SOROZATKRITIKA – Képzeld el, hogy megvan mindened, amiről csak az átlagember álmodhat. Fiatalon megismered életed párját, aki a feleséged, később a gyerekeid anyja lesz. Mindenedért, amid/amitek van, keményen megdolgoztál. Elvégezted az iskolákat, majd a szar melótól a vezetőségig küzdötted magad. Megdolgoztál az egyre jobb kocsikért, az egyre nagyobb házakért, a luxusért, ami csak kevesek kiváltsága…

És amikor körbenézel, őszintén úgy érzed, minden megvan. Elértél mindent, amire valaha vágytál: feleség, gyerekek, szerető barátok, anyagi függetlenség, luxus élet, kocsik, ház, tisztelet, jó munka… Egy nap azonban arra érsz haza, hogy a legjobb barátod épp a feleségeddel csal meg, és egy pillanat alatt minden szertefoszlik. Mit tesz ilyenkor egy nagybetűs férfi? Otthagy mindent a gyerekeknek és a nőnek, akit szeretett, elviseli, hogy a legjobb barátja veszi át a helyét, és a munkába menekül. És ha ezután még a munkahelyéről is aljas módon kirakják?

Főszereplőnk, az Andrew Coopert alakító John Hamm, éppen egy ilyen mentális összeomlás közepén egyszerűen úgy dönt, elege van az egész álszent világból: úgy áll bosszút mindenkin, hogy észre sem veszik, és értékes tárgyakat – órát, festményt, ritka italt stb. – “kölcsönöz” az ismerősei otthonaiból.

Bosszú stílusosan – és lopva

Már az alapszituáció is kellően izgalmas. Andrew leépülése, lelki vívódásai és az egészhez való hozzáállása egyszerre adnak drámai és humoros jeleneteket. Ez a kettősség nagyon jól áll a sorozatnak, egyedi atmoszférát teremt. Tényleg nevetséges (a jó értelemben), ahogy főhősünk golfmeccsekre jár, miközben halljuk a fejében, mennyire megveti a társaságot, és kihez, mit fog elcsenni. Persze ő sem számol azzal, hogy valami történik, aminek köszönhetően sokkal nagyobb bajba kerül, mint azt valaha gondolta volna. Nem spoilerezek – lepődjetek meg ti is!

One Man Show – vagy mégsem?

Szereplők terén egyértelműen One Man Show a sorozat. John Hamm karaktere a központ, az egész történet az ő zuhanását követi. Vannak érdekes és vicces mellékszereplők, de igazából mindenki csak asszisztál Hamm karakteréhez – igaz, ezt korrektül teszik (de kiemelkedően senki). Ez egészen addig nem is tűnt fel, amíg le nem írtam ezt a kritikát – szóval nem éreztem problémának. A cselekmény végig kiszámíthatatlan, izgalmas, sosem tudtam, mi történik majd a következő 20 percben, és hova fut ki az egész. Egyszer szégyenkezve nevettem a helyzeteken, máskor magával ragadott az izgalom.

Az év meglepetése!

Összegezve: az első perctől az utolsóig izgalmas és magával ragadó a sorozat hangulata és cselekménye. Meglepően jól szórakoztam. Számomra ez az a sorozat, ami a semmiből jött, nem vártam tőle semmit, mégis az év meglepetése lett. Abszurd szituációk, fekete humor, nagyszerű John Hamm-alakítás, végig fordulatos sztori – nálam ez betalált, bátran ajánlom. A már bejelentett második évadot kifejezetten várom, mert kíváncsi vagyok, hova lehet ezt az összeomlást még tovább fokozni.

– Sonny Cavalera –