesen rákerült a provokatív szlogen is: „Nem lesz IV. világháború. A játék, ahol nincsenek foglyok.” Abszurdan hat, hisz az eredeti támadásban közel kétezer hadifogoly volt. Az üzenet mégis egyértelmű: „Ha valódi háborúra vágysz, próbáld ki a virtuálisat – ráadásul Frank Klepacki zenéjével!”
Gyerekként imádtam a Command & Conquert, sőt a Dune II: Battle for Arrakis után alig vártam a megjelenést. Akkoriban még a Warcraft II-nél is jobban tetszett, bár utóbbiban később nagyobb fejlődést láttam. A Westwood minden játékát arannyá változtatta számomra. Ezért is volt sokkoló látni ezt a reklámot: tízévesen nem is biztos, hogy találkoztam vele itthon, de a hatása nem maradt el. Bár a Virgin hivatalosan sosem vonta vissza a hirdetést, a brit botrány után pár hónappal szinte minden magazinból eltűnt. Nem csoda: egy háborús tragédiát használtak fel videojáték eladásra. Ha ma valaki az ukrajnai vagy gázai borzalmakból merítene reklámötletet, világraszóló felháborodás lenne.
A Command & Conquer reklámkampány tudatosan provokált
Sokan hihetnék, hogy ez csak egy egyszeri ízléstelenség volt, de a teljes kampány szándékosan épített a sokkolásra. A “Previous High Scores” bannerrel korábbi diktátorokat – Hitlert, Sztálint, Mussolinit, Napóleont, Szaddám Huszeint, Kadhafit – sőt, még Jacques Chirac akkori francia elnököt is szerepeltették, mintha mindegyikük gyilkosságban versenyezne, amit a játékos is “felülmúlhat” a Command & Conquerben. Ez természetesen Franciaországban különösen nagy botrányt kavart.
Nem mellesleg, a Halál országútja más videojátékban is visszaköszönt: a Call of Duty: Modern Warfare (2019) egyik pályája ugyanezen az úton játszódik, igaz, fiktív országban, és a mészárlás elkövetőiként ezúttal oroszokat neveztek meg, ami újabb vitákat szült történelmi revizionizmus vádjával. Játékosként értem a felháborodást, de ha egy játék művészi céllal használ fel valós tragédiát, elfogadom – a Command & Conquer reklámjánál viszont nyoma sincs semmi ilyennek, ott csak a szenzációhajhászás dominált.
A kilencvenes években a videojátékok mindenáron komolynak akartak látszani – mintha ez volna az érettség csúcsa. A Command & Conquer reklámja azonban túlment minden határon: valódi áldozatokat állított a középpontba, hogy eladhassa a háborús játékot. Ez az akció ma már a játékvilág sötét fejezeteként él tovább – egyszerre hátborzongató és tanulságos, amikor a média még kereste saját határait. Szeretem a Command & Conquert, de ezt a reklámot semmi nem menti fel.
