TESZT – Hiába váltott fejlesztőt a franchise (nem kellett volna), a Tony Hawk’s Pro Skater 3 és 4 felújítása többnyire (!) jó eredményt ért el, de azért nem tökéleteset. Mindenesetre ez is messze körberöhögi a 2015-ös, összecsapott, semmit nem érő THPS5-öt, és remélhetőleg ezek után a franchise végre kapni fog egy új epizódot is, mert még mindig vannak deszkások, akik néha bizony tolnak egy ótvar nagy kombót.
A revert mozdulat beléptével itt vált teljessé a mozgáskultúra, ami a második (de leginkább az első) részben még hiányos volt.
Kickflip, melon, revert, manual
A már nem létező Vicarious Visions helyett az Iron Galaxy hozta létre a THPS3+4-et, ami nem teljesen hiteles ahhoz, ami a két eredetiben volt. Az egyik hiányossága a soundtrackben mutatkozik meg. Nem minden dal bukkan fel a két játékból. A másik dolog a THPS4 játékmenetébe való belenyúlás volt. Itt eredetileg nem két perces köröket játszhattunk, hanem szabadon deszkázhattunk a pályákon, hogy adott pontokon az NPC-ktől igényeljünk küldetéseket (vagy a pause menüből). Ezt lecserélték a THPS1-3 megoldására, ami kissé szokatlan megoldás. Itt ki is lehet jelenteni, hogy ezeken az aspektusokon vesztett el egy igen kimagasló pontszámot a THPS3+4, ami ráadásul a küldetéseket is kissé átfaragta. Például Londonban a Free Stompy the Elephantban a PS2-es verzióban (mert PS1-en ez nem volt, és itt ne menjünk további részletekbe…) az elefánt előtt a csapdákat kellett tönkrevágni, ehelyett pedig egy autó két oldalával kell foglalkozni. A THPS4-ben vannak új pályák is. A végső, titkos pályán kívül Waterpark és Movie Studio (utóbbiban bajnokság van).
A feladatok megfelelőek, de a tapasztalatlanabb játékosok valószínűleg a pontszámos feladatok teljesítésével fogják a további pályákat megnyitni (ez a PS2-n is megtörténhetett). A játékmenet amúgy egyszerű: minél nagyobb és hosszabb kombók összerakása, amelyben a revert nevű mozdulat bővíti a lehetőségeket: a negyed/félcsövekről, rámpákról való landolás után ezt bevetve egy manualra váltva folytathatjuk a kombókat, amiket a levegőben a flip és grab trükkökkel, a csöveken való grindolással (itt a csúszást jelenti, nem pedig az RPG-s szintlépkedést), vagy wallride-dal lehet kitolni. A negyedcsövek között való váltás a THPS4-ben a spine transferrel oldható meg, és ez is alaposan bővítheti a stratégiánkat a minél nagyobb kombók elérésben. Karakterek? A deszkásokon kívül ott van Michelangelo (egy Tini Nindzsa Teknőc), vagy Doom Slayer a DOOM-ból, eltérő statisztikákkal és trükkökkel. Még Bam Margera is felbukkan, akit a Jackassből ismerhetünk. Természetesen saját deszkásunkat is létrehozhatjuk (ez a THPS5-ből kimaradt), bár ez is talán kissé visszafogottabb lett a THPS4-ben látottakhoz képest. Testreszabás van, és az ebben rejlő lehetőségek miatt az újrajátszhatóság is kifejezetten magas lehet, mert érdemes a többi deszkással is végigzúzni a pályák hadán.
Teendők tömkelege
S K A T E betűk, rejtett Iron Galaxy logó, pénz, stat pontok, passzív feladatok, expert és pro kihívások, arany medálok, úgyhogy ezek alapján rengeteg feladat van, és ezeken túl online deszkázás, H-O-R-S-E és Hawk módok is vannak. Egyjátékos lehetőségek tekintetében a Speed Run módban az adott parkban a lehető legrövidebb idő alatt kell teljesíteni minden feladatot, aztán ott van a single session (két perc, semmi több) és a free skate (amivel fel lehet deríteni a terepet). De jól játszható-e? Igen. Tény, hogy eleinte meg kell szokni a tempót és a dinamikát (a PS1-es verzióról a PS2-esre váltás esetében ez a lépcsőfok sokkal magasabb volt), de amint hozzászokunk, kiválóan játszható a THPS3+4. Grafikailag is megfelelő teljesítményt nyújt, frame rate tekintetében sincsen probléma, és kezelés tekintetében is nagyon jó lett.
Mindenesetre azért nagyon hülyeség, hogy a Spongyabobos easter egget a játék drágább kiadása mögé dugták el, ami lényegében el is érte, hogy az értékelésben a harmadik negatívum legyen. Talán nincsen meg ugyanaz a punk életérzés benne mint ami a THPS4-ben volt (na, ott egyszerűen rengeteg idióta minijáték volt a kocsira való akaszkodástól kezdve a boxig), és így kissé megfakult a személyisége is (a THPS4-ben van egy pálya, ahol egy kecske mögött áll egy redneck csávó, és nyilvánvalóan mínusz pár centi távolságot szeretne elérni kettejük között), de ha ezeken túl tudunk tekinteni, a két játék azért megfelelően jól játszhatónak tekinthető 2025-ös formátumukban is.
A gördeszka ma is jól használható
A Tony Hawk’s Pro Skater 3 + 4 kaphatott volna egy 9/10-es értékelést, de tényleg, de a korábban már említett negatívumok miatt lemegy egy 8,5/10-re. Ez nem jelenti azt, hogy csapnivaló minőségű, sőt. Akinek tetszett a PS2-es két eredeti, nyugodtan szerezze be, bár azért kissé újragondolt hatást kelt főleg a THPS4-ben látottak alapján. Kicsit hiányos, kicsit eredeti, de mindenféleképpen jó. Ha ilyesmit csinált volna 2009 és 2015 között a Robomodo, akkor az a stúdió nem ment volna tönkre a THPS5 megjelenése után nem sokkal. Talán itt az ideje a THPS6-nak.
-V-
Pro:
+ Nagyon jó irányítás
+ Látványra remek, hangulatra jó
+ Doom Slayer gördeszkán. Modok nélkül.
Kontra:
– Kissé belenyúltak a THPS4-be…
– Hiányos soundtrack, Spongyabob csak a többet fizetőknek
– Azért nem annyira punk mint anno volt!
Fejlesztő: Iron Galaxy
Kiadó: Activision (Microsoft)
Műfaj: gördeszkázás
Megjelenési dátum: 2025. július 11.
Tony Hawk’s Pro Skater 3 + 4
Játékmenet - 8.8
Grafika - 9.2
Fizika - 9.1
Zene/hangok - 7.9
Hangulat - 7.5
8.5
KIVÁLÓ
Szórakoztató? Igen. Jó a fizikája? Igen. Ennyivel fel is hívja magára a figyelmet.





